Szerkezeti változások és függőségek – Magyarország helyzete a globális értékláncokban
Absztrakt
A 2009-es világgazdasági válság Magyarország gazdasági teljesítményét is jelentősen visszavetette, és hasonlóan más példákhoz, 2010-től a magyar gazdaságpolitika is újraiparosításon keresztül képzelte el a hosszú távú gazdasági növekedést. A megfogalmazott célkitűzések között más szerkezeti problémák orvoslása is felmerült, amelyek közül az exportkapcsolatok diverzifikációjára helyezték a legnagyobb hangsúlyt. Mindezek alapján a tanulmányban hat, a magyar gazdaság szerkezetével kapcsolatos kérdést vizsgáltunk meg: 1. Sikerült-e az újraiparosodás? 2. Hogyan változtak az ágazatok súlyai? 3. Sikerült-e megerősíteni a hazai beszállítói hálózatokat? 4. Erősödött-e Magyarország globális értékláncokban betöltött szerepe? 5. Hogyan változott a magyar gazdaság sérülékenysége a belső kapcsolatok alapján? 6. Sikerült-e csökkenteni a német gazdaságtól való függőséget? Az eredmények alapján a legtöbb területen nem történt érdemi változás a magyar gazdaság szerkezetében, míg ahol előrelépés történt, ott ez relatíve csekély mértékűnek bizonyult.
Hivatkozások
ACEMOGLU, D.–CARVALHO, V. M.–OZDAGLAR, A.–TAHBAZ-SALEHI, A. [2012]: The network origins of aggregate fluctuations. Econometrica, 80. köt. 5. sz. 1977–2016. o. https://doi.org/10.3982/ECTA9623
ANNARELLI, A.–NONINO, F. [2016]: Strategic and operational management of organizational resilience: Current state of research and future directions. Omega, 62. köt. 1–18. o. https://doi.org/10.1016/j.omega.2015.08.004
ANTALÓCZY KATALIN [2016]: A Külgazdaság Körkérdés a gazdasági növekedés folytatódásának esélyeiről és feltételeiről című rovatában megjelent elemzés. Külgazdaság, 60. köt. 1–2. sz. 4–9. o.
ANTALÓCZY KATALIN–SASS MAGDOLNA [2000]: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 47. évf. 5. sz. 473–496. o.
ANTALÓCZY KATALIN–SASS MAGDOLNA [2003]: Működőtőke-befektetések és a külkereskedelem modernizációja – nemzetközi kitekintés és hazai tapasztalatok. Külgazdaság, 47. köt. 12. sz. 4–36. o.
BALDWIN, R. (szerk.) [2009]: The great trade collapse: Causes, consequences and prospects. A VoxEU.org Publication, CEPR, https://cepr.org/system/files/publication-files/68568-the_great_trade_collapse_causes_consequences_and_prospects.pdf
BALDWIN, R.–FREEMAN, R. [2022]: Risks and global supply chains: What we know and what we need to know. Annual Review of Economics, 14. köt. 1. sz. 153–180. o. https://doi.org/10.1146/annurev-economics-051420-113737
BALDWIN, R.–FREEMAN, R.–THEODORAKOPOULOS, A. [2024]: Deconstructing deglobalization: The future trade is in intermediate services. Asian Economic Policy Review, 19. köt. 1. sz. 18–37. o. https://doi.org/10.1111/aepr.12440
BOD PÉTER ÁKOS [2015a]: A Külgazdaság Körkérdés a magyar gazdaság szerkezetének és pénzügyi rendszerének alakulásáról című rovatában megjelent elemzés. Külgazdaság, 59. köt. 1–2. sz. 9–17. o.
BOD PÉTER ÁKOS [2015b]: Átmeneti ütemvesztés vagy a „közepes jövedelem csapdája” – kommentár a magyar gazdaságfejlesztési teendőkhöz. Gazdaság és Pénzügy, 2. köt. 1. sz. 2–17. o.
BOHLE, D. [2009]: Race to the bottom? Transnational companies and reinforced competition in the enlarged European Union. Megjelent: van Apeldoorn, B.–Drahokoupil, J.–Horn, L. (szerk.): Contradictions and limits of neoliberal European governance. Palgrave–MacMillan, 163–186. o. https://doi.org/10.1057/9780230228757_9
BOHLE, D. [2018]: European integration, capitalist diversity and crises trajectories on Europe’s eastern periphery. New Political Economy, 23. köt. 2. sz. 239–253. o. https://doi.org/10.1080/13563467.2017.1370448
BOHLE, D.–GRESKOVITS BÉLA [2019]: Politicsing embedded neoliberalism: Countinuity and change in Hungary’s development model. West European Politics, 42. köt. 5. sz. 1069–1093. o. https://doi.org/10.1080/01402382.2018.1511958
BONADIO, B.–HUO, Z.–LEVCHENKO, A. A.–PANDALAI-NAYAR, N. [2021]: Global supply chains in the pandemic. Journal of International Economics, 133. köt. 103534. https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2021.103534
BRAUN ERIK [2020]: Kockázatok a magyar gazdaság szerkezetében. Külgazdaság, 64. köt. 9-10. sz. 62–89. o. https://doi.org/10.47630/kulg.2020.64.9-10.62
BRAUN ERIK [2024]: Minden tojás ugyanabba a kosárba? Olyan nagyhatalommá válik Magyarország, aminek csúnya vége lehet. Portfolio. március 2. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240302/minden-tojas-ugyanabba-a-kosarba-olyan-nagyhatalomma-valik-magyarorszag-aminek-csunya-vege-lehet-671759
BRAUN–CSEPORÁN [2025]: A magyar gazdaság semlegessége. Elemzés a bilaterális kapcsolatok tükrében. Statisztikai Szemle, 103. köt 4. sz. 309–344. o. https://doi.org/10.20311/stat2025.04.hu0309
BRAUN ERIK–SEBESTYÉN TAMÁS [2019]: A magyar járműipar beágyazottsága a hazai és a nemzetközi értékesítési láncokba. Statisztika Szemle, 97. köt. 7. sz. 687–720. o. https://doi.org/10.20311/stat2019.7.hu0687
BRAUN ERIK–SEBESTYÉN TAMÁS [2024]: Restructuring of GSCs during economic downturns: lessons from the financial crisis and the COVID-19 pandemic. SSRN, 4767931. http://doi.org/10.2139/ssrn.4767931
BRAUN ERIK–KISS TIBOR–SEBESTYÉN TAMÁS [2020]: A magyar járműipar kapcsolati szerkezetének vizsgálata: A német járműipartól való függőség alakulása. Közgazdasági Szemle, 67. köt. 6. sz. 557–584. o. https://doi.org/10.18414/Ksz.2020.6.557
BRAUN ERIK–KISS TIBOR–SEBESTYÉN TAMÁS [2021]: The strength of domestic production networks: An economic application of the Finn cycling index. Applied Network Science, 6. köt. 1. sz. 1–26. o. https://doi.org/10.1007/s41109-021-00411-5
BRAUN ERIK–BRAUN EMESE–GYIMESI ANDRÁS–ILOSKICS ZITA–SEBESTYÉN TAMÁS [2023]: Exposure to trade disruptions in case of the Russia–Ukraine conflict: A product network approach. The World Economy, 46. köt. 10. sz. 2950–2982. o. https://doi.org/10.1111/twec.13417
BROWN, J. D.–EARLE, J. S.–TELEGDY, A. [2006]: The productivity effects of privatization: Longitudinal estimates from Hungary, Romania, Russia, and Ukraine. Journal of Political Economy, 114. köt. 1. sz. 61–99. o. https://doi.org/10.17848/wp05-121
CASELLI, F.–KOREN, M.–LISICKY, M.–TENREYRO, S. [2020]: Diversification through trade. The Quarterly Journal of Economics, 135. köt. 1. sz. 449–502. o. https://doi.org/10.1093/qje/qjz028.
CHEPELIEV, M.–HERTEL, T.–VAN DER MENSBRUGGHE, D. [2022]: Cutting Russia’s fossil fuel exports: Short-term economic pain for long-term environmental gain. The World Economy, 45. köt. 11. sz. 3314–3343. o. https://doi.org/10.1111/twec.13301
CONSTANTINESCU, C.–MATTOO, A.–RUTA, M. [2019]: Does vertical specialisation increase productivity? The World Economy, 42. köt. 8. sz. 2385–2402. o. https://doi.org/10.1111/twec.12801
CSATH MAGDOLNA [2019]: Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások. Pénzügyi Szemle, 64. köt. 1. sz. 29–48. o.
CSONTOS TAMÁS TIBOR [2023]: Részvétel és önerő: A közepes jövedelmi csapda egy lehetséges újraértelmezése. Köz-gazdaság, 18. köt. 1. sz. 13–40. o.
CZIRFUSZ MÁRTON [2022]: Akkumulátoripari fellendülés Magyarországon. Az értéklánc szereplői, dolgozói és szakszervezeti perspektívák. Friedrich Ebert Stiftung, https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/19980-20230301.pdf
D’AGUANNO, L.–DAVIES, O.–DOGAN, A.–FREEMAN, R.–LLOYD, S.–REINHARDT, D.–SAJEDI, R.–ZYMEK, R. [2021]: Global value chains, volatility and safe openness: is trade a double-edged sword? Bank of England Financial Stability Paper, 46.
DRAHOKOUPIL, J. [2008]: Globalization and the state in Central and Eastern Europe: The politics of foreign direct investment. Routledge, London–New York.
ÉLTETŐ ANDREA–VÖLGYI KATALIN [2013]: „Keleti nyitás” a számok tükrében – külkereskedelem Ázsiával. Külgazdaság, 57. köt. 7–8. sz. 67–104. o.
FARKAS BEÁTA–PELLE ANITA–SOMOSI SAROLTA [2023]: Az Európai Unió és a geoökonómiai kihívások – ipar- és versenypolitikai válaszok. Közgazdasági Szemle, 70. köt. 11. sz. 1193-1212. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2023.11.1193
FINN, T. [1976]: Measures of ecosystem structure and function derived from analysis of flows Journal of Theoretical Biology, Vol. 56. No. 2. 363–380. o. https://doi.org/10.1016/S0022-5193(76)80080-X
GÁL ZOLTÁN [2013]: Role of financial sector FDI in regional imbalances in Central and Eastern Europe. Megjelent: Gostyńska, A.–Tokarski, P.–Toporowski, P.–Wnukowski, D. (szerk.): Eurozone enlargement: Challenges for the V4 countries. The Polish Institute of International Affairs, Varsó, 27–35. o.
GÁL ZOLTÁN–LUX GÁBOR [2022]: FDI-based regional development in Central and Eastern Europe: A review and an agenda. Tér és Társadalom, 36. köt. 3. sz. 68–98. o. https://doi.org/10.17649/TET.36.3.3439
GAO, J.–BARZEL, B.–BARABÁSI, A. L. [2016]: Universal resilience patterns in complex networks. Nature, 530. sz. 307–312. o. https://doi.org/10.1038/nature16948
GRÄBNER, C.–HEIMBERGER, P.–KAPELLER, J.–SCHÜTZ, B. [2020]: Structural change in times of increasing openness: assessing path dependency in European economic integration. Journal of Evolutionary Economics, 30. köt. 1467–1495. o. https://doi.org/10.1007/s00191-019-00639-6
GRESKOVITS BÉLA [2014]: Legacies of Industrialization and Paths of Transnational Integration after Socialism. Megjelent: Beissinger, M.–Kotkin, S. (szerk.): Historical Legacies of Communism in Russia and Eastern Europe. Cambridge University Press, 68–89. o.
GROSSMAN, G. M.–ROSSI-HANSBERG, E. [2008]: Trading tasks: A simple theory of offshoring. American Economic Review, 98. köt. 5. sz. 1978–1997. o. https://doi.org/10.1257/aer.98.5.1978
GURGUL, H.–LACH, Ł. [2014]: Globalization and economic growth: Evidence from two decades of transition in cee. Economic Modelling, 36. köt. 99–107. o.
GYŐRFFY DÓRA [2023]: Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban. Közgazdasági Szemle, 70. köt. 3. sz. 245–273. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.3.245
HALPERN LÁSZLÓ–KOREN MIKLÓS–SZEIDL ÁDÁM [2015]: Imported inputs and productivity. American Economic Review, 105. évf. 12. sz. 3660–3703. o. https://doi.org/10.1257/aer.20150443
HAYAKAWA, K.–MUKUNOKI, H. [2021]: Impacts of covid-19 on global value chains. The Developing Economics, 59. köt. 2. sz. 154–177. o. https://doi.org/10.1111/deve.12275
HEGEDŰS DÁVID–VASVÁRI TAMÁS [2020]: Hazai vállalatok az értékláncokban: Egy feldolgozóipari vállalat beszállítói kapcsolatainak elemzése. Közgazdasági Szemle, 67. köt. 12. sz. 1245–1270. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.12.1245
HIDALGO, C. A.–HAUSMAN, R. [2009]: The building blocks of economic complexity. Proceedings of the National Academy of Sciences, 106. köt. 26. sz. 10570–10575. o. https://doi.org/10.1073/pnas.0900943106
HUNYA GÁBOR [2017]: Conditions for an investment revival in Central and Eastern Europe. Megjelent: Galgóczi Béla–Drahokoupil, J. (szerk.): Condemned to be left Behind? Can Central and Eastern Europe Emerge from its low-wage model? Etui, 25–46. o. https://www.etui.org/sites/default/files/Chapter%201_6.pdf
IGNATENKO, A.–RAEI, F.–MIRCHEVA, B. [2019]: Global value chains: What are the benefits and why do countries participate? IMF Working Paper, 19/18. sz.
ILOSKICS ZITA–GYIMESI ANDRÁS–BRAUN EMESE [2025]: Az Európai Unió kereskedelmi kitettségének átrendeződése az orosz–ukrán konfliktus hatására. Statisztika Szemle, 103. köt. 1. sz. 48–84. o. https://doi.org/10.20311/stat2025.01.hu0048
KALOTAY KÁLMÁN [2010]: Patterns of inward FDI in economies in transition. Eastern Journal of European Studies, 1. köt. 2. sz. 55–76. o.
KHARRAZI, A.–ROVENSKAYA, E.–FATH, B. D.–YARIME, M.–KRAINES, S. [2013]: Quantifying the sustainability of economic resource networks. An ecological information-based approach. Ecological Economomics, 90. köt. 177–186. o. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2013.03.018
KHARRAZI, A.–ROVENSKAYA, E.–FATH, B. D. [2017]: Network structure impacts globalcommodity trade growth and resilience. PLoS One, 12. köt. 2. sz. e0171184. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0171184.
KISS JÁNOS [2022]: Innovatívabbak-e a termelékeny és az exportáló vállalatok? Egy magyar feldolgozóipari minta elemzése. Közgazdasági Szemle, 69. köt. 4. sz. 502–516. o. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.4.502
KISS TIBOR–BRAUN ERIK–SEBESTYÉN TAMÁS [2025]: Production network structure, specialization and unemployment: Measuring the structural resilience of national economies. Structural Change and Economic Dynamics, 72. köt. 11–28. o. https://doi.org/10.1016/j.strueco.2024.11.009
KOPPÁNY KRISZTIÁN [2017]: A növekedés lehetőségei és kockázatai – Magyarország feldolgozóipari exportteljesítményének és ágazati szerkezetének vizsgálata. Közgazdasági Szemle, 64. köt. 1. sz. 17–53. o. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2017.1.17
KOPPÁNY KRISZTIÁN [2020]: A kínai koronavírus és a magyar gazdaság kitettsége. Mit mutatnak a világ input-output táblák? Közgazdasági Szemle, 67. évf. 5. sz. 433–455. o. http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2020.5.433
KSH [2010]: Magyarország 1989–2009. A változások tükrében. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo1989_2009.pdf
LENGYEL IMRE–VAS ZSÓFIA [2024]: Az újraiparosítás hatása a hazai térségek felzárkózási pályáira. Közgazdasági Szemle, 71. köt. 11. sz. 1176–1198. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2024.11.1176
LENGYEL IMRE–VAS ZSÓFIA–SZAKÁLNÉ KANO IZABELLA–LENGYEL BALÁZS [2017]: Spatial differences of reindustrialization in post-socialist economy: manufacturing in the Hungarian counties. European Planning Studies, 25. köt. 8. sz. 1416–1434. o. https://doi.org/10.1080/09654313.2017.1319467
LIADZE, I.–MACCHIARELLI, C.–MORTIMER-LEE, P.–SANCHEZ JUANINO, P. [2023]: Economic costs of the Russia-Ukraine war. The World Economy, 46. köt. 4. sz. 874–886. o. https://doi.org/10.1111/twec.13336
LUX GÁBOR [2015]: The institutional conditions of reindustrialization in post-crisis Central Europe. Journal of Economics and Management, 19. köt. 1. sz. 16–33. o.
MAGDA RÓBERT–MAGDA SÁNDOR [2012]: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jövője. Köz-gazdaság, 7. köt. 2. sz. 153–168. o.
MAHLSTEIN, K.–MCDANIEL, C.–SCHROPP, S.–TSIGAS, M. [2022]: Estimating the economic effects of sanctions on Russia: an allied trade embargo. The World Economy, 45. köt. 11. sz. 3344–3383. o. https://doi.org/10.1111/twec.13311
MEIER, M.–PINTO, E. [2024]: COVID-19 supply chain disruptions. European Economic Review, 162. köt. 104674. https://doi.org/10.1016/j.euroecorev.2024.104674
NDUBUISI, G.–OWUSU, S. [2023]: Trade for catch-up: Examining how global value chains participation affects productive efficiency. Journal of Productivity Analysis, 59. köt. 2. sz. 195–215. o. https://doi.org/10.1007/s11123-023-00663-6
NÖLKE, A.–VLIEGENTHART, A. [2009]: Enlarging the varieties of capitalism: The emergence of dependent market economies in East Central Europe. World Politics, 61. köt. 4. sz. 670–702. o. https://doi.org/10.1017/S0043887109990098
O’DWYER, C.–KOVALCIK, B. [2007]: And the last shall be first: Party system institutionalization and second-generation economic reform in postcommunist Europe. Studies in Comparative International Development, 41. köt. 4. sz. 3–26. o. https://doi.org/10.1007/BF02800469
OECD [2023a]: Inter-Country Input-Output tables (2023-as változat). https://www.oecd.org/en/data/datasets/inter-country-input-output-tables.html.
OECD [2023b]: Trade in value-added (2023-as változat). https://www.oecd.org/en/topics/sub-issues/trade-in-value-added.html.
OECD [2024]: Multinational enterprises and global value chains (2024-es változat). https://www.oecd.org/en/data/datasets/multinational-enterprises-and-global-value-chains.html
PALÓCZ ÉVA [2019]: Adalékok a külföldi vállalatok magyarországi szerepének a megítéléséhez. Külgazdaság, 63. köt. 9–10. sz. 39–64. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2019.63.9-10.39
PAVLÍNEK, P. [2004]: Regional development implications of foreign direct investment in Central Europe. European Urban and Regional Studies, 11. köt. 1. sz. 47–70. o. https://doi.org/10.1177/09697764040391
PAVLÍNEK, P. [2018]: Global production networks, foreign direct investment, and supplier linkages in the integrated peripheries of the automotive industry. Economic Geography, 94. köt. 2. sz. 141–165. o. https://doi.org/10.1080/00130095.2017.1393313
PAVLÍNEK, P. [2020]: Restructuring and internationalization of the European automotive industry. Journal of Economic Geography, 20. köt. 2. sz. 509–541. o. https://doi.org/10.1093/jeg/lby070
PAVLÍNEK, P. [2023]: Transition of the automotive industry towards electric vehicle production in the east European integrated periphery. Empirica, 50. köt. 35–73. o. https://doi.org/10.1007/s10663-022-09554-9
REGGIANI, A.–DE GRAAFF, T.–NIJKAMP, P. [2002]: Resilience: an evolutionary approach to spatial economic systems. Networks and Spatial Economics, 2. köt. 2. sz. 211–229. o. https://doi.org/10.1023/A:1015377515690
RUGRAFF, E. [2006]: Export-oriented multinationals and the quality of international specialisation in Central European countries. The European Journal of Development Research, 18. köt. 4. sz. 642–661. o. https://doi.org/10.1080/09578810601070985
SASS MAGDOLNA [2004]: FDI in Hungary: The first mover’s advantage and disadvantage. EIB Papers, 9. köt. 2. sz. 62–90. o.
SASS MAGDOLNA [2018]: Hol volt, hol nem volt... Kínai tőkebefektetések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában. Külgazdaság, 62. köt. 11–12. sz. 3–31. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2018.62.11-12.3
SASS MAGDOLNA–SZALAVETZ ANDREA [2013]: Crisis and upgrading: The case of the Hungarian Automotive and Electronics Sectors. Europe-Asia Studies, 65. köt. 3. sz. 489–507. o. https://doi.org/10.1080/09668136.2013.779463
SASS MAGDOLNA–GUBIK ANDREA–SZUNOMÁR ÁGNESS–SHOHBA KIRAN–OSZVALD ÉVA [2019]: Ázsiai közvetlentőke-befektetések Magyarországon: a munkaügyi kapcsolatok sokszínűsége. Külgazdaság, 63. köt. 11–12. sz. 42–72. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2019.63.11-12.42
SEBESTYÉN TAMÁS–BRAUN ERIK–KISS TIBOR [2024a]: Resolving the complexity puzzle: Economic complexity and positions in global value chains jointry explain economic development. Papers in Evolutionary Economic Geography, 24. köt. 1. sz. 1–38. o.
SEBESTYÉN TAMÁS–LONGAUER DÓRA–ILOSKICS ZITA [2024b]: A gazdasági dualitás mérési lehetőségei input-output adatok alapján. Szigma, 55. köt. 2–3. sz. 237–266. o. https://doi.org/10.15170/SZIGMA.55.1239
SOÓS KÁROLY ATTILA [2016]: Földrajzi és ágazati koncentráció a cseh, a magyar és a szlovák exportban. Külgazdaság, 60. köt. 1–2. sz. 86–117. o.
SŐREG KRISZTINA [2021]: A közepes jövedelmi csapda fázisai és a tartós felzárkózási pálya dilemmái Magyarországon. Új Munkaügyi Szemle, 2. köt. 2. sz. 11–20. o.
STEINBACH, S. [2023]: The Russia–Ukraine war and global trade reallocations. Economics Letters, 226. köt. 111075. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2023.111075
SZALAVETZ ANDREA [2000]: Hagyományos iparágak – hanyatló iparágak. Oktatási Minisztérium, Budapest.
TIMMER, M.–LOS, B.–STEHRER, R.–DE VRIES, G. J. [2021]: Supply chain fragmentation and the global trade elasticity: A new accounting framework. IMF Economic Review, 69. köt. 4. sz. 656–680. o. http://doi.org/10.1057/s41308-021-00134-8
ULANOWICZ, R. E. [2009]: The dual nature of ecosystem dynamics. Ecological Modelling, 220. köt. 16 sz. 1886–1892. o. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2009.04.015.
VÁPÁR JÓZSEF [2013]: A német működőtőke-befektetések Magyarországon. Tér és Társadalom, 27. köt. 1. sz. 129–144. o. https://doi.org/10.17649/tet.27.1.2509
VASVÁRI TAMÁS–DANKA SÁNDOR–HAUCK ZSUZSANNA [2019]: Termelés és innováció: Tanulságok a hazai iparpolitika számára. Közgazdasági Szemle, 66. köt. 10. sz. 1031–1055. o. http://doi.org/10.18414/KSZ.2019.10.1031
VOSZKA ÉVA [2019]: Iparpolitika határok nélkül. Külgazdaság, 63. köt. 1–2. sz. 82–115. o.
WANG, Z.–WEI, S.-J.–YU, X.–ZHU, K. [2022]: Global value chains over business cycles. Journal of International Money and Finance, 126. köt. 102643. https://doi.org/10.1016/j.jimonfin.2022.102643
WINK, R.–KIRCHNER, L.–KOCH, F.–SPEDA, D. [2015]: There are many roads to reindustrialization and resilience: Place-based approaches in three German urban regions. European Planning Studies, 24. köt. 3. sz. 463–488. o. https://doi.org/10.1080/09654313.2015.1046370
