A gazdasági érdekű szolgáltatási szerződés és közszolgáltatási szerződés hasonlóságai és eltérései a közlekedési szolgáltatások területén
Absztrakt
Az Európai Unió szabályozásában a gazdasági érdekű szolgáltatási szerződés és a közszolgáltatási szerződés közötti megkülönböztetés függ a szerződés jellegétől, a szolgáltatás típusától a jogi környezettől, de különösen a releváns jogszabályoktól. Általában a „közszolgáltatási szerződés” kifejezés olyan szerződésekre utal, amelyek a közérdekű szolgáltatásokat érintik, mint például az egészségügyi, oktatási, szociális szolgáltatások postai vagy közlekedési szolgáltatások. A „gazdasági érdekű szolgáltatási szerződések” olyan szerződéseket
jelentenek, amelyek magánvállalkozások és a közhatalmi szervek (kormány vagy más állami szervek, tartományok, régiók, önkormányzatok között jönnek létre, gazdasági tevékenységek ellátására, amelyek lehetnek nyereség-orientáltak is. Az, hogy egy gazdasági érdekű szolgáltatási szerződés közszolgáltatási szerződésnek minősül-e, attól függ, hogy a szerződés milyen szolgáltatásokat érint, és hogy ezek a szolgáltatások hogyan kapcsolódnak a közérdekhez.
Az elektronikusan megjelenő cikkek nyílt hozzáféréssel rendelkeznek (OJS), online ingyenesen elérhetők és letölthetők. A cikkek szerzőit nem terheli megjelentetési vagy kiadási költség (APC). Felhasználóknak joguk van a cikkek olvasására, letöltésére, másolására, kinyomtatására, valamint azokban való keresésre, vagy a teljes szöveg linkkel történő megosztására.
A szerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy beadványukat korábban nem tették közzé más folyóiratban, a pénzügyi támogatás feltüntetésre került és a hivatkozások listája teljes és pontos, beleértve az URL-ek és a DOI-k specifikációját is (ha rendelkezésre állnak). A cikktervezet beadásakor minden szerző jóváhagyja a benyújtott változatot. A szerzők garantálják, hogy a cikk az ő eredeti művük. A szerzők kötelesek részt venni a szakértői értékelés folyamatában, követni a bírálók tanácsait, betartani az előírt határidőket, és amennyiben előfordulnak, kötelesek visszavonni a benyújtást vagy kijavítani a hibákat.
Minden beadott cikket szakértői értékelés alá kerül, ahol a szerkesztők független értékelést kérnek legalább egy szakértőtől, ügyelve arra, hogy a bíráló(k)nak ne legyen összeférhetetlensége a szerzőkkel. A végső döntést a főszerkesztő hozza meg, aki figyelembe veszi az értékeléseket és a szerkesztők javaslatait. A szerkesztők és a lektorok bizalmasan kezelik a beadványt.
A kiadó és a szerkesztők elkötelezettek a magas etikai normák betartása mellett, és megakadályozzák azokat a publikációkat, amelyekben kutatási visszaélés történt. Az ilyen etikai kérdésekben a COPE irányelveit követik.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és megadják a folyóiratnak az első közzétételi jogot a Creative Commons Licenc alapján (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0), amely lehetővé teszi mások számára, hogy megosszák a művet, elismerve a mű szerzőségét és a folyóiratban való első közzétételt.
A folyóirat archiválja az összes megjelent cikket, és a folyóirat tulajdonosa, a Közlekedéstudományi Egyesület továbbra is üzemelteti az adatbázist abban az esetben is, ha a folyóirat kiadása megszűnik.
