Hogyan lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje?
Absztrakt
A tanulmány, amely hozzászólás Mihályi (2026) cikkéhez, amellett érvel, hogy a fejlesztéspolitikai elemzésekben nem a hozzáadott érték abszolút nagyságát, hanem annak termelési értékhez viszonyított arányát, a hozzáadottérték-tartalmat célszerű alkalmazni. Ez a mutató jobban tükrözi a vállalkozások belső értékteremtő képességét, valamint a globális értékláncokon belüli funkcionális pozíciójukat. A szerző áttekinti a mosolygörbe értelmezési kérdéseit és országonkénti megjelenését, és állást foglal további használata mellett. A tanulmány rámutat, hogy a hozzáadottérték-adatok csak vagyonmérlegekkel és további kiegészítő elemzésekkel együtt alkalmasak fejlesztéspolitikai iránytűként, mivel a mérési hibák és a manipulációs lehetőségek torzíthatják az eredményeket. Végül röviden összefoglalja a főbb torzító tényezőket és a statisztikai gyakorlat korrekciós mechanizmusait.
Hivatkozások
Antras P., & Chor, D. (2013). Organizing the global value chain. Econometrica, 81(6), 2127–2204. https://doi.org/10.3982/ECTA10813
Baldwin, R. (2016). The great convergence, information technology and the new globalization. The Belknap Press of Harvard University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctv24w655w
Boda, Gy. (2021). Nemzetgazdasági ágazatok besorolása upstream, gyártási és downstream ágazatcsoportokba (Műhelytanulmány). Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/6761/1/Boda_180.pdf
Boda, Gy., Kiss, F., Láncz, G., Matyusz, Zs., & Thék, R. (2024). Sodródásból feljebb lépés. Tudásalapú versenyképesség. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640231
Csath, M. (2019a). Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások. Pénzügyi Szemle, (64)1, 29–48. http://real.mtak.hu/id/eprint/112322
Csath, M. (2021b). A közepes fejlettség és a tudásvagyon kapcsolata. Magyar Tudomány, (182)4, 462–473. https://real-j.mtak.hu/16834/4/MaTud_21-04_fedel-beliv_egyben.pdf
Csath, M. (2021). Növekedési vagy fejlődési csapda. Hitelintézeti Szemle, (21)2, 152–174. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.2.152
Damodaran, A. (2006). A befektetések értékelése. Panem Könyvkiadó.
Dietzenbacher, E., Isidoro Romero, L., & Bosma, N. S. (2005). Using average propagation lengths to identify production chains in the Andalusian economy. Estudios de Economía Aplicada, (23)2, 405–422. https://www.redalyc.org/pdf/301/30123208.pdf
Gereffi, G., Humphrey, J., & Sturgeon, T. (2005). The governance of global value chains. Review of International Political Economy, (12)1, 78–104. https://doi.org/10.1080/09692290500049805
Griveson, R., Bykova, A., Hanzl-Weiss, D., Hunya, G., Korpar, N., Podkaminer, L., Stehrer, R., & Stöllinger, R. (2021). Avoiding a trap and embracing the megatrends: Proposals for a new growth model in EU-CEE (WIIW Research Report, No. 458). Wiener Institut für In-ternationale Wirtschaftsvergleiche. https://ideas.repec.org/p/wii/rpaper/rr458.html
Mihályi, P. (2026). Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Köz-gazdasági Szemle, 73(2), 125–147. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.2.125
Rungi, A., & Del Prete, D. (2017). The “smile curve”: Where value is added along supply chains (IMT Lucca EIC Working Paper Series, No. 05/2017). https://doi.org/10.2139/ssrn.2936710
Stöllinger, R. (2019). Functional specialisation in global value chains and the mid-dle-income Trap (WIIW Research Report, No. 441). Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche. http://hdl.handle.net/10419/223091
Stiglitz, J. E., Sen, A., & Fitoussi, J. P. (2009). Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1714428
The World Bank. (2024). The Changing Wealth of Nations. Revisiting the measurement of comprehensive wealth. IBRD. https://documents1.worldbank.org/curated/en/099101024111541936/pdf/P178446-801839b6-ce0e-4fa4-b7e6-b28be7f722d1.pdf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
