Labour market activity beyond retirement age
Abstract
We use individual-level administrative data from Hungary to examine labour market activity beyond retirement age. We present employment rates for individuals beyond retirement age separately for women and men. We examine how the probability of employment after retirement age is related to individual characteristics. Our study shows that employment beyond retirement age is relatively common and strongly related to occupation, sector, earnings, place of residence, and, especially for women, health status.
References
AUGUSZTINOVICS MÁRIA–KÖLLŐ JÁNOS [2007]: Munkapiaci pálya és nyugdíj: 1970–2020. Közgazdasági Szemle, 54. évf. 6. sz. 529–559. o. https://epa.oszk.hu/00000/00017/00138/pdf/2augusztinovics-kollo.pdf.
BÍRÓ ANIKÓ–ELEK PÉTER [2020]: Öregségi nyugdíjba vonulás és egészségi állapot. Megjelent: Fazekas Károly–Elek Péter–Hajdu Tamás (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2019. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 164–170. o. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/12/mt_2019_164-170.pdf.
COILE, C.–GRUBER, J. [2007]: Future social security entitlements and the retirement decision. The Review of Economics and Statistics, Vol. 89. No. 2. 234–246. o. https://doi.org/10.1162/rest.89.2.234
COILE, C.–DIAMOND, P.–GRUBER, J.–JOUSTEN, A. [2002]: Delays in claiming social security benefits. Journal of Public Economics, Vol. 84. No. 3. 357–385. o. https://doi.org/10.3386/w7318.
CSERES-GERGELY ZSOMBOR [2007]: Ösztönzési hatások a magyar nyugdíjrendszerben. Megjelent: Fazekas, Károly–Cseres-Gergely Zsombor–Scharle Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2007. MTA KTI–OFA, Budapest, 103–116. o. https://real.mtak.hu/10481/1/egyben.pdf.
CZEGLÉDI TIBOR–SIMONOVITS ANDRÁS–SZABÓ ENDRE–TIR NELINDA [2016]: Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek. Közgazdasági Szemle, 63. évf. 12. sz. 1261–1288. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2016.12.1261.
DE GRIP, A.–FOUARGE, D.–MONTIZAAN, R. [2013]: How sensitive are individual retirement expectations to raising the retirement age? De Economist, Vol. 161. 225–251. o. https://doi.org/10.26481/umaror.2013006.
DISNEY, R.–EMMERSON, C.–WAKEFIELD, M. [2006]: Ill health and retirement in Britain: A panel data-based analysis. Journal of Health Economics, Vol. 25. No. 4. 621–649. o. https://doi.org/10.1016/j.jhealeco.2005.05.004.
DWYER, D. S.–MITCHELL, O. S. [1999]: Health problems as determinants of retirement: Are self-rated measures endogenous? Journal of Health Economics, Vol. 18. No. 2. 173–193. o. https://doi.org/10.1016/s0167-6296(98)00034-4.
EUROSTAT [2023a]: Employment rates by sex, age and citizenship (%). [lfsa_ergan]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfsa_ergan/default/table?lang=en.
EUROSTAT [2023b]: Population on 1 January by broad age group and sex [demo_pjanbroad]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/demo_pjanbroad/default/table?lang=en.
JACOBS, J. C.–LAPORTE, A.–VAN HOUTVEN, C. H.–COYTE, P. C. [2014]: Caregiving intensity and retirement status in Canada. Social Science & Medicine, Vol. 102. 74–82. o. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2013.11.051.
JACOBS, J. C.–VAN HOUTVEN, C. H.–LAPORTE, A.–COYTE, P. C. [2017]: The impact of informal caregiving intensity on women’s retirement in the United States. Journal of Population Ageing, Vol. 10. 159–180. o. https://doi.org/10.1007/s12062-016-9154-2.
JONES, A. M.–RICE, N.–ROBERTS, J. [2010]: Sick of work or too sick to work? Evidence on self-reported health shocks and early retirement from the BHPS. Economic Modelling, Vol. 27. No. 4. 866–880. o. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2009.10.001.
LUMSDAINE, R. L.–MITCHELL, O. S. [1999]: New developments in the economic analysis of retirement. Handbook of Labor Economics, Vol. 3. 3261–3307. o. https://doi.org/10.1016/s1573-4463(99)30040-7.
MONOSTORI JUDIT [2007]: A korai nyugdíjazás jelensége és annak társadalmi meghatározottsága. Demográfia, 50. évf. 2–3. sz. 220–251. o.
MONOSTORI JUDIT [2008]: Korai nyugdíjba vonulás. Okok és következmények. Életünk fordulópontjai. Műhelytanulmányok, 7. sz. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/muhelytanulmanyok/article/view/877/477.
MONOSTORI JUDIT [2009]: Nyugdíjrendszer, nyugdíjba vonulás. Megjelent: Monostori Judit–Őri Péter–S. Molnár Edit–Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré, 2009. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 89–98. o. https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/270.
OECD [2024]: Strengthening the Hungarian Pension System. OECD, Párizs, https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-tailored-policy-reforms/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf.
PILIPIEC, P.–GROOT, W.–PAVLOVA, M. [2021]: The effect of an increase of the retirement age on the health, well-being, and labor force participation of older workers: a systematic literature review. Journal of Population Ageing, Vol. 14. 271–315. o. https://doi.org/10.1007/s12062-020-09280-9.
SAMWICK, A. A. [1998]: New evidence on pensions, social security, and the timing of retirement. Journal of Public Economics, Vol. 70. No. 2. 207–236. o. https://doi.org/10.1016/s0047-2727(98)00022-x.
SEBŐK ANNA [2019]: A KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisa. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 11. sz. 1230–1236. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.11.1230.
SIMONOVITS ANDRÁS [2019]: Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatár? Áttekintés. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 4. sz. 345–375. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.4.345.
SIMONOVITS ANDRÁS–TIR MELINDA [2018]: A Nők40 program dilemmái. Megjelent: Fazekas Károly–Szabó-Morvai Ágnes (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2017. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 197–201. o. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2018/12/mt_2017_hun_197-201.pdf.
STOCK, J. H.–WISE, D. A. [1990]: Pensions, the option value of work, and retirement. Econometrica, Vol. 58. 1151–1180. o. https://doi.org/10.2307/2938304.
BÍRÓ ANIKÓ–ELEK PÉTER [2020]: Öregségi nyugdíjba vonulás és egészségi állapot. Megjelent: Fazekas Károly–Elek Péter–Hajdu Tamás (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2019. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 164–170. o. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/12/mt_2019_164-170.pdf.
COILE, C.–GRUBER, J. [2007]: Future social security entitlements and the retirement decision. The Review of Economics and Statistics, Vol. 89. No. 2. 234–246. o. https://doi.org/10.1162/rest.89.2.234
COILE, C.–DIAMOND, P.–GRUBER, J.–JOUSTEN, A. [2002]: Delays in claiming social security benefits. Journal of Public Economics, Vol. 84. No. 3. 357–385. o. https://doi.org/10.3386/w7318.
CSERES-GERGELY ZSOMBOR [2007]: Ösztönzési hatások a magyar nyugdíjrendszerben. Megjelent: Fazekas, Károly–Cseres-Gergely Zsombor–Scharle Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2007. MTA KTI–OFA, Budapest, 103–116. o. https://real.mtak.hu/10481/1/egyben.pdf.
CZEGLÉDI TIBOR–SIMONOVITS ANDRÁS–SZABÓ ENDRE–TIR NELINDA [2016]: Nyugdíjba vonulási szabályok Magyarországon – nyertesek és vesztesek. Közgazdasági Szemle, 63. évf. 12. sz. 1261–1288. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2016.12.1261.
DE GRIP, A.–FOUARGE, D.–MONTIZAAN, R. [2013]: How sensitive are individual retirement expectations to raising the retirement age? De Economist, Vol. 161. 225–251. o. https://doi.org/10.26481/umaror.2013006.
DISNEY, R.–EMMERSON, C.–WAKEFIELD, M. [2006]: Ill health and retirement in Britain: A panel data-based analysis. Journal of Health Economics, Vol. 25. No. 4. 621–649. o. https://doi.org/10.1016/j.jhealeco.2005.05.004.
DWYER, D. S.–MITCHELL, O. S. [1999]: Health problems as determinants of retirement: Are self-rated measures endogenous? Journal of Health Economics, Vol. 18. No. 2. 173–193. o. https://doi.org/10.1016/s0167-6296(98)00034-4.
EUROSTAT [2023a]: Employment rates by sex, age and citizenship (%). [lfsa_ergan]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfsa_ergan/default/table?lang=en.
EUROSTAT [2023b]: Population on 1 January by broad age group and sex [demo_pjanbroad]. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/demo_pjanbroad/default/table?lang=en.
JACOBS, J. C.–LAPORTE, A.–VAN HOUTVEN, C. H.–COYTE, P. C. [2014]: Caregiving intensity and retirement status in Canada. Social Science & Medicine, Vol. 102. 74–82. o. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2013.11.051.
JACOBS, J. C.–VAN HOUTVEN, C. H.–LAPORTE, A.–COYTE, P. C. [2017]: The impact of informal caregiving intensity on women’s retirement in the United States. Journal of Population Ageing, Vol. 10. 159–180. o. https://doi.org/10.1007/s12062-016-9154-2.
JONES, A. M.–RICE, N.–ROBERTS, J. [2010]: Sick of work or too sick to work? Evidence on self-reported health shocks and early retirement from the BHPS. Economic Modelling, Vol. 27. No. 4. 866–880. o. https://doi.org/10.1016/j.econmod.2009.10.001.
LUMSDAINE, R. L.–MITCHELL, O. S. [1999]: New developments in the economic analysis of retirement. Handbook of Labor Economics, Vol. 3. 3261–3307. o. https://doi.org/10.1016/s1573-4463(99)30040-7.
MONOSTORI JUDIT [2007]: A korai nyugdíjazás jelensége és annak társadalmi meghatározottsága. Demográfia, 50. évf. 2–3. sz. 220–251. o.
MONOSTORI JUDIT [2008]: Korai nyugdíjba vonulás. Okok és következmények. Életünk fordulópontjai. Műhelytanulmányok, 7. sz. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/muhelytanulmanyok/article/view/877/477.
MONOSTORI JUDIT [2009]: Nyugdíjrendszer, nyugdíjba vonulás. Megjelent: Monostori Judit–Őri Péter–S. Molnár Edit–Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré, 2009. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 89–98. o. https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/270.
OECD [2024]: Strengthening the Hungarian Pension System. OECD, Párizs, https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-tailored-policy-reforms/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf.
PILIPIEC, P.–GROOT, W.–PAVLOVA, M. [2021]: The effect of an increase of the retirement age on the health, well-being, and labor force participation of older workers: a systematic literature review. Journal of Population Ageing, Vol. 14. 271–315. o. https://doi.org/10.1007/s12062-020-09280-9.
SAMWICK, A. A. [1998]: New evidence on pensions, social security, and the timing of retirement. Journal of Public Economics, Vol. 70. No. 2. 207–236. o. https://doi.org/10.1016/s0047-2727(98)00022-x.
SEBŐK ANNA [2019]: A KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisa. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 11. sz. 1230–1236. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.11.1230.
SIMONOVITS ANDRÁS [2019]: Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatár? Áttekintés. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 4. sz. 345–375. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.4.345.
SIMONOVITS ANDRÁS–TIR MELINDA [2018]: A Nők40 program dilemmái. Megjelent: Fazekas Károly–Szabó-Morvai Ágnes (szerk.): Munkaerőpiaci tükör, 2017. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 197–201. o. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2018/12/mt_2017_hun_197-201.pdf.
STOCK, J. H.–WISE, D. A. [1990]: Pensions, the option value of work, and retirement. Econometrica, Vol. 58. 1151–1180. o. https://doi.org/10.2307/2938304.
Published
2025-01-15
How to Cite
Bárdits A., Bíró A., ElekP., & KrekóJ. (2025). Labour market activity beyond retirement age. Hungarian Economic Review, 72(1), 1-19. Retrieved from https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/18133
Issue
Section
Tanulmány
