Integrációs profilok kompozit indikátoros vizsgálata az Európai Unióban
Egy újszerű megközelítés
Absztrakt
Miközben az Európai Unió (EU) napjainkra a világ legfejlettebb és legkomplexebb regionális integrációjává vált, az egyes tagállamok integrációs teljesítményei (integrációs profiljai) között lényeges különbségek mutatkoznak. Az egyes országok integrálódása (és integráltsági foka) valójában egy hosszú távú folyamatot takar, amely jóval több a különféle csatlakozási kritériumok puszta teljesítésénél. E folyamat mérése ugyanakkor nem egyszerű feladat, számos szocioökonómiai, illetve politikai dimenzió együttes és átfogó vizsgálatát követeli meg. Tanulmányunkban ennek megfelelően az EU-tagállamok hosszú távú integrációs teljesítményét elemezzük egy kompozit index segítségével. Jelen tanulmány célja kettős: egyrészt a tagállamok integrálódásának hosszú távú trendjét, másrészt pedig az integrációs profilok mintázatát szeretnénk feltárni.
Hivatkozások
Balassa, B. (1961). The theory of economic integration. Routledge.
Barro, R., & Sala-i-Martin, X. (1992). Convergence. Journal of Political Economy, 100(2), 223–251. https://doi.org/10.1086/261816
Benczes, I. (2024). Kelet-Közép-Európa – konvergencia az államháztartásban (Műhelyta-nulmányok, 151). HUN REN KRTK Világgazdasági Intézet. https://vgi.krtk.hu/publikacio/benczes-i-kelet-kozep-europa-konvergencia-az-allamhaztartasban/
Benczes, I., & Rezessy, G. (2013). Kormányzás Európában, trendek és törésvonalak. Pénzügyi Szemle, 58(2), 136–150.
Berend, T. I. (2020). The economics and politics of European integration: Populism, nationalism and the history of the EU. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003095378
Csáki, Gy. (2021). Újabb megaregionális szabadkereskedelmi egyezmény: Az Átfogó Regi-onális Gazdasági Partnerség (RCEP). Külgazdaság, 65(3-4), 69–89. http://doi.org/10.47630/KULG.2021.65.3-4.69
El-Agraa, A. M. (2007). The theory of economic integration. In A. El-Agraa (Ed.), The Euro-pean Union: Economics and policies. Cambridge University Press.
Endrődi-Kovács, V., & Tankovsky, O. (2023). A composite indicator to evaluate EU membership: The case of Central and Eastern European member states, 2004–2021. Regional Statistics, 13(5), 899–924. https://doi.org/10.15196/RS130505
Freudenberg, M. (2003). Composite indicators of country performance: A critical assessment (OECD Science, Technology and Industry Working Papers, No. 2003/16). https://doi.org/10.1787/405566708255
Halmai, P. (2019). Konvergencia és felzárkózás az euróövezetben. Közgazdasági Szemle, 66(6), 687–712. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2019.6.687
Lengyel, I., & Kotosz, B. (2018). Felzárkózás és/vagy távolságtartó követés? A visegrádi országok térségeinek fejlődéséről. Tér és Társadalom, 32(1), 5–26. https://doi.org/10.17649/TET.32.1.2910
Lindman, C., & Sellin, J. (2011). Measuring human development: The use of principal com-ponent analysis in creating an environmental index (Bachelor’s thesis, Uppsala Univer-sity, Sweden). https://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:464378/FULLTEXT03
Mansfield, E. D., & Milner, H. V. (1999). The new wave of regionalism. International Or-ganization, 53(3), 589–627. https://doi.org/10.1162/002081899551002
Mazziotta, M., & Pareto, A. (2016). On the construction of composite indices by principal components analysis. Rivista Italiana di Economia, Demografia e Statistica, 70(1), 103–109. http://www.sieds.it/listing/RePEc/journl/2016LXX_N1_RIEDS_103-109_Mazziotta_Pareto.pdf
Mishra, S. P., Sarkar, U., Taraphder, S., Datta, S., Swain, D., Saikhom, R., & Laishram, M. (2017). Multivariate statistical data analysis – principal component analysis (PCA). In-ternational Journal of Livestock Research, 7(5), 60–78.
Nagy, S. G. (2025). Introduction. In S. G. Nagy (Ed.), The economics of regional integration (pp. 5–22). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003506423
OECD & European Union. (2008). Handbook on constructing composite indicators: Meth-odology and user guide. https://www.oecd.org/en/publications/handbook-on-constructing-composite-indicators-methodology-and-user-guide_9789264043466-en.html
Palánkai, T. (2006). Integrációérettségünk elméleti összefüggései. Pénzügyi Szemle, 51(3), 302–319.
Palánkai, T., & Miklós, G. (2017). Integration profiles for Central Europe and Hungary. In P. De Lombaerde, & E. J. Saucedo Acosta (Eds.), Indicator based monitoring of regional economic integration (pp. 95–133). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-50860-3_4
Szabó, K., Szent-Iványi, B., & Tétényi, A. (2019). While the cat’s away, will the mice play? Government-NGO and the politics of aid in Hungary. In I. Olivié, & A. Pérez (Eds.), Aid power and politics. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429440236-9
Szegedi, L., & Szirbik, M. (2022). Belső (egységes) piac. In Ördögh, T. (szerk.), Az Európai Unió szakpolitikai rendszere (107–122. o.). Ludovika Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.36250/01028_06
Szijártó, N. (2017). Az optimális valutaövezetek elméletének fejlődése. Köz-Gazdaság, (3), 129–148. https://real.mtak.hu/80702/1/Koz_Gazdasag_2017_3_Szijarto_Norbert_u.pdf
Tankovsky, O., & Endrődi-Kovács, V. (2021). The economic integration maturity of Romania and Bulgaria. In A. Horobet et al. (Eds.), Global, regional and local perspectives on the economies of Southeastern Europe: Proceedings of the 11th International Conference on the Economies of the Balkan and Eastern European Countries (EBEEC), Bucharest, 2019 (pp. 91–104). Springer Proceedings in Business and Economics. https://doi.org/10.1007/978-3-030-57953-1_6
Tankovsky, O., Ivanov, D., & Nagy, S. G. (2025). Measuring regional integration. In S. G. Nagy (Ed.), The economics of regional integration (pp. 24–47). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003506423-3
Viner, J. (1950). The customs union issue. Carnegie Endowment for International Peace.
World Economic Forum. (2014). What are mega-regional trade agreements? https://www.weforum.org/stories/2014/07/trade-what-are-megaregionals/
A részletes adatokat tartalmazó függelék itt érhető el: https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/22573/18590
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
