Globális dezintegráció?

Péter Halmai

doi:10.18414/KSZ.2026.9.991

Halmai Péter MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.9.991

Kulcsszavak: globalizáció, geoökonómiai fragmentáció, deglobalizáció, blokkosodás, nemzetközi kereskedelem, kereskedelempolitika, multilaterális együttműködés, multipoláris világrend, Európai Unió

Absztrakt

A globális rend korunkban az unipoláris nyugati dominanciából többpólusú konfigurációvá alakul át. A globalizáció jólétet, szabályalapú liberalizációt és mély gazdasági integrációt támogató formája új kihívásokkal szembesül. A kereskedelempolitikai korlátozások, a globális termelési láncok sebezhetősége, a geopolitikai sokkok, a kezdődő fragmentáció következményei egyes vélemények szerint akár a globális integráció végét is jelenthetik. Valójában a globalizált világgazdaság alapvető átalakulása megy végbe. A legnagyobb veszélyt a globalizációellenes, fragmentációt erősítő gazdaságpolitikák jelenthetik. A kialakuló multipoláris világrendben továbbra is meghatározó a kölcsönös függőségek rendszere. Ezért nem valószínű, hogy a globális integrációt az egymástól elkülönülő világgazdasági blokkok teljes szétválása váltaná fel. A multipoláris struktúrában is egyidejűleg lesznek jelen a versengés és az együttműködés mozzanatai. A változás fő irányainak azonosítása megkerülhetetlen közgazdaság-tudományi feladat, egyúttal a távlatos gazdaságpolitikai cselekvés előfeltétele.

Hivatkozások

Aiyar, S., & Ilyina, A. (2023). Geoeconomic fragmentation: An overview. In S. Aiyar, A. F. Presbitero, & M. Ruta (Eds.), Geoeconomic fragmentation: The economic risks from a fractured world economy (pp. 9–18). Centre for Economic Policy Research. https://doi.org/10.5089/9798400229046.006

Aiyar, S., & Ohnsorge, F. (2024). Geoeconomic fragmentation and “connector” countries (MPRA Paper, No. 121726). https://ideas.repec.org/p/pra/mprapa/121726.html

Altman, S. A., Bastian, C. R., & Fattedad, D. (2024). Challenging the deglobalization narrative: Global flows have remained resilient through successive shocks. Journal of International Business Policy, 7(4), 416–439. https://doi.org/10.1057/s42214-024-00197-0

Antràs, P. (2020). De-globalisation? Global value chains in the post-COVID-19 age (NBER Working Paper, No. 28115). https://doi.org/10.3386/w28115

Baldwin, R. (2025). The great trade hack: How Trump’s trade war fails and the world moves on. CEPR Press. https://cepr.org/publications/books-and-reports/p388

Baldwin, R., & Ruta, M. (2025). Introduction: Globalisation in flux. In R. Baldwin, & M. Ruta (Eds.), The state of globalisation (pp. 1–6). CEPR Press. https://cepr.org/publications/books-and-reports/p390

Balfour, R., & Ülgen, S. (2024). Geopolitics and economic statecraft in the European Union. Carnegie Europe. https://carnegieendowment.org/research/2024/11/geopolitics-and-economic-statecraft-in-the-european-union

Bhagwati, J. (2007). In defense of globalization: With a new afterword. Oxford University Press.

Blanga-Gubbay, M. & Rubínová, S. (2024). Is the global economy fragmenting? Staff Working Paper: Research ERSD-2023-10. World Trade Organization, Economic Re-search and Statistics Division. https://www.wto.org/english/res_e/reser_e/ersd202310_e.pdf

Boros, E., & Ginter, K. (2026). A three-bloc structure of the world economy: Evidence of geoeconomic fragmentation in international trade, financial and military data. Financial and Economic Review, 25(2), 65–91. https://doi.org/10.33893/FER.25.2.65

Dadush, U. (2022). Deglobalisation and protectionism (Bruegel Working Paper, 18/2022). 1–35. https://www.bruegel.org/sites/default/files/2022-11/WP%2018.pdf

European Commission. (2024a). European Economic Forecast, autumn (European Economy Institutional Paper, 296). https://economy-finance.ec.europa.eu/document/download/7173e7c9-3841-4660-8d6a-a80712932f81_en?filename=ip296_en.pdf

European Commission. (2024b). 2025 Euro Area Report (European Economy Institutional Paper, 304). https://economy-finance.ec.europa.eu/publications/2025-euro-area-report_en

Gopinath, G., Gourinchas, P.-O., Presbitero, A. F., & Topalova, P. (2024). Changing global linkages: A new cold war? (IMF Working Paper, No. 2024/76). https://doi.org/10.5089/9798400272745.001

Halmai, P. (2022). COVID-19 crisis and supply side bottlenecks in the EU: Shorter and longer term prospects. Montenegrin Journal of Economics, 18(4), 19–30. https://doi.org/10.14254/1800-5845/2022.18-4.2

Halmai, P. (2025). Globális dezintegráció? A globális szabadkereskedelem víziójától a geoökonómiai fragmentációig. Külgazdaság, 69(1-2), 51–65. https://doi.org/10.47630/KULG.2025.69.1-2.51

International Monetary Fund. (2022). Global trade and value chains during the pandemic. In World Economic Outlook, April 2022: War sets back the global recovery (pp. 87–107). https://www.elibrary.imf.org/display/book/9781616359423/CH004.xml?tabs=fulltext

International Monetary Fund. (2023a). Geoeconomic fragmentation and foreign direct investment. In World Economic Outlook, April 2023: A rocky recovery (pp. 91–114). https://www.imf.org/-/media/files/publications/weo/2023/april/english/ch4.pdf

International Monetary Fund. (2023b). Geoeconomic fragmentations and the future of multilateralism (Staff Discussion Notes, 2023/1). https://doi.org/10.5089/9798400229046.006

International Monetary Fund. (2023c). Fragmentation and commodity markets: Vulnera-bilities and risks. In World Economic Outlook, October 2023 (Chapter 3). https://doi.org/10.5089/9798400224119.081

Kaaresvirta, J., Kerola, E., & Nuutilainen, R. (2023). Do international investment and trade flows show any signs of fragmentation? (BOFIT Policy Brief 2023, No. 12). Bank of Finland. https://publications.bof.fi/bitstream/handle/10024/53083/bpb1223.pdf?sequence=1

Norring, A. (2024a). Geoeconomic fragmentation, globalization, and multilateralism. BoF Economics Review, 2. Bank of Finland. https://nbn-resolving.de/urn:nbn:fi-fe2024031811700

Norring, A. (2024b). The economic effects of geoeconomic fragmentation. (BOFIT Policy Brief 2024, No. 8). Bank of Finland. https://www.econstor.eu/handle/10419/304310

Rodrik, D. (2018). Populism and the economics of globalization. Journal of International Business Policy, 1(1-2), 12–33. https://doi.org/10.1057/s42214-018-0001-4

Singh, T. (2010). Does international trade cause economic growth? A survey. The World Economy, 33(11), 1517–1564. https://doi.org/10.1111/j.1467-9701.2010.01243.x

Ülgen, S. (2026). From trade dependence to geopolitical leverage: The EU in an era of weaponized interdependence. Carnegie Europe. https://carnegieendowment.org/europe/research/2026/06/from-trade-dependence-to-geopolitical-leverage-the-eu-in-an-era-of-weaponized-interdependence

Williams, M. (2022). The fracturing of the global economy. Capital Economics. https://www.capitaleconomics.com/publications/ce-spotlight/fracturing-global-economy