Középső-Európa tengerikikötő-választásának tartós és változó tényezői
Absztrakt
A sokoldalú áttekintés a két kikötőcsoport versengését befolyásoló műszaki-infrastrukturális, gazdasági és geopolitikai tényezőkről, azok időbeni alakulásáról, valamint e változó erősségű tényezőknek a vizsgált kikötők forgalmára gyakorolt eltérő hatásairól a 19. század közepétől egészen napjainkig jó alapot nyújt a térség számára jelentős közlekedési összefüggésekről. Európa tenger nélküli térségeinek a vizsgált kikötőkhöz való viszonyát, ill. annak történelmi változását a mindenkori geopolitikai helyzeten kívül nagymértékben befolyásolták a gazdasági érdekek is.
Hivatkozások
Neumann-Spallart, Franz Xaver (1882): Österreichs maritime Entwicklung und die Hebung von Triest, Maier, Stuttgart, 114 p.
Büchelen, Carl (1880): Das Verkehrsgebiet von Triest, sowie von Genua, Venedig und Fiume, im Vergleiche mit seinen Umgestaltungen durch die Predil- und Tauern Linie. Sien, Klude.
Schulz-Kiesow, Paul (1950): Die Seehafenpolitik Österreich-Ungarns. http://www.z-f-v.de/fileadmin/archiv/hefte---1950_1_2_3_4/1950-3/Zf V_1950_Heft_3_Schulz-Kiesow-Die_Seehafenpolitik_oesterreich-Ungarns.pdf
Skřivan, Aleš Sr. – Skřivan, Aleš Jr. (2014): Die Stellung des Hafens Triest und die Bedeutung des Österreichischen Lloyd für den Transport aus der Habsburgermonarchie nach Übersee. West Bohemian Historical Review, 2. 77–92. p.
Heiderich, Franz (1912): Triest und die Tauernbahn. Berlin, E. S. Mittler und Sohn.
Tuch, G. (1982): Sonderstellung und Zollanschluss Hamburgs. In: Schmollers Jahrbuch 1. 215 p.
Erdősi Ferenc (2018): Az észak-adriai kikötők közötti verseny a 19. századtól. Pécs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete. Kézirat, 76 p.
Janac, Jira (2012): European Coasts of Bohemia: Negotiating the Danube-Oder-Elbe Canal in a Troubled Twentieth Century. Amsterdam, Amsterdam Univer-sity Press.
Oetjen, Hermann (1931): Die Hafenkonkurrenz Hamburg–Triest. Hamburg, Stolz Verlag.
Schulz-Kiesow, Paul (1950): i. m.
Escher, Alfred (1917): Triest und seine Aufgaben im Rahmen der österreichischen Volskswirtschaft. Wien.
Androvic, Johann (1918). Triest in seiner See-und Handelsentwicklung. Trieste, Goldovanni.
Haustein, Werner (1953): Das internationale öffentliche Eisenbahnrecht. Frankfurt a.M. Heidrich Franz, Die Wirtschaftskräfte Deutschösterreichs, Wien.
Tschechisches Gebiet im Hamburg Hafen (2014) https://sabstern.wordpress.com/.../ein-stuck-tschechien-in-hamburg/
Jakubec, Ivan (2001): Eisenbahn und Elbeschifffahrt in Mitteleuropa 1918–1938: die Neuordnung der verkehrspolitischen Beziehungen zwischen der Tschechoslowakei, dem Deutschen Reich und Österreich in der Zwischenkriegszeit. – Franz Steiner Verlag, Stuttgart.
Erdősi Ferenc (2000): Kelet-Európa országainak vízi közlekedése. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja.
Erdősi Ferenc (1995): Ágazati és regionális kommunikációföldrajz. II. A tengeri közlekedés földrajza. Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszéke, 174 p.
Merk, Olaf – Hesse, Markus (2012): The Competitiveness of Global Port-Cities: The case of Hamburg – OECD Regional Development Working Papers, 6. http://dx.doi.org/10.1787/5k97g3hm1gvk-en
Merk, Olaf – Hesse, Markus (2012): i. m.
Danube-Black Sea cooperation. – VERRACON, 2015. – http://www.casati.at/regional_verkehrsentwicklung_dbs-region/Anhang_E_Danube_Black_Sea_Cooperation_Baseline_Study_final.pdf
Schneeberger, Paul (2017): Genua entdeckt die Schweiz. – Neue Zürcher Zeitung, December 12.
Market share of the Port of Hamburg and modal split by hinterland region in 2010. ISL 2011.
Slobbe, Michelle (2015): Port cooperation for improving the hinterland accessibility to Central- and Eastern Europe. – Erasmus University Rotterdam – Port of Rotterdam.
The Port of Piraeus – Opportunity for Railways in South East Europe? https://www.globalrailwayreview.com/article/29672/port-piraeus-railways-southeast-europe/
Erdősi Ferenc (1995): i. m.
Az elektronikusan megjelenő cikkek nyílt hozzáféréssel rendelkeznek (OJS), online ingyenesen elérhetők és letölthetők. A cikkek szerzőit nem terheli megjelentetési vagy kiadási költség (APC). Felhasználóknak joguk van a cikkek olvasására, letöltésére, másolására, kinyomtatására, valamint azokban való keresésre, vagy a teljes szöveg linkkel történő megosztására.
A szerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy beadványukat korábban nem tették közzé más folyóiratban, a pénzügyi támogatás feltüntetésre került és a hivatkozások listája teljes és pontos, beleértve az URL-ek és a DOI-k specifikációját is (ha rendelkezésre állnak). A cikktervezet beadásakor minden szerző jóváhagyja a benyújtott változatot. A szerzők garantálják, hogy a cikk az ő eredeti művük. A szerzők kötelesek részt venni a szakértői értékelés folyamatában, követni a bírálók tanácsait, betartani az előírt határidőket, és amennyiben előfordulnak, kötelesek visszavonni a benyújtást vagy kijavítani a hibákat.
Minden beadott cikket szakértői értékelés alá kerül, ahol a szerkesztők független értékelést kérnek legalább egy szakértőtől, ügyelve arra, hogy a bíráló(k)nak ne legyen összeférhetetlensége a szerzőkkel. A végső döntést a főszerkesztő hozza meg, aki figyelembe veszi az értékeléseket és a szerkesztők javaslatait. A szerkesztők és a lektorok bizalmasan kezelik a beadványt.
A kiadó és a szerkesztők elkötelezettek a magas etikai normák betartása mellett, és megakadályozzák azokat a publikációkat, amelyekben kutatási visszaélés történt. Az ilyen etikai kérdésekben a COPE irányelveit követik.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és megadják a folyóiratnak az első közzétételi jogot a Creative Commons Licenc alapján (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0), amely lehetővé teszi mások számára, hogy megosszák a művet, elismerve a mű szerzőségét és a folyóiratban való első közzétételt.
A folyóirat archiválja az összes megjelent cikket, és a folyóirat tulajdonosa, a Közlekedéstudományi Egyesület továbbra is üzemelteti az adatbázist abban az esetben is, ha a folyóirat kiadása megszűnik.
