Structural change and dependencies: the position of the Hungarian economy in global value chains
Abstract
The global economic crisis of 2009 significantly depressed Hungary’s economic performance. Similarly to other countries, Hungarian economic policy envisaged long-term economic growth through reindustrialization from 2010. The objectives of this policy addressed other structural problems as well, but the most emphasis was given to the diversification of export relations. This study examines six questions related to the structural evolution of the Hungarian economy since 2010: (1) Was reindustrialization successful? (2) How did the role of industries change? (3) Did domestic supplier networks successfully strengthen? (4) Did Hungary’s role in global value chains strengthen? (5) How did the vulnerability of the Hungarian economy change in terms of its internal structure? And (6) did dependence on the German economy decrease? Based on the results, there has been no significant change in the structure of the domestic economy in most areas, and where progress has been made, it has remained relatively modest.
References
ACEMOGLU, D.–CARVALHO, V. M.–OZDAGLAR, A.–TAHBAZ-SALEHI, A. [2012]: The network origins of aggregate fluctuations. Econometrica, 80. köt. 5. sz. 1977–2016. o. https://doi.org/10.3982/ECTA9623
ANNARELLI, A.–NONINO, F. [2016]: Strategic and operational management of organizational resilience: Current state of research and future directions. Omega, 62. köt. 1–18. o. https://doi.org/10.1016/j.omega.2015.08.004
ANTALÓCZY KATALIN [2016]: A Külgazdaság Körkérdés a gazdasági növekedés folytatódásának esélyeiről és feltételeiről című rovatában megjelent elemzés. Külgazdaság, 60. köt. 1–2. sz. 4–9. o.
ANTALÓCZY KATALIN–SASS MAGDOLNA [2000]: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 47. évf. 5. sz. 473–496. o.
ANTALÓCZY KATALIN–SASS MAGDOLNA [2003]: Működőtőke-befektetések és a külkereskedelem modernizációja – nemzetközi kitekintés és hazai tapasztalatok. Külgazdaság, 47. köt. 12. sz. 4–36. o.
BALDWIN, R. (szerk.) [2009]: The great trade collapse: Causes, consequences and prospects. A VoxEU.org Publication, CEPR, https://cepr.org/system/files/publication-files/68568-the_great_trade_collapse_causes_consequences_and_prospects.pdf
BALDWIN, R.–FREEMAN, R. [2022]: Risks and global supply chains: What we know and what we need to know. Annual Review of Economics, 14. köt. 1. sz. 153–180. o. https://doi.org/10.1146/annurev-economics-051420-113737
BALDWIN, R.–FREEMAN, R.–THEODORAKOPOULOS, A. [2024]: Deconstructing deglobalization: The future trade is in intermediate services. Asian Economic Policy Review, 19. köt. 1. sz. 18–37. o. https://doi.org/10.1111/aepr.12440
BOD PÉTER ÁKOS [2015a]: A Külgazdaság Körkérdés a magyar gazdaság szerkezetének és pénzügyi rendszerének alakulásáról című rovatában megjelent elemzés. Külgazdaság, 59. köt. 1–2. sz. 9–17. o.
BOD PÉTER ÁKOS [2015b]: Átmeneti ütemvesztés vagy a „közepes jövedelem csapdája” – kommentár a magyar gazdaságfejlesztési teendőkhöz. Gazdaság és Pénzügy, 2. köt. 1. sz. 2–17. o.
BOHLE, D. [2009]: Race to the bottom? Transnational companies and reinforced competition in the enlarged European Union. Megjelent: van Apeldoorn, B.–Drahokoupil, J.–Horn, L. (szerk.): Contradictions and limits of neoliberal European governance. Palgrave–MacMillan, 163–186. o. https://doi.org/10.1057/9780230228757_9
BOHLE, D. [2018]: European integration, capitalist diversity and crises trajectories on Europe’s eastern periphery. New Political Economy, 23. köt. 2. sz. 239–253. o. https://doi.org/10.1080/13563467.2017.1370448
BOHLE, D.–GRESKOVITS BÉLA [2019]: Politicsing embedded neoliberalism: Countinuity and change in Hungary’s development model. West European Politics, 42. köt. 5. sz. 1069–1093. o. https://doi.org/10.1080/01402382.2018.1511958
BONADIO, B.–HUO, Z.–LEVCHENKO, A. A.–PANDALAI-NAYAR, N. [2021]: Global supply chains in the pandemic. Journal of International Economics, 133. köt. 103534. https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2021.103534
BRAUN ERIK [2020]: Kockázatok a magyar gazdaság szerkezetében. Külgazdaság, 64. köt. 9-10. sz. 62–89. o. https://doi.org/10.47630/kulg.2020.64.9-10.62
BRAUN ERIK [2024]: Minden tojás ugyanabba a kosárba? Olyan nagyhatalommá válik Magyarország, aminek csúnya vége lehet. Portfolio. március 2. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240302/minden-tojas-ugyanabba-a-kosarba-olyan-nagyhatalomma-valik-magyarorszag-aminek-csunya-vege-lehet-671759
BRAUN–CSEPORÁN [2025]: A magyar gazdaság semlegessége. Elemzés a bilaterális kapcsolatok tükrében. Statisztikai Szemle, 103. köt 4. sz. 309–344. o. https://doi.org/10.20311/stat2025.04.hu0309
BRAUN ERIK–SEBESTYÉN TAMÁS [2019]: A magyar járműipar beágyazottsága a hazai és a nemzetközi értékesítési láncokba. Statisztika Szemle, 97. köt. 7. sz. 687–720. o. https://doi.org/10.20311/stat2019.7.hu0687
BRAUN ERIK–SEBESTYÉN TAMÁS [2024]: Restructuring of GSCs during economic downturns: lessons from the financial crisis and the COVID-19 pandemic. SSRN, 4767931. http://doi.org/10.2139/ssrn.4767931
BRAUN ERIK–KISS TIBOR–SEBESTYÉN TAMÁS [2020]: A magyar járműipar kapcsolati szerkezetének vizsgálata: A német járműipartól való függőség alakulása. Közgazdasági Szemle, 67. köt. 6. sz. 557–584. o. https://doi.org/10.18414/Ksz.2020.6.557
BRAUN ERIK–KISS TIBOR–SEBESTYÉN TAMÁS [2021]: The strength of domestic production networks: An economic application of the Finn cycling index. Applied Network Science, 6. köt. 1. sz. 1–26. o. https://doi.org/10.1007/s41109-021-00411-5
BRAUN ERIK–BRAUN EMESE–GYIMESI ANDRÁS–ILOSKICS ZITA–SEBESTYÉN TAMÁS [2023]: Exposure to trade disruptions in case of the Russia–Ukraine conflict: A product network approach. The World Economy, 46. köt. 10. sz. 2950–2982. o. https://doi.org/10.1111/twec.13417
BROWN, J. D.–EARLE, J. S.–TELEGDY, A. [2006]: The productivity effects of privatization: Longitudinal estimates from Hungary, Romania, Russia, and Ukraine. Journal of Political Economy, 114. köt. 1. sz. 61–99. o. https://doi.org/10.17848/wp05-121
CASELLI, F.–KOREN, M.–LISICKY, M.–TENREYRO, S. [2020]: Diversification through trade. The Quarterly Journal of Economics, 135. köt. 1. sz. 449–502. o. https://doi.org/10.1093/qje/qjz028.
CHEPELIEV, M.–HERTEL, T.–VAN DER MENSBRUGGHE, D. [2022]: Cutting Russia’s fossil fuel exports: Short-term economic pain for long-term environmental gain. The World Economy, 45. köt. 11. sz. 3314–3343. o. https://doi.org/10.1111/twec.13301
CONSTANTINESCU, C.–MATTOO, A.–RUTA, M. [2019]: Does vertical specialisation increase productivity? The World Economy, 42. köt. 8. sz. 2385–2402. o. https://doi.org/10.1111/twec.12801
CSATH MAGDOLNA [2019]: Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások. Pénzügyi Szemle, 64. köt. 1. sz. 29–48. o.
CSONTOS TAMÁS TIBOR [2023]: Részvétel és önerő: A közepes jövedelmi csapda egy lehetséges újraértelmezése. Köz-gazdaság, 18. köt. 1. sz. 13–40. o.
CZIRFUSZ MÁRTON [2022]: Akkumulátoripari fellendülés Magyarországon. Az értéklánc szereplői, dolgozói és szakszervezeti perspektívák. Friedrich Ebert Stiftung, https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/19980-20230301.pdf
D’AGUANNO, L.–DAVIES, O.–DOGAN, A.–FREEMAN, R.–LLOYD, S.–REINHARDT, D.–SAJEDI, R.–ZYMEK, R. [2021]: Global value chains, volatility and safe openness: is trade a double-edged sword? Bank of England Financial Stability Paper, 46.
DRAHOKOUPIL, J. [2008]: Globalization and the state in Central and Eastern Europe: The politics of foreign direct investment. Routledge, London–New York.
ÉLTETŐ ANDREA–VÖLGYI KATALIN [2013]: „Keleti nyitás” a számok tükrében – külkereskedelem Ázsiával. Külgazdaság, 57. köt. 7–8. sz. 67–104. o.
FARKAS BEÁTA–PELLE ANITA–SOMOSI SAROLTA [2023]: Az Európai Unió és a geoökonómiai kihívások – ipar- és versenypolitikai válaszok. Közgazdasági Szemle, 70. köt. 11. sz. 1193-1212. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2023.11.1193
FINN, T. [1976]: Measures of ecosystem structure and function derived from analysis of flows Journal of Theoretical Biology, Vol. 56. No. 2. 363–380. o. https://doi.org/10.1016/S0022-5193(76)80080-X
GÁL ZOLTÁN [2013]: Role of financial sector FDI in regional imbalances in Central and Eastern Europe. Megjelent: Gostyńska, A.–Tokarski, P.–Toporowski, P.–Wnukowski, D. (szerk.): Eurozone enlargement: Challenges for the V4 countries. The Polish Institute of International Affairs, Varsó, 27–35. o.
GÁL ZOLTÁN–LUX GÁBOR [2022]: FDI-based regional development in Central and Eastern Europe: A review and an agenda. Tér és Társadalom, 36. köt. 3. sz. 68–98. o. https://doi.org/10.17649/TET.36.3.3439
GAO, J.–BARZEL, B.–BARABÁSI, A. L. [2016]: Universal resilience patterns in complex networks. Nature, 530. sz. 307–312. o. https://doi.org/10.1038/nature16948
GRÄBNER, C.–HEIMBERGER, P.–KAPELLER, J.–SCHÜTZ, B. [2020]: Structural change in times of increasing openness: assessing path dependency in European economic integration. Journal of Evolutionary Economics, 30. köt. 1467–1495. o. https://doi.org/10.1007/s00191-019-00639-6
GRESKOVITS BÉLA [2014]: Legacies of Industrialization and Paths of Transnational Integration after Socialism. Megjelent: Beissinger, M.–Kotkin, S. (szerk.): Historical Legacies of Communism in Russia and Eastern Europe. Cambridge University Press, 68–89. o.
GROSSMAN, G. M.–ROSSI-HANSBERG, E. [2008]: Trading tasks: A simple theory of offshoring. American Economic Review, 98. köt. 5. sz. 1978–1997. o. https://doi.org/10.1257/aer.98.5.1978
GURGUL, H.–LACH, Ł. [2014]: Globalization and economic growth: Evidence from two decades of transition in cee. Economic Modelling, 36. köt. 99–107. o.
GYŐRFFY DÓRA [2023]: Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban. Közgazdasági Szemle, 70. köt. 3. sz. 245–273. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.3.245
HALPERN LÁSZLÓ–KOREN MIKLÓS–SZEIDL ÁDÁM [2015]: Imported inputs and productivity. American Economic Review, 105. évf. 12. sz. 3660–3703. o. https://doi.org/10.1257/aer.20150443
HAYAKAWA, K.–MUKUNOKI, H. [2021]: Impacts of covid-19 on global value chains. The Developing Economics, 59. köt. 2. sz. 154–177. o. https://doi.org/10.1111/deve.12275
HEGEDŰS DÁVID–VASVÁRI TAMÁS [2020]: Hazai vállalatok az értékláncokban: Egy feldolgozóipari vállalat beszállítói kapcsolatainak elemzése. Közgazdasági Szemle, 67. köt. 12. sz. 1245–1270. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.12.1245
HIDALGO, C. A.–HAUSMAN, R. [2009]: The building blocks of economic complexity. Proceedings of the National Academy of Sciences, 106. köt. 26. sz. 10570–10575. o. https://doi.org/10.1073/pnas.0900943106
HUNYA GÁBOR [2017]: Conditions for an investment revival in Central and Eastern Europe. Megjelent: Galgóczi Béla–Drahokoupil, J. (szerk.): Condemned to be left Behind? Can Central and Eastern Europe Emerge from its low-wage model? Etui, 25–46. o. https://www.etui.org/sites/default/files/Chapter%201_6.pdf
IGNATENKO, A.–RAEI, F.–MIRCHEVA, B. [2019]: Global value chains: What are the benefits and why do countries participate? IMF Working Paper, 19/18. sz.
ILOSKICS ZITA–GYIMESI ANDRÁS–BRAUN EMESE [2025]: Az Európai Unió kereskedelmi kitettségének átrendeződése az orosz–ukrán konfliktus hatására. Statisztika Szemle, 103. köt. 1. sz. 48–84. o. https://doi.org/10.20311/stat2025.01.hu0048
KALOTAY KÁLMÁN [2010]: Patterns of inward FDI in economies in transition. Eastern Journal of European Studies, 1. köt. 2. sz. 55–76. o.
KHARRAZI, A.–ROVENSKAYA, E.–FATH, B. D.–YARIME, M.–KRAINES, S. [2013]: Quantifying the sustainability of economic resource networks. An ecological information-based approach. Ecological Economomics, 90. köt. 177–186. o. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2013.03.018
KHARRAZI, A.–ROVENSKAYA, E.–FATH, B. D. [2017]: Network structure impacts globalcommodity trade growth and resilience. PLoS One, 12. köt. 2. sz. e0171184. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0171184.
KISS JÁNOS [2022]: Innovatívabbak-e a termelékeny és az exportáló vállalatok? Egy magyar feldolgozóipari minta elemzése. Közgazdasági Szemle, 69. köt. 4. sz. 502–516. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.4.502
KISS TIBOR–BRAUN ERIK–SEBESTYÉN TAMÁS [2025]: Production network structure, specialization and unemployment: Measuring the structural resilience of national economies. Structural Change and Economic Dynamics, 72. köt. 11–28. o. https://doi.org/10.1016/j.strueco.2024.11.009
KOPPÁNY KRISZTIÁN [2017]: A növekedés lehetőségei és kockázatai – Magyarország feldolgozóipari exportteljesítményének és ágazati szerkezetének vizsgálata. Közgazdasági Szemle, 64. köt. 1. sz. 17–53. o. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2017.1.17
KOPPÁNY KRISZTIÁN [2020]: A kínai koronavírus és a magyar gazdaság kitettsége. Mit mutatnak a világ input-output táblák? Közgazdasági Szemle, 67. évf. 5. sz. 433–455. o. http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2020.5.433
KSH [2010]: Magyarország 1989–2009. A változások tükrében. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo1989_2009.pdf
LENGYEL IMRE–VAS ZSÓFIA [2024]: Az újraiparosítás hatása a hazai térségek felzárkózási pályáira. Közgazdasági Szemle, 71. köt. 11. sz. 1176–1198. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2024.11.1176
LENGYEL IMRE–VAS ZSÓFIA–SZAKÁLNÉ KANO IZABELLA–LENGYEL BALÁZS [2017]: Spatial differences of reindustrialization in post-socialist economy: manufacturing in the Hungarian counties. European Planning Studies, 25. köt. 8. sz. 1416–1434. o. https://doi.org/10.1080/09654313.2017.1319467
LIADZE, I.–MACCHIARELLI, C.–MORTIMER-LEE, P.–SANCHEZ JUANINO, P. [2023]: Economic costs of the Russia-Ukraine war. The World Economy, 46. köt. 4. sz. 874–886. o. https://doi.org/10.1111/twec.13336
LUX GÁBOR [2015]: The institutional conditions of reindustrialization in post-crisis Central Europe. Journal of Economics and Management, 19. köt. 1. sz. 16–33. o.
MAGDA RÓBERT–MAGDA SÁNDOR [2012]: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jövője. Köz-gazdaság, 7. köt. 2. sz. 153–168. o.
MAHLSTEIN, K.–MCDANIEL, C.–SCHROPP, S.–TSIGAS, M. [2022]: Estimating the economic effects of sanctions on Russia: an allied trade embargo. The World Economy, 45. köt. 11. sz. 3344–3383. o. https://doi.org/10.1111/twec.13311
MEIER, M.–PINTO, E. [2024]: COVID-19 supply chain disruptions. European Economic Review, 162. köt. 104674. https://doi.org/10.1016/j.euroecorev.2024.104674
NDUBUISI, G.–OWUSU, S. [2023]: Trade for catch-up: Examining how global value chains participation affects productive efficiency. Journal of Productivity Analysis, 59. köt. 2. sz. 195–215. o. https://doi.org/10.1007/s11123-023-00663-6
NÖLKE, A.–VLIEGENTHART, A. [2009]: Enlarging the varieties of capitalism: The emergence of dependent market economies in East Central Europe. World Politics, 61. köt. 4. sz. 670–702. o. https://doi.org/10.1017/S0043887109990098
O’DWYER, C.–KOVALCIK, B. [2007]: And the last shall be first: Party system institutionalization and second-generation economic reform in postcommunist Europe. Studies in Comparative International Development, 41. köt. 4. sz. 3–26. o. https://doi.org/10.1007/BF02800469
OECD [2023a]: Inter-Country Input-Output tables (2023-as változat). https://www.oecd.org/en/data/datasets/inter-country-input-output-tables.html.
OECD [2023b]: Trade in value-added (2023-as változat). https://www.oecd.org/en/topics/sub-issues/trade-in-value-added.html.
OECD [2024]: Multinational enterprises and global value chains (2024-es változat). https://www.oecd.org/en/data/datasets/multinational-enterprises-and-global-value-chains.html
PALÓCZ ÉVA [2019]: Adalékok a külföldi vállalatok magyarországi szerepének a megítéléséhez. Külgazdaság, 63. köt. 9–10. sz. 39–64. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2019.63.9-10.39
PAVLÍNEK, P. [2004]: Regional development implications of foreign direct investment in Central Europe. European Urban and Regional Studies, 11. köt. 1. sz. 47–70. o. https://doi.org/10.1177/09697764040391
PAVLÍNEK, P. [2018]: Global production networks, foreign direct investment, and supplier linkages in the integrated peripheries of the automotive industry. Economic Geography, 94. köt. 2. sz. 141–165. o. https://doi.org/10.1080/00130095.2017.1393313
PAVLÍNEK, P. [2020]: Restructuring and internationalization of the European automotive industry. Journal of Economic Geography, 20. köt. 2. sz. 509–541. o. https://doi.org/10.1093/jeg/lby070
PAVLÍNEK, P. [2023]: Transition of the automotive industry towards electric vehicle production in the east European integrated periphery. Empirica, 50. köt. 35–73. o. https://doi.org/10.1007/s10663-022-09554-9
REGGIANI, A.–DE GRAAFF, T.–NIJKAMP, P. [2002]: Resilience: an evolutionary approach to spatial economic systems. Networks and Spatial Economics, 2. köt. 2. sz. 211–229. o. https://doi.org/10.1023/A:1015377515690
RUGRAFF, E. [2006]: Export-oriented multinationals and the quality of international specialisation in Central European countries. The European Journal of Development Research, 18. köt. 4. sz. 642–661. o. https://doi.org/10.1080/09578810601070985
SASS MAGDOLNA [2004]: FDI in Hungary: The first mover’s advantage and disadvantage. EIB Papers, 9. köt. 2. sz. 62–90. o.
SASS MAGDOLNA [2018]: Hol volt, hol nem volt... Kínai tőkebefektetések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában. Külgazdaság, 62. köt. 11–12. sz. 3–31. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2018.62.11-12.3
SASS MAGDOLNA–SZALAVETZ ANDREA [2013]: Crisis and upgrading: The case of the Hungarian Automotive and Electronics Sectors. Europe-Asia Studies, 65. köt. 3. sz. 489–507. o. https://doi.org/10.1080/09668136.2013.779463
SASS MAGDOLNA–GUBIK ANDREA–SZUNOMÁR ÁGNESS–SHOHBA KIRAN–OSZVALD ÉVA [2019]: Ázsiai közvetlentőke-befektetések Magyarországon: a munkaügyi kapcsolatok sokszínűsége. Külgazdaság, 63. köt. 11–12. sz. 42–72. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2019.63.11-12.42
SEBESTYÉN TAMÁS–BRAUN ERIK–KISS TIBOR [2024a]: Resolving the complexity puzzle: Economic complexity and positions in global value chains jointry explain economic development. Papers in Evolutionary Economic Geography, 24. köt. 1. sz. 1–38. o.
SEBESTYÉN TAMÁS–LONGAUER DÓRA–ILOSKICS ZITA [2024b]: A gazdasági dualitás mérési lehetőségei input-output adatok alapján. Szigma, 55. köt. 2–3. sz. 237–266. o. https://doi.org/10.15170/SZIGMA.55.1239
SOÓS KÁROLY ATTILA [2016]: Földrajzi és ágazati koncentráció a cseh, a magyar és a szlovák exportban. Külgazdaság, 60. köt. 1–2. sz. 86–117. o.
SŐREG KRISZTINA [2021]: A közepes jövedelmi csapda fázisai és a tartós felzárkózási pálya dilemmái Magyarországon. Új Munkaügyi Szemle, 2. köt. 2. sz. 11–20. o.
STEINBACH, S. [2023]: The Russia–Ukraine war and global trade reallocations. Economics Letters, 226. köt. 111075. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2023.111075
SZALAVETZ ANDREA [2000]: Hagyományos iparágak – hanyatló iparágak. Oktatási Minisztérium, Budapest.
TIMMER, M.–LOS, B.–STEHRER, R.–DE VRIES, G. J. [2021]: Supply chain fragmentation and the global trade elasticity: A new accounting framework. IMF Economic Review, 69. köt. 4. sz. 656–680. o. http://doi.org/10.1057/s41308-021-00134-8
ULANOWICZ, R. E. [2009]: The dual nature of ecosystem dynamics. Ecological Modelling, 220. köt. 16 sz. 1886–1892. o. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2009.04.015.
VÁPÁR JÓZSEF [2013]: A német működőtőke-befektetések Magyarországon. Tér és Társadalom, 27. köt. 1. sz. 129–144. o. https://doi.org/10.17649/tet.27.1.2509
VASVÁRI TAMÁS–DANKA SÁNDOR–HAUCK ZSUZSANNA [2019]: Termelés és innováció: Tanulságok a hazai iparpolitika számára. Közgazdasági Szemle, 66. köt. 10. sz. 1031–1055. o. http://doi.org/10.18414/KSZ.2019.10.1031
VOSZKA ÉVA [2019]: Iparpolitika határok nélkül. Külgazdaság, 63. köt. 1–2. sz. 82–115. o.
WANG, Z.–WEI, S.-J.–YU, X.–ZHU, K. [2022]: Global value chains over business cycles. Journal of International Money and Finance, 126. köt. 102643. https://doi.org/10.1016/j.jimonfin.2022.102643
WINK, R.–KIRCHNER, L.–KOCH, F.–SPEDA, D. [2015]: There are many roads to reindustrialization and resilience: Place-based approaches in three German urban regions. European Planning Studies, 24. köt. 3. sz. 463–488. o. https://doi.org/10.1080/09654313.2015.1046370
