Generációk szerepe a vasúti közlekedés, karbantartás területén a folyamatban lévő infrastruktúra és eszközpark fejlesztések hatására
Absztrakt
Európában zajló gazdasági folyamatok és a hozzá kapcsolódó mobilitási igény növekedése, valamint a kitűzött klímapolitikai célok elérése elengedhetetlen a vasúti közlekedés átalakítása nélkül, ami nem valósítható meg a digitalizáció és automatizálás széleskörű alkalmazása nélkül a közlekedés ezen ágazatában sem. Ugyanakkor a kialakult munkaerőpiaci helyzet és a folyamatosan csökkenő és elöregedő szakembergárda pótlása minden vasúttársaság számára kulcsfontosságú kérdés, amire megoldást kell találniuk. A cikkben ennek vizsgálata érdekében a generációkutatás keretében meghatároztam azok sajátosságait, preferenciáit, mely alapján kialakítható az a stratégia, ami lehetővé teszi a vasúttársaságok munkahelyeinek vonzóvá tételét. A vizsgálatok középpontjába a Magyarországi népességre vonatkozó adatok alapján elkészített kimutatásokat helyeztem és az ott várható munkaerőpiaci változásokat tekintettem a kutatásom kiinduló pontjának. Ezt követően a folyamatban lévő és várható vasúti hálózatfejlesztések, digitalizáció és automatizálás hatását vizsgáltam meg, amelynek eredménye a változást követően szükséges létszám meghatározásában ad iránymutatást. Kiemelve azokat a területek, ahol a változás eredményeként új kompetenciák megszerzését kell biztosítani a vállalatnál tovább dolgozó munkavállalók számára.
Hivatkozások
Bakewell, C., Mitchell, V--W. (2003), „Generation Y female consumer decision-making styles”, International Journal of Retail and Distribution Management. 31, p.95-106
Csehné Papp. I. (2017): A Z generáció munkához való viszonya. In: Mészáros A., Lestyán K. (szerk.) Generációso(k)k – Tanulmányok a generációk témakörében Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó. 124-139.
Deal, Jennifer J.- Levenson, Alec (2016): Generational Conflict at Work
Eckhart Voss (2022): Foglalkoztathatóság a vasúti ágazatban a digitalizálás és az automatizálás fényében. CER, ETF EDA Rail projekt összefoglaló jelentés. 2022. augusztus
Howe, N. & Strauss, W. (1991): Millennials Rising: The Next Great Generation. NewYork,
Kiss Imola (2019): Generációk az újkorban, Budapest
Kupperchmidts, B. R. (2000): Multingenerational employees: strategies for effective management. The Health Care Manager
Mannheim K. (1969): A nemzedéki probléma. In Huszár T. – Sükösd M. (szerk.): Ifjúságszociológia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
McCrindle, M., Wolfinger, E. (2009). The ABC of XYZ. Understanding the Global Generations. Sydney: University of New South Wales Press.
Nemes Orsolya (2019): Generációs mítoszok, HVG Kiadó, Budapest
Strauss, W., Howe, N. (1991). Generations: The History of America’s Future, 1584 to 2069. New York: Harper Perennial, William Morrow and Company
Schuman, H. – Scott, J. (1989): Generations and collective memories. American Sociological Review, old. 359-381.
Szabó-Szentgróti Gábor – Gelencsér Martin – Szabó-Szentgróti Eszter – Berke Szilárd (2019): Generációs hatás a munkahelyi konfliktusokban Vezetéstudomány / Budapest Management Review 50(4):77-86. DOI: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.08
Zeffane, R. (2022): Human Resource Management: People and Organizations. Cambridge University Press.
Zombainé Tarnótzky Krisztina (2015): Generációk összehasonlítása, különös tekintettel a Z generáció és tanáraik között fellelhető különbségekre, Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, old. 12–18.
Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az elektronikusan megjelenő cikkek nyílt hozzáféréssel rendelkeznek (OJS), online ingyenesen elérhetők és letölthetők. A cikkek szerzőit nem terheli megjelentetési vagy kiadási költség (APC). Felhasználóknak joguk van a cikkek olvasására, letöltésére, másolására, kinyomtatására, valamint azokban való keresésre, vagy a teljes szöveg linkkel történő megosztására.
A szerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy beadványukat korábban nem tették közzé más folyóiratban, a pénzügyi támogatás feltüntetésre került és a hivatkozások listája teljes és pontos, beleértve az URL-ek és a DOI-k specifikációját is (ha rendelkezésre állnak). A cikktervezet beadásakor minden szerző jóváhagyja a benyújtott változatot. A szerzők garantálják, hogy a cikk az ő eredeti művük. A szerzők kötelesek részt venni a szakértői értékelés folyamatában, követni a bírálók tanácsait, betartani az előírt határidőket, és amennyiben előfordulnak, kötelesek visszavonni a benyújtást vagy kijavítani a hibákat.
Minden beadott cikket szakértői értékelés alá kerül, ahol a szerkesztők független értékelést kérnek legalább egy szakértőtől, ügyelve arra, hogy a bíráló(k)nak ne legyen összeférhetetlensége a szerzőkkel. A végső döntést a főszerkesztő hozza meg, aki figyelembe veszi az értékeléseket és a szerkesztők javaslatait. A szerkesztők és a lektorok bizalmasan kezelik a beadványt.
A kiadó és a szerkesztők elkötelezettek a magas etikai normák betartása mellett, és megakadályozzák azokat a publikációkat, amelyekben kutatási visszaélés történt. Az ilyen etikai kérdésekben a COPE irányelveit követik.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és megadják a folyóiratnak az első közzétételi jogot a Creative Commons Licenc alapján (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0), amely lehetővé teszi mások számára, hogy megosszák a művet, elismerve a mű szerzőségét és a folyóiratban való első közzétételt.
A folyóirat archiválja az összes megjelent cikket, és a folyóirat tulajdonosa, a Közlekedéstudományi Egyesület továbbra is üzemelteti az adatbázist abban az esetben is, ha a folyóirat kiadása megszűnik.
