Költségvetési fenntarthatóság a koronavírus-járvány után. A visegrádi országok adósságdinamikájuk tükrében

  • Sávai Marianna SZTE

Absztrakt

A 2019–2021-es koronavírus-járvány példátlan kihívások elé állította a visegrádi országokat is, jelentősen megterhelve költségvetéseiket. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a világjárvány okozta kiadások eltérítették-e őket korábbi költségvetési pályájuktól. A vizsgálat különösen érdekes helyzetképet mutat az új uniós költségvetésiszabály-módosítások bevezetése előtti adatok alapján leírható folyamatokról. Különböző időtávokon értékeljük a GDP-arányos államadósság dinamikáját, figyelembe véve a szükséges elsődleges egyenlegeket és a gazdasági növekedést. A módszertan a dinamikus tag és az elsődleges költségvetési rés elemzésére épül, lehetővé téve a költségvetési politika fenntarthatóságának értékelését. Az eredmények szerint Csehország kivételével a visegrádi országok államadósságát nem veszélyezteti a reálkamat és a gazdasági növekedés közötti rés alakulása. Magyarország esetében megállapítható, hogy a rövid távú adósságcsökkentés nagyobb kiigazítást igényel, míg hosszabb távon mérsékeltebb elsődleges többlet is elegendő lehet.

Információk a szerzőről

Sávai Marianna, SZTE

adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Hivatkozások

ÁBEL ISTVÁN–KÓBOR ÁDÁM [2022]: Macroeconomic Components of the Risks to Fiscal Sustainability in Hungary. Risks, Vol. 10. No. 11. 201. 1–13. o. https://doi.org/10.3390/risks10110201.

ADENIRAN, A.–AKINKUGBE, O. [2022]: An Investigation of the Delayed Stabilisation Hypothesis with Experimental Data. International Journal of Public Policy, Vol. 16. No. 2–4. 204–226. o. https://doi.org/10.1504/IJPP.2022.124784.

AFONSO, A.–COELHO, J. C. [2025]: Fiscal sustainability, fiscal reactions, pitfalls and determinants. Applied Economics, Taylor & Francis Journals, Vol. 57. No. 26. 3560–3571. o. https://doi.org/10.1080/00036846.2024.2337808.

BAKSAY GERGELY–P. KISS GÁBOR [2023]: Fókuszban a fiskális fenntarthatóság. Pénzügyi Szemle, 69. évf. 1. sz. 92–108. o. https://doi.org/10.35551/PSZ_2023_1_6.

BAKSAY GERGELY–KICSÁK GERGELY–SZALAI ÁKOS [2016]: Public debt. MNB Handbooks, 1. évf. 3. sz. 1–82. o.

BARRO, R. J. [1974]: Are Government Bonds Net Wealth? The Journal of Political Economy, Vol. 82. No. 6. 1095–1117. o. https://doi.org/10.1086/260266.

BENCZES ISTVÁN [2019]: Maastrichti kompromisszum: vele vagy nélküle? Megjelent: Halmai Péter (szerk.): Tagállami integrációs modellek. A gazdasági kormányzás új dimenziói az Európai Unióban. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

BENCZES ISTVÁN [2021]: Körkérdés. Közös költségvetés, jogállamiság, gazdasági növekedés. Külgazdaság, 65. évf. 1–2. sz. 9–14. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2021.65.1-2.9.

BLANCHARD, O. [1990]: Suggestions for a New Set of Fiscal Indicators. OECD Department of Economics and Statistics Working Paper, No. 79. https://doi.org/10.1787/435618162862.

BLANCHARD, O.–CHOURAQUI, J.-C.–HAGEMANN, R. P.–SARTOR, N. [1990]: The Sustainability of Fiscal Policy. New Answers to an Old Question. OECD Economic Studies, No. 15. 7–37. o.

BOBRUS-NOWINSKA, E. [2021]: Impact of Anti-Crisis Shield on the Running of the Limitation Period for Tax Liabilities in Poland. Institutiones Administrationis. Journal of Admininistrative Sciences, Vol. 1. No. 1. 82–89. o. https://doi.org/10.54201/iajas.v1i1.10.

BÖKEMEIER, B.–WOLSKI, M. [2022]: This Time is Different: Fiscal Response to the COVID-19 Pandemic among EU Countries. International Economics, Vol. 172. 217–226. o. https://doi.org/10.1016/j.inteco.2022.10.001.

BROCKOVA, K.–LIPKOVA, L. [2021]: Post-COVID Period in Slovakia: Measures and Results. Megjelent: Osipov, V. S. (szerk.): Post-COVID Economic Revival. Palgrave Macmillan, Cham, https://doi.org/10.1007/978-3-030-83561-3_9.

BURNSIDE, C. (szerk.) [2005]: Fiscal Sustainability in Theory and Practice: A Handbook. The World Bank Publications. Washington, D. C.

CALLEN, T.–TERRONES, M.–DEBRUN, X.–DANIEL, J.–ALLARD, C. [2003]: Public Debt in Emerging Markets: Is It Too High? International Monetary Fund, Washington, D. C.

CARLBERG, M.–HANSEN, A. [2013]: Sustainability and Optimality of Public Debt. Springer-Verlag, Berlin–Heidelberg, https://doi.org/10.1007/978-3-642-32967-8.

CZECH, K.–WIELECHOWSKI, M.–KOTYZA, P.–BENEŠOVÁ, I.–LAPUTKOVÁ, A. [2020]: Shaking Stability: COVID-19 Impact on the Visegrad Group Countries Financial Markets. Sustainability, Vol. 12. No. 15. 6282. https://doi.org/10.3390/su12156282.

DARVAS ZSOLT–WELSLAU, L.–ZETTELMEYER, J. [2024]: Incorporating the Impact of Social Investments and Reforms in the EU’s New Fiscal Framework. Bruegel Working Paper, No. 7. https://www.bruegel.org/system/files/2024-03/WP%2007_0.pdf.

DOBROTĂ, G.–VODA, A. D. [2024]: Stochastic Debt Sustainability Analysis in Romania in the Context of the War in Ukraine. Econometrics, Vol. 12. No. 3. 19. https://doi.org/10.3390/econometrics12030019.

DOMAR, E. [1944]: The „Burden of Debt” and the National Income. American Economic Review, Vol. 34. No. 4. 798–827. o.

DOMOKOS LÁSZLÓ [2022]: A szilárd adórendszer mint a költségvetési reziliencia alapfeltétele ellenőrzési tapasztalatok tükrében. Polgári Szemle, 18. évf. 1–3. szám, 33–47. o. https://doi.org/10.24307/psz.2022.1104.

EC [2006]: The long-term sustainability of public finances in the European Union. European Economy, No. 4. https://ec.europa.eu/economy_finance/publications/pages/publication7903_en.pdf.

EC [2024]. Debt Sustainability Monitor 2023. Institutional Paper, 271. European Commission, Directorate General of Economic Affairs. https://economy-finance.ec.europa.eu/publications/debt-sustainability-monitor-2023_en.

EUROFOUND [2020]: Anti-Crisis Shield: Employment Protection and Wage Subsidies. https://static.eurofound.europa.eu/covid19db/cases/PL-2020-14_526.html.

FÁBIÁN KLAUDIA–VARGA ZOLTÁN [2021]: Az Európai Unió költségvetési szabályozásáról. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus, 9. évf. 1. sz. 81–115. o.

FAMÀ, R. [2024]: REPowerEU. Megjelent: Fabbrini, F.–Petit, C. A. (szerk.): Research Handbook on Post-Pandemic EU Economic Governance and NGEU Law. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, 128–143. o. https://doi.org/10.4337/9781035328161.00017.

FARZANEGAN, M. R.–GHOLIPOUR, H. F. [2023]: COVID-19 Fatalities and Internal Conflict: Does Government Economic Support Matter? European Journal of Political Economy, Vol. 78. 102368. https://doi.org/10.1016/j.ejpoleco.2023.102368.

GOTTFRIED PÉTER [2022]: Helyreállítási Alap – újra és újra? Kell-e az EU-nak állandó fiskális kapacitás – és konkrétan nekünk? Külügyi Szemle, 21. évf. 3. sz. 3–18. o. https://doi.org/10.47707/Kulugyi_Szemle.2022.3.1.

HALE, T.–WEBSTER, S.–PETHERICK, A.–PHILLIPS, T.–KIRA, B. [2020]: Oxford COVID-19 Government Response Tracker. https://www.bsg.ox.ac.uk/research/publications/variation-government-responses-covid-19.

HAMILTON, J. D.–FLAVIN, M. [1986]: On the Limitations of Government Borrowing: A Framework for Empirical Testing. The American Economic Review, Vol. 76. No. 4. 808–819. o.

IMF [2002]: Assessing sustainability. IMF, Washington, D. C. https://www.imf.org/external/np/pdr/sus/2002/eng/052802.pdf.

IMF [2021]: Database of Fiscal Policy Responses to COVID-19. IMF, Washington, D. C. https://www.imf.org/en/Topics/imf-and-covid19/Fiscal-Policies-Database-in-Response-to-COVID-19.

KANEVA, T.–CHUGUNOV, I.–PASICHNYI, M.–ANDRIY, N.–HUSAREVYCH, N. [2022]: Tax Policy for Economic Recovery and Sustainable Development after COVID-19. Problems of Sustainable Development, Vol. 17. No. 2. 102–109. o. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4220926.

KIRÁLY JÚLIA–CSONTÓ BALÁZS–JANKOVICS LÁSZLÓ–MÉRŐ KATALIN [2022]: Monetary, Macroprudential, and Fiscal Policy. Megjelent: Mátyás László (szerk.): Emerging European Economies after the Pandemic. Contributions to Economics. Springer, Cham, 255–324. o. https://doi.org/10.1007/978-3-030-93963-2_6.

KOVÁCS ÁRPÁD [2018]: Költségvetés és államadósság: a pénzügyi stabilitás a fenntartható növekedés feltétele. Economica, 9. évf. 1. sz. 1–21. o. https://doi.org/10.47282/ECONOMICA/2018/9/1/4137.

KUTASI GÁBOR–CZECZELI VIVIEN–SZALAI PÉTER [2024]: Infláció, monetáris fájdalom, fiskális enyhítés. Pénzügyi Szemle, 70. évf. 3. sz. 70–86. o. https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_3_4.

LENTNER CSABA [2021]: A magyar állampénzügyi rendszer rezilienciája a COVID–19 járvány kapcsán. Scientia et Securitas, 2. évf. 3. sz. 308–315. o. https://doi.org/10.1556/112.2021.00054.

LIAN, W.–PRESBITERO, A.–WIRIADINATA, U. [2020]: Public Debt and r-g at Risk. IMF Working Paper, No. 137. https://doi.org/10.5089/9781513550794.001.

LOSONCZ MIKLÓS–TÓTH G. CSABA [2020]: Államadósság-csökkentés az EU régi tagállamaiban: van új a nap alatt? Hitelintézeti Szemle, 19. évf. 2. sz. 28–54. o. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.2.2854.

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA [2021]: Magyarország 2021. évi nemzeti reform programja. https://commission.europa.eu/system/files/2021-05/2021-hungary-convergence-programme_hu.pdf.

MARTON ÁDÁM [2018]: A fiskális konszolidáció és az államadósság kapcsolata. Csökkenti vagy növeli az adósságrátát a fiskális kiigazítás? Pénzügyi Szemle, 63. évf. 1. sz. 24–38. o.

MATOLCSY GYÖRGY–PALOTAI DÁNIEL [2016]: A fiskális és monetáris politika kölcsönhatása Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. Hitelintézeti Szemle, 15. évf. 2. sz. 5–32. o.

MELLÁR TAMÁS [2002]: Néhány megjegyzés az adósságdinamikához. Közgazdasági Szemle, 49. évf. 9. sz. 725–740. o.

MOFCR [2022]: Convergence program of Czech Republic. https://commission.europa.eu/document/download/7e757764-cd5f-4847-8190-240ecf81af8a_en?filename=convergence_programme_czechiaapril_2022_en.pdf.

MOFSR [2022]: Stability Programme of the Slovak Republic for 2022 to 2025. https://www.mfsr.sk/files/archiv/83/Program-stability-Slovenska-na-roky-2022-2025_po_pripomienkach_vlady_EN_CLEAN.pdf.

OWUSU, B. [2021]: Fiscal Sustainability Hypothesis Test in Central and Eastern Europe. A Panel Data Perspective. Central European Economic Journal, Vol. 8. No. 55. 285–312. o. https://doi.org/10.2478/ceej-2021-0021.

P. KISS GÁBOR [2020]: Aggregált fiskális stabilizációs politika: csodaszer vagy bűnbak? Hitelintézeti Szemle, 19. évf. 2. sz. 55–87. o. http://doi.org/10.25201/HSZ.19.2.5587.

PÁPA LEVENTE–VALENTINYI ÁKOS [2008]: Költségvetési fenntarthatóság. Közgazdasági Szemle, 55. évf. 5. sz. 395–426. o.

POLAT, G. E.–POLAT, O. [2021]: Fiscal Sustainability Analysis in EU Countries: a Dynamic Macro-panel Approach. Eastern Journal of European Studies, Vol. 12. No. 1. 219–241. o. https://doi.org/10.47743/ejes-2021-0109.

PULAY GYULA–SIMON JÓZSEF [2019]: A költségvetés végrehajtásának rugalmasságát értékelte az ÁSZ elemzésében. Pénzügyi Szemle Online: https://www.penzugyiszemle.hu/tanulmanyok-eloadasok/a-koltsegvetes-vegrehajtasanak-rugalmassagat-ertekelte-az-asz-elemzeseben.

PULAY GYULA–SIMON JÓZSEF–KISAPÁTI ANGÉLA [2020]: A költségvetés rezilienciája alapesetben és külső sokk idején. Polgári Szemle, 16. évf. 1–3. sz. 57–77. o. https://doi.org/10.24307/psz.2020.0705.

RAMOS-HERRERA, M. D. C.–PRATS, M. A. [2020]: Fiscal Sustainability in the European Countries: a Panel ARDL Approach and a Dynamic Panel Threshold Model. Sustainability, Vol. 12. No. 20. 8505. https://doi.org/10.3390/su12208505.

REPUBLIC OF POLAND [2022]: Convergence Programme 2022 Update. https://commission.europa.eu/system/files/2022-05/poland-cp-2022_en.pdf.

SÁVAI MARIANNA [2024]: Fiskális fenntarthatóság és államadósság a visegrádi országokban. Saldo, Budapest, http://doi.org/10.62133/SALDO.QPZG7073.

SOBANSKI, K. [2021]: Economic Policy Response to the COVID-19 Crisis: The Case of Poland. Megjelent: Bilgin, M. H.–Danis, H.–Demir, E. (szerk.): Eurasian Business and Economics Perspectives. Eurasian Studies in Business and Economics. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-71869-5_7.

SOÓS KÁROLY ATTILA [2019]: Az eurózóna a válság után: fiskális unió nélkül is működőképes monetáris unió. Külgazdaság, 63. évf. 9–10. sz. 3–38. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2019.63.9-10.3.

SZEMLÉR TAMÁS [2017]: EU Budget: Remaining Prisoner of the Net Positions or on the Way towards Fiscal Federalism? International Management and Business, Vol. 2. No. 1. 93–113. o.

TÓTH BALÁZS [2024]: Public Debt Management Strategies in Central European Countries. Megjelent: Fajt Balázs–Csányi Eszter–Jáki Csaba (szerk.): Knowledge, Communication, and Innovation: Cross-disciplinary Perspectives from and about the Visegrad Countries. Aposztróf, Budapest.

TÓTH BALÁZS–KISS GÁBOR DÁVID [2024]: Cost-Risk Optimization Changes in Public Debt Management and its Impact on CDS Pricing in CEE Countries. Acta Academica Karviniensia, Vol. 24. No. 2. 84–102. o. https://doi.org/10.25142/aak.2024.013.

TÓTH G. CSABA [2011]: Adósságdinamika és fenntarthatóság. Statisztikai Szemle, 89. évf. 12. sz. 1242–1268. o.

TÖRÖK LÁSZLÓ [2020]: A koronavírus miatti államadósság-növekedés az Európai Unió országaiban. Pénzügyi Szemle, 65. évf. 3. sz. 350–363. o. https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_3_2.

TÚRÓCZI IMRE–MESTER ÉVA–ZÉMAN ZOLTÁN [2020]: Magyarország versus Covid–19: intézkedések, tapasztalatok, jövőkép. Polgári Szemle, 16. évf. 1–3. sz. 78–93. o. https://doi.org/10.24307/psz.2020.0706.

VÁRY MIKLÓS [2024]: Was There a Fiscal Free Lunch in Hungary between 1999–2019? KRTK-KTI Working Papers, No. 16. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2024/08/KRTKKTIWP202416.pdf.

WALDZIŃSKI, C. P. [2022]: Protection of a Debtor Against Enforcement that Violates his Personal Dignity, Introduced by the So-called “Anti-crisis shield 3.0”. Nieruchomości@, Vol. 4. No. 4. 145–157. o. https://doi.org/10.5604/01.3001.0016.1267.

WYPLOSZ, C. [2007]: Debt Sustainability Assessment. The IMF Approach and Alternatives. HEI Working Paper, No. 3. https://repec.graduateinstitute.ch/pdfs/Working_papers/HEIWP03-2007.pdf.

ZUBÍKOVÁ, A.–SMOLÁK, P. [2022]: Macroeconomic Impacts of the COVID-19 Pandemic in the Czech Republic in the Period of 2020–2021. International Journal of Economic Sciences, Vol. 11. No. 1. 117–145. o. https://doi.org/10.52950/ES.2022.11.1.008.

Megjelent
2025-08-26
Hogyan kell idézni
SávaiM. (2025). Költségvetési fenntarthatóság a koronavírus-járvány után. A visegrádi országok adósságdinamikájuk tükrében. Közgazdasági Szemle, 72(7-8), 757-776. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.7-8.757
Rovat
Tanulmány