Analysis of the demand-side incentives for energy efficiency investments in Hungarian households
Abstract
There are many incentives for households and the general public to invest in energy efficiency, which can motivate residential energy efficiency investments. In this paper we seek to answer what these motivating factors might be. The research was based on a computer-assisted telephone survey of 20.002 Hungarian adults. There were 5887 people in the final sample. The most important finding of the research is that it is not possible to identify a specific set of factors (such as demographic factors, property quality indicators, external factors) that specifically influence households’ motivation to be energy efficient. In contrast, some categories contain factors that are strongly associated with energy efficiency investments. These may include the age of the property, the age of the decision-maker in the household, or the willingness to do something for the environment. However, the motivational factors are deserving of further research and the extension of the present study, based on existing research and literature. A complex and in-depth understanding of these indicators can provide a basis for understanding the behaviour of domestic households, which can help to target and achieve benefits from policy measures.
References
AYRES, I.–RASEMAN, S.–SHIH, A. [2009]: Evidence from Two Large Field Experiments that Peer Comparison Feedback Can Reduce Residential Energy Usage. NBER Working Paper, 15386. https://doi.org/10.3386/w15386.
BALOGH GÁBOR–RIDEG ANDRÁS–SIPOS NORBERT [2020]: A javadalmazási rendszerek hatása a magyarországi kis- és középvállalati szektorban. Közgazdasági Szemle, 67. évf. 12. sz. 1217–1244. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.12.1217.
BARTUS TAMÁS–KISFALUSI DOROTTYA–KOLTAI JÚLIA [2019]: Logisztikus regressziós együtthatók összehasonlítása. Statisztikai Szemle, 97. évf. 3. sz. 221–240. o. https://doi.org/10.20311/stat2019.3.hu0221.
BENE MÓNIKA–ERTL ANTAL–HORVÁTH ÁRON–MÓNUS GERGELY–SZÉKELY JUDIT [2023]: A magyarországi lakóingatlan-állomány energiaigényének becslése. Hitelintézeti Szemle, 22. évf. 3. sz. 123–151. o. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.3.123.
BÍRÓ-SZIGETI SZILVIA [2011]: Mikro- és kisvállalkozások marketingfeltételeinek vizsgálata az energiamegtakarítás lakossági piacán. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 283 o.
BLOMQVIST, S.–ÖDLUND, L.–ROHDIN, P. [2022]: Understanding energy efficiency decisions in the building sector. A survey of barriers and drivers in Sweden. Cleaner Engineering and Technology, Vol. 9. 100527. https://doi.org/10.1016/j.clet.2022.100527.
BRUCKER BALÁZS–JÓNA LÁSZLÓ–SZEMERÉDI ESZTER [2023]: Fordulat a magyar energiapolitikában? Megjelent: Területi folyamatok Magyarországon, 2021–2023. Területi riport (2). HUN-REN KRTK, Regionális Kutatások Intézete, Budapest, 151–187. o. https://real.mtak.hu/182859/7/Brucker_J%C3%B3na_Szemer%C3%A9di_Fordulat%20a%20magyar%20energiapolitik%C3%A1ban_151_187.pdf.
BUIS, M. L. [2016]: Logistic regression: When can we do what we think we can do? University of Konstanz, Working Paper. http://www.maartenbuis.nl/wp/odds_ratio_3.1.pdf.
CARLSSON-KANYAMA, A.–LINDÉN, A.-L.–ERIKSSON, B. [2005]: Residential energy behaviour: does generation matter? International Journal of Consumer Studies, Vol. 29. No. 3. 239–253. o. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2005.00409.x.
CHAI, K. H.–YEO, C. [2012]: Overcoming energy efficiency barriers through systems approach. A conceptual framework. Energy Policy, Vol. 46. 460–472. o. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2012.04.012.
COOREMANS, C.–SCHÖNENBERGER, A. [2019]: Energy management: A key driver of energy-efficiency investment? Journal of Cleaner Production, Vol. 230. 264–275. o. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.04.333.
CRISTINO, T. M.–LOTUFO, F. A.–DELINCHANT, B.–WURTZ, F.–FARIA NETO, A. [2021]: A comprehensive review of obstacles and drivers to building energy-saving technologies and their association with research themes, types of buildings, and geographic regions. Renewable and Sustainable Energy Reviews, Vol. 135. 110191. http://dx.doi.org/10.1016/J.RSER.2020.110191.
CZAKÓ, V. [2012]: Evolution of Hungarian residential energy efficiency support programmes: road to and operation under the Green Investment Scheme. Energy Efficiency, Vol. 5. 163–178. o. https://doi.org/10.1007/s12053-011-9135-5.
DELLA VALLE, N.–BERTOLDI, P. [2022]: Promoting Energy Efficiency: Barriers, Societal Needs and Policies. Frontiers in Energy Research, Vol. 9. 804091. https://doi.org/10.3389/fenrg.2021.804091.
DOBI-RÓZSA ANIKÓ–BALACI, ADRIAN [2023]: A háztartások energiahatékonysági beruházásai finanszírozásának keresletoldali korlátai: Regionális áttekintés. Gazdaság és Pénzügy, 10. évf. 4. sz. 361–390. o. https://doi.org/10.33926/gp.2023.4.3.
EB [2019]: Európai zöld megállapodás. Európai Bizottság, Brüsszel, https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu.
ESTACHE, A.–KAUFMANN, M. [2011]: Theory and evidence on the economics of energy efficiency. Lessons for the Belgian building sector. Reflections and Perspectives of Economic Life, Vol. 50. No. 3. 133–148. o. https://doi.org/10.3917/rpve.503.0133.
EUROSTAT ]2023]: Inability to keep home adequately warm. EU-SILC survey. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/ilc_mdes01/default/bar?lang=en.
EUROSTAT [2024]: Energy Consuption in households. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Energy_consumption_in_households&oldid=599849.
GRAM-HANSSEN, K. [2014]: Retrofitting owner-occupied housing: remember the people. Building Research & Information, Vol. 42. No. 4. 393–397. o. https://doi.org/10.1080/09613218.2014.911572.
HAJNAL GÁBOR–PALICZ ALEXANDR MAXIM–WINKLER SÁNDOR [2022]: Az energetikai minősítés hatása a kínálati lakásárakra és hitelkamatokra. Hitelintézeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 29–56. o. DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.29.
HORVÁTH ÁRON–KISS HUBERT JÁNOS–MCLEAN ALIZ [2013]: Hat-e a lakóingatlanok ára az energiahatékonyságra. Közgazdasági Szemle, 60. évf. 9. sz. 1025–1042. o.
KEMPTON, W.–DARLEY, J. M.–STERN, P. C. [1992]: Psychological research for the new energy problems: strategies and opportunities. American Psychologist, Vol. 47. 1213–1223. o.
KSH [2022a]: Népszámlálási adatbázis, 2022. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://nepszamlalas2022.ksh.hu/.
KSH [2022b]: Fogyasztás színvonala, szerkezete. Az egy főre jutó éves kiadások részletezése COICOP-csoportosítás, régió és településtípus szerint. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0050.html.
KSH [2022c]: A háztartások életszínvonala, 2022. Fogalomtár. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinvm.pdf.
KSH [2022d]: Statisztikai összefoglaló táblák (STADAT). Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/stadat_files/.
KSH [2023]: Energiagazdálkodás. 6.1.1.6. Végső energiafelhasználás. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/stadat_files/ene/hu/ene0006.html.
LINDKVIST, C.–KARLSSON, A.–SØRNES, K.–WYCKMANS, A. [2014]: Barriers and challenges in nZEB projects in Sweden and Norway. Energy Procedica, Vol. 58. 199–206. o. https://doi.org/10.1016/j.egypro.2014.10.429.
MAHAPATRA, K.–GUSTAVSSON, L. [2008]: An adopter-centric approach to analyze the diffusion patterns of innovative residential heating systems in Sweden. Energy Policy, Vol. 36. 577–590. o. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2007.10.006.
MEKH [2022]: EKR Hitelesített Energiamegtakarítások Piacmonitoring jelentése, 2022. 3. negyedév. Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, Budapest, https://static1.squarespace.com/static/5d63affc1ac7d1000158fdb0/t/63849aff18c7ff25f51bc7fa/1669634820886/EKR_MEKH_HUPX_piacmonitoring+riport_1116_FINAL_formatted.pdf.
NAIR, G.–GUSTAVSSON, L.–MAHAPATRA, K. [2010]: Factors influencing energy efficiency investments in existing Swedish residential buildings. Energy Policy, Vol. 38. No. 6, 2956–2963. o. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2010.01.033.
ODYSSEE-MURE [2024]: Hungary energy efficiency & Trends policies. Hungary profile. Odyssee-Mure Projekt, https://www.odyssee-mure.eu/publications/efficiency-trends-policies-profiles/hungary.html.
OHENE, E.–CHAN, A. P.–DARKO, A. [2022]: Priorizing barriers and developing mitigation strategies toward net-zero carbon building sector. Building and Environment, Vol. 223. 109437. https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2022.109437.
PERSSON, J.–GRÖNKVIST, S. [2015]: Drivers for and barriers to low-energy buildings in Sweden. Journal of Cleaner Production, Vol. 109. 296–304. o. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.09.094.
PIAO, X.–MANAGI, S. [2023]: Household energy-saving behavior, its consumption, and life satisfaction in 37 countries. Scientific Reports, Vol. 13. No. 1. 1382. https://doi.org/10.1038/s41598-023-28368-8.
SANSTAD, A. H.–BLUMSTEIN, C.–STOFT, S. E. [1995]: How high are option values in energy-efficiency investments? Energy Policy, Vol. 23. No. 9. 739–743. o. https://doi.org/10.1016/0301-4215(95)00065-q.
VEDRES PÉTER–RINGHOFFER ÖRS ISTVÁN [2022]: Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer költségeinek előrejelzése. Közgazdasági Szemle, 69. évf. 5. sz. 597–624. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2022.5.597.
WEINER CSABA–SZÉP TEKLA [2021]: Még egyszer a lakossági hatósági energiaárakról. Egy hungarikum átfogó hatáselemzése. Közgazdasági Szemle, 68. évf. 12. sz. 1276–1314. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.12.1276.
WENDT, D.–TYSON, G. [2018]: Diagnostic accuracy in Australian psychologists: Impact of experience and endorsement on the anchoring effect. Australian Psychologist, Vol. 53. No. 3. 236–242. o. https://doi.org/10.1111/ap.12311.
YATES, S. M.–ARONSON, E. [1983]: A social psychological perspective on energy conservation in residential buildings. American Psychologist, Vol. 38. No. 4. 435–444. o. https://doi.org/10.1037/0003-066X.38.4.435.
YORK, R.–MCGEE, J. A. [2015]: Understanding the Jevons paradox. Environmental Sociology, Vol. 2. No. 1. 77–87. o. https://doi.org/10.1080/23251042.2015.1106060.
