Why value added is not an appropriate compass for industrial policy?
Abstract
Value added is a fundamental concept in modern economics. It shows how much a company or a given country increases the value of goods used as inputs in a year. The system of national accounts, including the calculation of GDP, is also based on this concept. Yet when governments make industrial policy decisions, reference to value added can often be misleading and even harmful. The problem lies not only with the idea itself, but with its application in industrial policy discourse: it is simplified, abstracted, and based on conclusions that do not follow from the economic definition. This essay presents eight main reasons why it is problematic to use the value added as an indicator for industrial policy rankings or decisions. The second part of the study tries to clarify that at the macro level, in the context of catching up, innovation does not necessarily increase the added value, either. In agreement with the late Hungarian economist Ferenc Jánossy’s idea, I show that the results of research and innovation do not directly produce welfare. It is just a “recipe” that specifies how production should be changed in order to increase labor productivity.
References
Állami Számvevőszék (2022). Elemzés. A magyar export hozzáadott érték tartalma növelését befolyásoló tényezők. https://www.asz.hu/dokumentumok/E2136_A_magyar_exp_he_tart_nov_bef_tenyezok.pdf
Antal, L., Csillag, I., & Mihályi, P. (2000. augusztus 12.). Magyarázzuk a globalizációt. Népszabadság, (A cikk megjelent a Gazdaság 2000. évi 2. számában is, 64–72.)
Baldwin, R., & Ito, T. (2021). The smile curve: Evolving sources of value added in manu-facturing. Canadian Journal of Economics, 54(4), 1842–1880. https://doi.org/10.1111/caje.12555
Bánfi, T. (1979). Az értéknagyság és a munka két attribútuma – munkatermelékenység és intenzitás. Közgazdasági Szemle, 56(10), 1249–1259.
Békés, G., & Muraközy, B. (2016). Beszállítói termékek a magyar feldolgozóiparban. Köz-gazdasági Szemle, 63(10), 1046–1073. https://doi.org/10.18414/KSZ.2016.10.1046
Bélyácz, I. (2025). Zsákutcából egy fenntartható gazdasági modell felé. Külgazdaság, 69(9-10), 86–109. https://doi.org/10.47630/KULG.2025.69.9-10.86
Bertóti, L. (1980). Az értéknagyság kérdéséhez. Közgazdasági Szemle, 27(1), 68–77.
Bod, P. Á. (szerk.) (2006). Fehér könyv Magyarország állapotáról. Szövetség a Polgári Ma-gyarországért Alapítvány.
Boda, Gy. (2025). A tőke és a munka részarányai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 72(3), 225–258. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.3.225
Boda, Gy., Révész, T., Losonci, D., & Fülöp, Z. (2019). A növekedési ütem és a foglalkoztatás növelésének lehetőségéről. Közgazdasági Szemle, 66(4), 376–417. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.4.376
Boda, Gy., Kiss, F., Láncz, G., Matyusz, Zs., & Thék, R. (2024). Sodródásból feljebb lépés. Tudásalapú versenyképesség. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640231
Braun, E., & Sebestyén, T. (2025). Szerkezeti változások és függőségek. Magyarország helyzete a globális értékláncokban. Közgazdasági Szemle, 72(9-10), 805–841. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.0.805
Bródy, A. (1979). Az értéknagyságról. Közgazdasági Szemle, 26(3), 309–323.
Czirfusz, M. (2023). Munkabérek egyenlőtlenségei a globális értékláncokban: a magyaror-szági akkumulátoripar esete. Külgazdaság, 67(11–12), 28–47. https://doi.org/10.47630/KULG.2023.67.11-12.28
Csaba, L. (2019). Válság–gazdaság–világ. Adalék Közép-Európa három évtizedes gazda-ságtörténetéhez (1988–2018). Éghajlat Könyvkiadó.
Éltető, A., & Sass, M. (2021). A kapitalizmus változatai és az ipar 4.0 a visegrádi országokban. Közgazdasági Szemle, 68(5), 490–514. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.5.490
Erdős, P. (1976). Bér, profit, adóztatás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Fidesz (1997). Van más választás: polgári Magyarország. A Fidesz – Magyar Polgári Párt programtézisei. Fidesz Központi Hivatal.
Győrffy, D. (2023). Globalizáció a gazdaságban: Magyarország pozíciója a globális érték-láncokban. Magyar Tudomány, 184(10), 1263–1273. https://doi.org/10.1556/2065.184.2023.10.6
Hegyi, P. (2025). Interjú Gulyás Balázzsal, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökével, valamint vezérigazgatójával, Jakab Rolanddal. Magyar Tudomány, 186(1), 141–153. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.1.17
Hoch, R. (1979). A marxi értékelmélet ökonometriai megközelítése. Közgazdasági Szemle, 26(5), 590–600.
HVG (2025. november 6.). TOP 500. Melléklet. 56–81.
Jánossy, F. (1969). Gazdaságunk mai ellentmondásainak eredete és felszámolásuk útja. Közgazdasági Szemle, 16(7-8), 806–829.
Jánossy, F. (1975). A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. Magvető Könyvkiadó. (Első kiadás: 1966, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.)
Kharas, H., & Gill, I. (2007). An East Asian renaissance: Ideas for economic growth. The World Bank. http://hdl.handle.net/10986/6798
Koppány, K. (2017). A növekedés lehetőségei és kockázatai. Magyarország feldolgozóipari exportteljesítményének és ágazati szerkezetének vizsgálata, 2010–2014. Közgazdasági Szemle, 64(1), 17–53. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.1.17
Kornai, J. (1972). Erőltetett vagy harmonikus növekedés. Gondolatok a gazdasági növekedés elméletéről és politikájáról. Akadémiai Kiadó.
Kornai, J. (2011). Gondolatok a kapitalizmusról. Akadémiai Kiadó.
Magyar Közgazdasági Társaság (2025). Szakpolitikai javaslatok a gazdaságpolitikai dön-téshozók számára. A Magyar Közgazdasági Társaság 63. közgazdász-vándorgyűlésének tanulságai. https://mkt.hu/hu/2025/12/01/gazdasagpolitikai-javaslatok-a-donteshozok-fele/
Magyar Köztársaság Kormánya (2010. május 22.). A Nemzeti Együttműködés Programja. Az Országgyűlésnek benyújtott változat. https://www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf
Magyar Nemzeti Bank (2018). 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-180-pontja.pdf
Magyar Nemzeti Bank (2020). Versenyképességi jelentés 2020. https://www.mnb.hu/letoltes/versenykepessegi-jelentes-hun-2020-0724.pdf
Magyarország Kormánya (2019). Program a versenyképesebb Magyarországért. https://2015-2019.kormany.hu/download/1/c2/91000/Program%20a%20Versenyk%C3%A9pesebb%20Magyarorsz%C3%A1g%C3%A9rt.pdf
Marx, K. (1955). A tőke. I. köt. A politikai gazdaságtan bírálata. Szikra Kiadás. (Első kiadás: 1867., Verlag von Otto Meissner.)
Mazzucato, M. (2013). The Entrepreneurial State: debunking public vs. private sector myths. Anthem Press. http://digamo.free.fr/mazzucato.pdf
Mesterházy, A. (2010). Nemzeti modernizáció, összetartó közösség. Ajánlat a demokratikus oldal programjára. Magyar Szocialista Párt.
Mi Hazánk Mozgalom (2022). Virradat. Választási program Magyarország felvirágoztatására. https://mihazank.hu/wp-content/uploads/2022/01/Virradat_Program.pdf
Mihályi, P. (1982). Érték, értéknagyság, mérhetőség. Közgazdasági Szemle, 29(4), 441–457.
Mihályi, P. (1998). A magyar privatizáció krónikája, 1989–1997. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Mihályi, P. (2019a). A tanulás volna az endogén gazdasági növekedés csodafegyvere? Hitelintézeti Szemle, 18(2), 117–139. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.2.117139
Mihályi, P. (2019b). Mi a baj az Innovációs Minisztériummal? Élet és Irodalom, 63(7). https://www.es.hu/cikk/2019-02-15/mihalyi-peter/mi-a-baj-az-innovacios-miniszteriummal.html
Mihályi, P. (2024). Biztos, hogy rossz ötlet az akkumulátorgyártás? (Egy régi vita új köntös-ben.) Vitacikk. Külgazdaság, 68(1-2), 172–180. https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.1-2.172
Mihályi, P. (2025). Miért nem sikeres a magyar rendszerváltás? Közgazdasági Szemle, 72(4), 388–395. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.4.388
Mihályi, P., & Szelényi, I. (2019a). Rent-seekers, profits, wages and inequality. The top 20%. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-030-03846-5
Mihályi, P., & Szelényi, I. (2019b). A járadék szerepe a szocialista gazdaságból való átme-netben. In Szelényi, I., Tanulmányok az illiberális posztkommunista kapitalizmusról (2014–2018) (214–243. o.). Corvina Kiadó.
Nemzetgazdasági Minisztérium (2016). Irinyi Terv. Az innovatív iparfejlesztés irányainak meghatározásáról. https://2015-2019.kormany.hu/download/d/c1/b0000/Irinyi-terv.pdf
Nemzetgazdasági Minisztérium (2024). Magyarország versenyképességi stratégiája, 2024–2030. A változó gazdasági környezet kihívásai tükrében. https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-versenykepessegi-strategiaja-2024-2030
Oblath, G. (2014). Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és köz-gazdasági összefüggések. Statisztikai Szemle, 92(8–9), 745–765. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2014/2014_08-09/2014_08-09_745.pdf
Palánkai, T. (1981). A csereérték kulcs lehet egynémely értékelméleti probléma megol-dásához. Közgazdasági Szemle, 28(11), 1346–1359.
Pogátsa, Z. (2025). Árak nyugatiak, bérek keletiek. Gazdasági csapdában Magyarország? https://www.blogaszat.hu/2025/08/pogatsa-zoltan-arak-nyugatiak-berek.html
Porter, M. (1985). Competitive advantage: Creating and sustaining superior performance. Free Press.
Rózsás, T. (2007). Tartósan magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek: a gazda-ságpolitika alkímiája. Polgári Szemle, 3(10), 225–229.
Scheiring, G. (2025. november 28.). Az orbánizmus kimerülése: A felhalmozó állam fel-emelkedése és bukása. I–III. rész. https://ujegyenloseg.hu/az-orbanizmus-kimerulese-a-felhalmozo-allam-felemelkedese-es-bukasa-iii/
Shih, S. (1992). Empowering technology – making your life easier. Acer’s Report.
Szalavetz, A. (2015). Szakosodás és feljebb lépés a multinacionális vállalatok globális ér-tékláncain belül: Magyarországi feldolgozóipari leányvállalatok tapasztalatai. MTA doktori értekezés. http://real-d.mtak.hu/861/7/dc_1027_15_doktori_mu.pdf
Török, Á., & Csuka, Gy. (2014). Magyarország a nemzetközi innovációs versenyben az EU-csatlakozás után. Közgazdasági Szemle, 61(4), 509–526.
Vakhal, P. (2024). A külföldi működő-tőkebefektetések szerkezeti alakulása és hatása glo-bális értéklánc megközelítésben, különös tekintettel a visegrádi országokra és Kínára. In Tóth, I. Gy., Gábos, A., & Medgyesi, M. (szerk.), Társadalmi Riport, 2024 (217–234. o.). TÁRKI.
Voszka, É. (2012). Mérleghinta. A Magyar Villamos Művek mint nemzeti bajnok. Külgazda-ság, 56(5-6), 4–40.
Zalai, E. (1980a). Adalékok az értéknagyság elemzéséhez. Kandidátusi értekezés.
Zalai, E. (1980b). Az érték nagysága és a munka termelőereje. Közgazdasági Szemle, 27(7-8), 941–945.
