Zöld pénzügyek és a pénzügyi közvetítőrendszer struktúrája

Kelet-közép-európai empirikus tapasztalatok

  • Bethlendi András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék
  • Sereg Nikolett Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék
  • Mérő Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék
Kulcsszavak: pénzügyi rendszer struktúrája, zöld pénzügyek, fenntarthatósági kötvények, Kelet-Közép-Európa, multilaterális fejlesztési bankok

Absztrakt

Tanulmányunk a kelet-közép-európai régióban vizsgálja a pénzügyi rendszer struktúrája és a zöld pénzügyek fejlettsége közötti összefüggéseket. Az elemzés rámutat arra, hogy a régió zöld finanszírozásában a bankok és a tőkepiacok mellett fontos szerepet töltenek be a multilaterális fejlesztési bankok (elsősorban az Európai Beruházási Bank és kisebb mértékben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), amelyek tevékenysége több országban piacépítő funkciót lát el. A kvantitatív vizsgálat tizenegy régióbeli ország mellett három fejlettebb pénzügyi piacú referenciaországra (Ausztriára, Franciaországra és Németországra) is kiterjed. Eredményeink szerint markáns különbség figyelhető meg a régió államai és a referenciaországok között, különösen a fenntarthatósági kötvények kibocsátása és a magánszektorbeli zöld finanszírozás terén. A strukturális elemzés és az OLS regressziós vizsgálatok egyaránt igazolják, hogy a pénzügyi közvetítés mélysége – mind a banki, mind a tőkepiaci közvetítés tekintetében – szoros kapcsolatban áll a zöld pénzügyi tevékenység mértékével. A vizsgált országcsoportban igazolni láttuk a zöld finanszírozás anticiklikus jellegét. Ugyanakkor a bankpiaci koncentráció, a banki verseny erőssége, valamint a digitalizáció esetében nem mutatható ki általános érvényű kapcsolat a kelet-közép-európai országokban. A kutatás összességében megerősíti, hogy a pénzügyi struktúra meghatározó szerepet játszik a zöld pénzügyek fejlődésében, és a régió strukturális sajátosságai korlátozzák a zöld pénzügyek fejlődését.

Hivatkozások

Abdelsalam, O., Azmi, W., Disli, M., & Kowsalya, V. (2023). Bank lending cyclicality and ESG activities: Global evidence. Finance Research Letters, 58, 104541. https://doi.org/10.1016/j.frl.2023.104541

African Development Bank, Asian Development Bank, Asian Infrastructure Investment Bank, Council of Europe Development Bank, European Bank for Reconstruction and Development, European Investment Bank, Inter-American Development Bank, IDB Invest, Islamic Development Bank, New Development Bank, & World Bank. (2024). 2023 Joint report on multilateral development banks climate finance. https://doi.org/10.18235/0013160

Andersson, M., Köhler-Ulbrich, P., & Nerlich, C. (2025). Green investment needs in the EU and their funding. ECB Economic Bulletin Articles, 1.

Bethlendi, A., & Mérő, K. (2020). Changes in the structure of financial intermediation: Eastern-Central European developments in the light of global and European trends. Danube, 11(4), 283–299. https://doi.org/10.2478/danb-2020-0017

Bethlendi, A., Mérő, K., & Orlovits, Z. (2024). Shadow banking in Central and Eastern Eu-rope: Specificities and drivers. The South East European Journal of Economics and Business, 19(2), 13–29. https://doi.org/10.2478/jeb-2024-0013

Croatian National Bank. (2023). Climate strategy of the Croatian National Bank (November 2023). https://www.hnb.hr/documents/20182/4807803/Climate-Strategy-of-the-CNB.pdf/6d1ddfb2-dd85-c96c-9cac-e7252c890b7f?t=1728035475170

Croatian National Bank. (2025). Financial stability (June 2025). https://www.hnb.hr/en/analyses-and-publications/regular-publications/financial-stability

Czech, M., Hadaś-Dyduch, M., & Puszer, B. (2023). Effectiveness of green bonds in selected CEE countries: Analysis of similarities. Risks, 11(12), 214. https://doi.org/10.3390/risks11120214

Czech National Bank. (2022). Financial stability report (November 2022). https://www.cnb.cz/export/sites/cnb/en/financial-stability/.galleries/fs_reports/fsr_2022_autumn/fsr_2022_autumn.pdf

Czech National Bank. (2025). The CNB’s macroprudential policy strategy (May 2025). https://www.cnb.cz/export/sites/cnb/en/financial-stability/.galleries/macroprudential_policy/cnb_macroprudential_policy_strategy.pdf

Eesti Pank. (2024). Financial stability review (1/2024). https://haldus.eestipank.ee/sites/default/files/2024-05/fsy2024_1_eng.pdf

Eesti Pank. (2025). Financial stability review (1/2025). https://haldus.eestipank.ee/sites/default/files/2025-05/fsy2025_1_eng.pdf

Elderson, F. (2024). “Failing to plan is planning to fail”: Why transition planning is essential for banks. The ECB Supervision Blog. January 23. https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/blog/2024/html/ssm.blog240123~5471c5f63e.en.html

European Banking Authority. (2025). Report on data availability and feasibility of common methodology for ESG exposures (EBA/REP/2025/06). https://www.eba.europa.eu/sites/default/files/2025-02/6a3ca030-8911-42d8-8817-b99f6ea109b4/Report%20on%20data%20availability%20and%20feasibility%20of%20common%20methodology%20for%20ESG%20exposures.pdf

European Central Bank. (2023). Towards climate-related statistical indicators (January 2023). https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/ecb.climate_change_indicators202301~47c4bbbc92.en.pdf

European Investment Bank. (2020a). The European Investment Bank activity report 2019: The green thread. https://doi.org/10.2867/4882

European Investment Bank. (2020b). EIB Group climate bank roadmap 2021–2025. https://doi.org/10.2867/503343

European Investment Bank. (2024a). Greening the financial sector: A Central, Eastern and South-Eastern European perspective. https://doi.org/10.2867/103135

European Investment Bank. (2024b). 2023 joint report of multinational development banks’ climate finance (September 2024). http://dx.doi.org/10.18235/0013160

European Investment Bank. (2025). EIB investment survey 2024: CESEE overview (February 2025). https://doi.org/10.2867/752544

Gogová, L., Hledík, J., & Klacso, J. (2025). Exploring the exposure of Slovak banks’ corporate loan portfolio to flood risk. JRC Working Papers in Economics and Finance, 8/2025. https://www.econstor.eu/bitstream/10419/334950/1/1935605194.pdf

He, G., Wang, Z., & Yu, J. (2024). Stock market liberalization and ESG performance: Evidence from China connect. Applied Economics Letters, 32(11), 1644–1648. https://doi.org/10.1080/13504851.2024.2310055

Holczinger, N., & Sárvári, B. (2025). A zöld átmenet szerepe a Visegrádi országokban a KAYA-azonosság alapján. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 22(1), 5–16. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.1

Kavvadia, H. (2021). The European Investment Bank’s “quantum leap” to become the world’s first international climate bank. Politics and Governance, 9(2), 185–195. https://doi.org/10.17645/pag.v9i2.3921

Kim, D. H., Wu, Y. C., & Lin, S. C. (2022). Carbon dioxide emission, financial development and political institutions. Economic Change and Restructuring, 55(2), 837–874. https://doi.org/10.1007/s10644-021-09331-x

Kolínský, O. (2024). Sustainability in the Czech Republic: From green growth laggard to a degrowth hotspot. Czech Journal of International Relations, 59(2), 171–201. https://doi.org/10.32422/cjir.845

Latvijas Banka. (2024). Financial stability report (July 2024). https://datnes.latvijasbanka.lv/fsp/FSP_2024_EN.pdf

Lepczyński, B., Siemionek-Ruskań, M., & Fanea-Ivanovici, M. (2023). Implementation of green banking in the largest Polish and Romanian commercial banks: An analysis of progress, strengths, and weaknesses. Journal of Environmental Management and Tour-ism, 14(7), 2835–2843. https://doi.org/10.14505/jemt.v14.7(71).02

Lietuvos bankas. (2023). Financial stability review (July 2023). https://www.lb.lt/uploads/publications/docs/42236_f7dfb653ebb3ab9de1101d6bd72b06e3.pdf

Lietuvos bankas. (2025). Financial stability review (June 2025). https://www.lb.lt/uploads/publications/docs/54731_07ec65eb63e67dc9c814f02f8e1801eb.pdf

Mertens, D., & Thiemann, M. (2023). The European Investment Bank: The EU’s climate bank? In T. Rayner, K. Szulecki, A. Jordan, & S. Oberthür (Eds.), Handbook on European Union climate change policy and politics (pp. 48–62). Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781789906981

Ministry of Climate, Republic of Estonia. (2025). Sustainable finance roadmap for Estonia 2023 (July 2025). https://www.fin.ee/sites/default/files/documents/2025-07/Sustainable%20Finance%20Roadmap%20for%20Estonia_1.pdf

Ministry of Finance, Republic of Latvia. (2023). Sustainable finance roadmap for Latvia (October 2023). https://reform-support.ec.europa.eu/system/files/2023-10/Final%20Report-Latvia.pdf

Narodowy Bank Polski. (2024). Financial stability report (June 2024). https://www.nbp.pl/en/financial-system/financial-stability-reports/

National Bank of Romania. (2022). Survey on the access to finance of non-financial corpo-rations in Romania: Special issue on climate change risk (October 2022). https://www.bnro.ro/DocumentInformation.aspx?idDocument=41432&idInfoClass=16645

National Bank of Romania. (2025). Financial stability report (June 2025). https://www.bnr.ro/uploads/2025-06raportasuprastabilit%C4%83%C8%9Biifinanciare-iunie2025_documentpdf_545_1751529449.pdf

National Bank of Slovakia. (2025). Financial stability report (November 2025). https://nbs.sk/en/publications/financial-stability-report/financial-stability-report-november-2025/

Nica, A. (2023). The banking system: “Limping” toward a sustainable future. Is green finance a “thing” in Romania as of March 2023? Europolity, 17(2), 209–255. https://doi.org/10.25019/europolity.2023.17.2.8

Organisation for Economic Co-operation and Development. (2025). Investing in climate for growth and development: The case for enhanced NDCs (Report, June 2025). https://doi.org/10.1787/16b7cbc7-en

Ozolina, V. (2025). Climate risk coverage in European central banks’ financial stability reports. In Latvijas Banka, Financial stability report of Latvijas Banka (pp. 62–64). https://datnes.latvijasbanka.lv/fsp/FSP_2025_EN.pdf?_gl=1*1a8uyn6*_ga*NTk3MDcxMjIwLjE3NjkwNzQ1NTc.*_ga_F8V1V8BEFY*czE3NjkwNzQ1NTckbzEkZzEkdDE3NjkwNzYyOTckajMwJGwwJGgw

Raudla, R., Spendzharova, A., & Veskijova, K. (2025). How policy capacities shape the green transition: Explaining the use of EU sustainable finance in the EU’s Central and Eastern European member states. Journal of European Public Policy, 1–25. https://doi.org/10.1080/13501763.2025.2502665

Sárvári, B. (2022). A zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés trendjei és dilemmái. Hitelintézeti Szemle, 21(4), 207–218. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/hsz-21-4-szc1-sarvari

Slovenian Ministry of Finance. (2024). Slovenia’s 2023 sovereign sustainability bond report (June 2024). https://www.gov.si/assets/ministrstva/MF/Zakladnistvo/Trajnostna-obveznica-ang/Slovenia-2023-Sovereign-Sustainability-Bond-Report-June-2024.pdf

Sobik, B. (2023). Green bonds: Financial innovation for sustainability financing: The case of the Polish green bonds market and their development barriers. Central European Economic Journal, 10(57), 287–303. https://doi.org/10.1515/ceej-2018-0003

World Bank. (2024). Finance and prosperity 2024 (August 2024). https://doi.org/10.1596/978-1-4648-2060-1

Yi, H., Hao, L., Liu, A., & Zhang, Z. (2023). Green finance development and resource effi-ciency: A financial structure perspective. Resources Policy, 85(Part A), 104068. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2023.104068

Zhou, B., & Zhang, C. (2023). When green finance meets banking competition: Evidence from hard-to-abate enterprises of China. Pacific-Basin Finance Journal, 78, 101954. https://doi.org/10.1016/j.pacfin.2023.101954

Megjelent
2026-04-20
Hogyan kell idézni
BethlendiA., SeregN., & MérőK. (2026). Zöld pénzügyek és a pénzügyi közvetítőrendszer struktúrája: Kelet-közép-európai empirikus tapasztalatok. Közgazdasági Szemle, 73(4), 373–404. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.373
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány