ESG-tudatosságtól az alkalmazásig
A fenntarthatósági átmenet kihívásai a kkv-k gyakorlatában
Absztrakt
A fenntarthatósági átmenet korunk egyik legfontosabb üzleti feladata, amelynek végrehajtása során a vállalkozásoknak integrálniuk kell az ESG- (environmental, social, governance) szempontokat a működésükbe. Kutatásunk célja a fenntarthatósági átmenet kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) érintő kihívásainak és lehetőségeinek feltárása, különös tekintettel az ESG-gyakorlatuk érettségére. Ehhez kérdőíves felmérést végeztünk, és az adatokat faktorelemzéssel vizsgáltuk. Az eredmények értékeléséhez a marketingben ismert tudatosság-attitűd-alkalmazás (awareness-attitude-usage, AAU) modellt hívtuk segítségül, amely lehetővé tette a vállalatok ESG-hez való hozzáállásának, tudatossági szintjének és gyakorlati alkalmazásának mérését, továbbá ezen mutatók alapján az ESG-érettségi mátrixban való elhelyezésüket. Eredményeink az ESG-tudatosság és -alkalmazás közötti eltérés, valamint a kkv-k számára leglényegesebb fenntarthatósági kihívások azonosításához járul hozzá. Tanulmányunk elsőként nyújt átfogó képet a magyar kkv-k ESG-érettségéről. A kialakított keretrendszer segítségével a döntéshozók azonosíthatják fenntarthatósági teljesítményük fejlesztendő területeit, támogatva ESG-transzformációjukat, hozzájárulva a fenntarthatósági átmenet sikeréhez.
Hivatkozások
ABOELMAGED, M. [2018]: The drivers of sustainable manufacturing practices in Egyptian SMEs and their impact on competitive capabilities: A PLS-SEM model. Journal of Cleaner Production, 175. köt. 207–221. o. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.12.053
AJZEN, I.–FISHBEIN, M. [1980]: Understanding attitudes and predicting social behavior. Prentice-Hall, Englewood Cliffs, NJ.
BANSAL, P. [2005]: Evolving sustainably: A longitudinal study of corporate sustainable development. Strategic Management Journal, 26. évf. 3. sz. 197–218. o. https://doi.org/10.1002/smj.441
BARNEY, J. [1991]: Firm resources and sustained competitive advantage. Journal of Management, 17. évf. 1. sz. 99–120. o. https://doi.org/10.1177/014920639101700108
BAUMGARTNER, R. J.–EBNER, D. [2010]: Corporate sustainability strategies: Sustainability profiles and maturity levels. Sustainable Development, 18. évf. 2. sz. 76–89. o. https://doi.org/10.1002/sd.447
BENDLE, N. T.–FARRIS, P. W.–PFEIFER, P. E.–REIBSTEIN, D. J. [2020]: Marketing metrics: The manager’s guide to measuring marketing performance (3rd ed.). Pearson Education, Upper Saddle River, NJ.
BÖCSKEI ELVIRA–SOMOGYI RÓBERT [2023]: A vállalkozások fenntartható tevékenysége: A taxonómiarendelet hatásainak piacelméleti modellezése. Közgazdasági Szemle, 70. évf. 4. sz. 432–450. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.4.432
CANTELE, S.–ZARDINI, A. [2020]: What drives small and medium enterprises towards sustainability? Role of interactions between pressures, barriers, and benefits. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 27. évf. 1. sz. 126–136. o. https://doi.org/10.1002/csr.1778
CARROLL, A. B. [1979]: A three-dimensional conceptual model of corporate social performance. Academy of Management Review, 4. évf. 4. sz. 497–505. o. https://doi.org/10.2307/257850
CUMMING, D. J.–TINGLE, B.–ZHAN, F. [2021]: For whom (and for when) is the firm governed? The effect of changes in corporate fiduciary duties on tax strategies and earnings management. European Financial Management, 27. évf. 5. sz. 775–813. o. https://doi.org/10.1111/eufm.12332
DONALDSON, T.–PRESTON, L. E. [1995]: The stakeholder theory of the corporation: Concepts, evidence, and implications. Academy of Management Review, 20. évf. 1. sz. 65–91. o. https://doi.org/10.2307/258887
ECCLES, R. G.–KLIMENKO, S. [2019]: The investor revolution. Harvard Business Review, 97. évf. 3. sz. 106–116. o. https://hbsp.harvard.edu/product/R1903G-PDF-ENG
ECCLES, R. G.–IOANNOU, I.–SERAFEIM, G. [2014]: The impact of corporate sustainability on organizational processes and performance. Management Science, 60. évf. 11. sz. 2835–2857. o. https://doi.org/10.1287/mnsc.2014.1984
ELKINGTON, J. [1997]: Cannibals with forks: The triple bottom line of 21st century business. Capstone Publishing, Oxford.
EURÓPAI PARLAMENT [2022]: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (2022. december 14.). https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2022/2464/oj
FREEMAN, R. E. [1984]: Strategic management: A stakeholder approach. Pitman, Boston, MA.
FREEMAN, R. E.–WICKS, A. C.–PARMAR, B. [2004]: Stakeholder theory and “the corporate objective revisited”. Organization Science, 15. évf. 3. sz. 364–369. o. https://doi.org/10.1287/orsc.1040.0066
GOODPASTER, K. E. [1991]: Business ethics and stakeholder analysis. Business Ethics Quarterly, 1. évf. 1. sz. 53–73. o. https://doi.org/10.2307/3857592
HART, S. L. [1995]: A natural-resource-based view of the firm. Academy of Management Review, 20. évf. 4. sz. 986–1014. o. https://doi.org/10.2307/258963
HODGES JR., J. L.–LEHMANN, E. L. [1963]: Estimates of location based on rank tests. The Annals of Mathematical Statistics, 34. évf. 2. sz. 598–611. o. https://doi.org/10.1214/aoms/1177704172
HOLCZINGER NORBERT–SÁRVÁRI BALÁZS [2025]: Fenntartható közgazdaságtan. Oktatói kézikönyv. Budapesti Metropolitan Egyetem–Magyar Nemzeti Bank, Budapest.
HÖRISCH, J.–JOHNSON, M. P.–SCHALTEGGER, S. [2015]: Implementation of sustainability management and company size: A knowledge-based view. Business Strategy and the Environment, 24. évf. 8. sz. 765–779. o. https://doi.org/10.1002/bse.1844
JENKINS, H. [2006]: Small business champions for corporate social responsibility. Journal of Business Ethics, 67. évf. 3. sz. 241–256. o. https://doi.org/10.1007/s10551-006-9182-6
KIRON, D.–UNRUH, G.–REEVES, M.–KRUSCHWITZ, N.–MEYER ZUM FELDE, A. [2017]: Corporate sustainability at a crossroads: Progress toward our common future in uncertain times. MIT Sloan Management Review (Research Report, May 2017), Cambridge, MA.
KOTLER, P.–KELLER, K. L. [2016]: Marketing management (15th ed.). Pearson Education. Upper Saddle River, NJ.
LAVIDGE, R. J.–STEINER, G. A. [1961]: A model for predictive measurements of advertising effectiveness. Journal of Marketing, 25. évf. 6. sz. 59–62. sz. https://doi.org/10.2307/1248516
MCWILLIAMS, A.–SIEGEL, D. [2001]: Corporate social responsibility: A theory of the firm perspective. Academy of Management Review, 26. évf. 1. sz. 117–127. o. https://doi.org/10.2307/259398
MISHRA, S.–SUAR, D. [2010]: Does corporate social responsibility influence firm performance of Indian companies? Journal of Business Ethics, 95. köt. 4. sz. 571–601. o. https://doi.org/10.1007/s10551-010-0441-1
MONTIEL, I. [2008]: Corporate social responsibility and corporate sustainability: Separate pasts, common futures. Organization & Environment, 21. évf. 3. sz. 245–269. o. https://doi.org/10.1177/1086026608321329
NIDUMOLU, R.–PRAHALAD, C. K.–RANGASWAMI, M. R. [2009]: Why sustainability is now the key driver of innovation. Harvard Business Review, 87. évf. 9. sz. 56–64. o.
PAPP DÁVID–SÁRVÁRI BALÁZS–VARGA MÁRTON [2022]: Fenntartható pénzügyek. A pénzügyi rendszer és a fenntarthatóság kapcsolata. Megjelent: Baksay Gergely–Matolcsy György–Virág Barnabás (szerk.): Új fenntartható közgazdaságtan. Globális vitairat. Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 591–620. o.
PORTER, M. E.–KRAMER, M. R. [2006]: Strategy & society: The link between competitive advantage and corporate social responsibility. Harvard Business Review, 84. évf. 12. sz. 78–92. o.
REZAEE, Z. [2016]: Business sustainability research: A theoretical and integrated perspective. Journal of Accounting Literature, 36. évf. 1. sz. 48–64. o. https://doi.org/10.1016/j.acclit.2016.05.003
SÁRVÁRI BALÁZS [2022]: A zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés trendjei és dilemmái. Hitelintézeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 207–218. o. http://real.mtak.hu/id/eprint/156178
SCHALTEGGER, S.–WAGNER, M. [2011]: Sustainable entrepreneurship and sustainability innovation: Categories and interactions. Business Strategy and the Environment, 20. évf. 4. sz. 222–237. o. https://doi.org/10.1002/bse.682
SCHÄUFELE, I.–JANSSEN, M. [2021]: How and why does the attitude-behavior gap differ between product categories of sustainable food? Analysis of organic food purchases based on household panel data. Frontiers in Psychology, 12. évf. 595636. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.595636
SURMAN VIVIEN–BÖCSKEI ELVIRA [2023]: Fenntarthatóság a magyar kis- és középvállalati szektorban. Vezetéstudomány, 54. évf. 10. sz. 15–28. o. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.10.02
SURMAN VIVIEN–BÖCSKEI ELVIRA–DOBOS IMRE [2024]: Fenntarthatósági nyomás a magyar kkv-k szemszögéből, bináris változók elemzésével. Statisztikai Szemle, 102. évf. 8. sz. 821–836. o. https://doi.org/10.20311/stat2024.08.hu0821
SURMAN VIVIEN–DOBOS IMRE–BÖCSKEI ELVIRA [2025]: Az érintettek nyomásgyakorlása a kis- és középvállalatok fenntarthatósági magatartására, vármegyénként – klaszterelemzés, 2022. Területi Statisztika, 65. évf. 1. sz. 77–96. o. http://doi.org/10.15196/TS650103
WILCOXON, F. [1945]: Individual Comparisons by Ranking Methods. Biometrics Bulletin, 1. évf. 6. sz. 80–83. o. https://doi.org/10.2307/3001968
WINTSCHNIG, B. A. [2021]: The attitude-behavior gap. Drivers and barriers of sustainable consumption. Junior Management Science, 6. évf. 2. sz. 324–346. o. https://doi.org/10.5282/jums/v6i2pp324-346
