Különbségek az energiaátmenet teljesítésében az EU országcsoportjai között az energiabiztonság szempontjából
Absztrakt
Napjaink egyik kiemelkedő kérdése, hogy a jelenlegi geopolitikai konfliktusok és globális környezeti problémák miként hatnak az energiabiztonságra. Jelentős viták övezik az európai zöld megállapodás stratégiai célkitűzéseinek megvalósíthatóságát. Elemzésünk célja, hogy megvizsgáljuk, az Európai Unió 27 tagállama mennyire képes teljesíteni az energiabiztonság megteremtésére irányuló szakpolitikai célkitűzéseket. További célunk annak feltárása, hogy a tagállamok az energiabiztonságot meghatározó indikátorok alapján klaszterekbe sorolhatók-e, függetlenül gazdasági és politikai heterogenitásuktól. Kutatásunk során az energiafüggőséget meghatározó tényezőket elemeztük, valamint jellemeztük az országcsoportokat energiabiztonság szempontjából. Az elemzés tényfeltáró jellegű, amelyhez OLS, fixhatás- és véletlenhatás-panelmodelleket, K-közép klaszterelemzést alkalmaztunk. Az eredmények rávilágítanak, hogy bizonyos országcsoportok jelentősen alulteljesítenek az energiabiztonsági célkitűzések terén, ami elsősorban gazdaságpolitikai, geopolitikai és gazdaságszerkezeti tényezőkre vezethető vissza. Mindez azt mutatja, hogy az energiabiztonság problémája az uniós tagállamokban továbbra is megoldásra vár.*
Hivatkozások
ADELLE, C.–PALLEMAERTS, M.–CHIAVARI, J. [2009]: Climate change and energy security in Europe. Swedish Institute for European Policy Studies, Stockholm.
AL ASBAHI, A.–GANG, F.–IQBAL, W.–ABASS, Q.–MOHSIN, M.–IRAM, R. [2019]: Novel approach of Principal Component Analysis method to assess the national energy performance via Energy Trilemma Index. Energy Reports, Vol. 5. 704–713. o. https://doi.org/10.1016/j.egyr.2019.06.009.
ARI, A.–ARREGUI, N.–BLACK, S.–CELASUN, O.–IAKOVA, M.–MINESHIMA, A.–ZHUNUSSOVA, K. [2022]: Surging energy prices in Europe in the aftermath of the war: How to support the vulnerable and speed up the transition away from fossil fuels. International Monetary Fund, No. 152. https://doi.org/10.5089/9798400214592.001.
BALMACEDA, M. [2013]: The politics of energy dependency: Ukraine, Belarus, and Lithuania between domestic oligarchs and Russian pressure. University of Toronto Press, https://doi.org/10.3138/9781442695795.
BRODNY, J.–TUTAK, M. [2020]: Analyzing similarities between the European Union countries in terms of the structure and volume of energy production from renewable energy sources. Energies, Vol. 13. No. 4. 913. https://doi.org/10.3390/en13040913.
CEVIK, S. [2024]: Climate change and energy security: the dilemma or opportunity of the century? Environmental Economics and Policy Studies, Vol. 26. No. 3. 653–672. o. https://doi.org/10.1007/s10018-023-00391-z.
CZELLENG ÁDÁM [2022]: A gazdaságpolitika lehetőségei energiasokk kezelésére kis és nyitott országokban. Külgazdaság, 66. évf. 11–12. sz. 3–27. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2022.66.11-12.3.
DEÁK ANDRÁS–SZABÓ JOHN–WEINER CSABA [2021]: Energiapolitikai versengés új felállásban Délkelet-Európában: az Európai Unió az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben? Nemzet és Biztonság, 14. évf. 2. sz. 70–92. o. https://doi.org/10.32576/nb.2021.2.6.
DINYA LÁSZLÓ–KLAUSMANN-DINYA ANIKÓ [2023]: Társadalmi marketing – okos versenyképesség – sokszínű autonómia. Marketing & Menedzsment, 57. évf. Különszám EMOK 3. 26–36. o. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.03.03.
EC [2000]: Commission: Green Paper of 29 November 2000. Towards a European strategy for the security of energy supply. COM(2000) 769, https://eur-lex.europa.eu/EN/legal-content/summary/green-paper-on-the-security-of-energy-supply.html.
EC [2006]: Green Paper. A European strategy for sustainable, competitive and secure energy. COM(2006) 105 final. European Commission, Brüsszel, https://europa.eu/documents/comm/green_papers/pdf/com2006_105_en.pdf.
ECONOMIDOU, M.–TODESCHI, V.–BERTOLDI, P.–CASTELLAZZI, L.–ZANGHERI, P. [2020]: Review of 50 years of EU energy efficiency policies for buildings. Science Direct, Vol. 225. 110322. https://doi.org/10.1016/j.enbuild.2020.110322.
ET [2022a]: A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról. HL, 261 L I/1. október 7. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32022R1854&from=HU.
ET [2022b]: REPowerEU: Az Európai Unió helyreállítási terve. Európai Tanács, Brüsszel, https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-recovery-plan/repowereu/.
EU [2018]: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról. HL L 328/82. december 21. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32018L2001.
EU [2023]: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL, L, október 31. https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj?locale=hu.
EVANS, A.–STREZOV, V.–EVANS, T. J. [2009]: Assessment of sustainability indicators for renewable energy technologies. Renewable and Sustainable Energy Reviews, Vol. 13. No. 5. 1082–1088. o. https://doi.org/10.1016/j.rser.2008.03.008.
FARKAS BEÁTA–PELLE ANITA–SOMOSI SAROLTA [2023]: Az Európai Unió és a geoökonómiai kihívások – ipar- és versenypolitikai válaszok. Közgazdasági Szemle, 70. évf. 11. sz. 1193–1212. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2023.11.1193.
FILIPPINI, M.–HUNT, L. C.–ZORIĆ, J. [2014]: Impact of energy policy instruments on the estimated level of underlying energy efficiency in the EU residential sector. Energy Policy, Vol. 69. 73–81. o. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2014.01.047.
GILLINGHAM, K.–NEWELL, R. G.–PALMER, K. [2009]: Energy efficiency economics and policy. Annual Review of Resource Economics and Policy, Vol. 1. No. 1. 597–620. o. https://doi.org/10.1146/annurev.resource.102308.124234.
HAFNER, M.–TAGLIAPIETRA, S. [2020]: The Geopolitics of the Global Energy Transition. Springer Open, https://doi.org/10.1007/978-3-030-39066-2.
IEA [2023]: Global Energy and Climate Model. Documentation. International Energy Agency. https://iea.blob.core.windows.net/assets/ff3a195d-762d-4284-8bb5-bd062d260cc5/GlobalEnergyandClimateModelDocumentation2023.pdf.
IEA [2024a]: Data and statistics, 2024. International Energy Agency. https://www.iea.org/data-and-statistics.
IEA [2024b]: Global Energy and Climate Model, 2024. International Energy Agency. https://www.iea.org/reports/global-energy-and-climate-model.
IEA [2024c]: Global Energy and Climate Model. Macro Drivers, 2024. International Energy Agency. https://www.iea.org/reports/global-energy-and-climate-model/macro-drivers#abstract.
KOVALSZKY ZSOLT–MORVA ATTILA–ILYÉSNÉ MOLNÁR EMESE [2022]: Az importföldgázárakról tényszerűen. Statisztikai Szemle, 100. évf. 10. sz. 983–990. o. https://doi.org/10.20311/stat2022.10.hu0983.
KOZMA DOROTTYA EDINA [2023]: A fenntartható fejlődés mérési lehetőségei az Európai Unióban az Agenda 2030 indikátorai alapján. E-conom, Soproni Egyetem, 12. évf. 1. sz. 89–109. o. https://doi.org/10.17836/EC.2023.1.089.
KUKHARETS, V.–HUTSOL, T.–KUKHARETS, S.–GLOWACKI, S.–NUREK, T.–SOROKIN, D. [2023]: The Impact of the Level of Renewable Energy Source and Gross Domestic Product per Capita on Energy Import Dependency. Sustainability, Vol. 15. No. 15. 11817. https://doi.org/10.3390/su151511817.
LEONARD, M.–PISANI-FERRY, J.–SHAPIRO, J.–TAGLIAPIETRA, S.–WOLFF, G. B. [2021]: The geopolitics of the European green deal. International Organisations Research Journal, Vol. 16. No. 2. 204–235. o. https://doi.org/10.17323/1996-7845-2021-02-10.
LUDVIG ZSUZSA [2007]: Az Európai Unió és Oroszország energiadialógusa. Köz-Gazdaság, 2. sz. 41–65. o. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4185/1/kozg2007-2_41-65.pdf.
PELLE ANITA [2013]: The European social market model in crisis: at a crossroads or at the end of the road? Social Sciences, Vol. 2. No. 3. 131–146. o. https://doi.org/10.3390/socsci2030131.
PELLE ANITA [2017]: The intra-EU migration challenge in the light of Kaldor’s legacy. Acta Oeconomica, Vol. 67. S1. 175–196. o. https://doi.org/10.1556/032.2017.67.s.12.
PELLE ANITA–LONDON ANDRÁS–KURUCZLEKI ÉVA [2021]: The European Union: A dynamic complex system of clubs comprised by countries performing a variety of capitalism. Forum for Social Economics, Vol. 50. No. 4. 530–552. o. https://doi.org/10.1080/07360932.2019.1601121.
PÉREZ, M.–SCHOLTEN, D.–STEGEN, S. [2019]: The multi-speed energy transition in Europe: Opportunities and challenges for EU energy security. Energy Strategy Reviews, Vol. 26. 100415. https://doi.org/10.1016/j.esr.2019.100415.
SCHMITT, C.–STARKE, P. [2011]: Explaining convergence of OECD welfare states: a conditional approach. Journal of European Social Policy, Vol. 21. No. 2. 120–135. o. https://doi.org/10.1177/0958928710395049.
SINGH, H. V.–BOCCA, R.–GOMEZ, P.–DAHLKE, S.–BAZILIAN, M. [2019]: The energy transitions index: An analytic framework for understanding the evolving global energy system. Energy Strategy Reviews, Vol. 26. 100382. https://doi.org/10.1016/j.esr.2019.100382.
SOMOSI SAROLTA [2013]: Energy security in Central and Eastern European countries: challenges and possible answers. Megjelent: Visvizi, A.–Stępniewski, T. M. (szerk.): Security Dimensions of Central and Eastern Europe. Instytut Europy Środkowo-Wschodniej, 81–102. o.
SOVACOOL, B. K.–MUKHERJEE, I. [2011]: Conceptualizing and measuring energy security: A synthesized approach. Energy, Vol. 36. No. 8. 5343–5355. o. https://doi.org/10.1016/j.energy.2011.06.043.
TÓTH TAMÁS–KULIN FERENC [2019]: A megújuló energia részarányának modellezése 2020-as kitekintéssel. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 10. sz. 1073–1092. o. http://doi.org/10.18414/KSZ.2019.10.1073.
WEF [2023]: Fostering Effective Energy Transition: 2023. World Economic Forum. https://www3.weforum.org/docs/WEF_Fostering_Effective_Energy_Transition_2023.pdf.
WIERLING, A.–SCHWANITZ, V. J.–ZEIß, J. P.–BOUT, C.–CANDELISE, C.–GILCREASE, W.–GREGG, J. S. [2018]: Statistical evidence on the role of energy cooperatives for the energy transition in European countries. Sustainability, Vol. 10. No. 9. 3339. https://doi.org/10.3390/su10093339.
WOOLDRIDGE, J. M. [2010]: Econometric analysis of cross section and panel data. MIT Press.
WOOLDRIDGE, J. M.–WADUD, M.–LYE, J. [2016]: Introductory econometrics: Asia pacific edition with online study tools 12 months. Cengage AU. https://doi.org/10.32614/cran.package.wooldridge.
YORK, R.–BELL, S. [2019]: Energy transitions or additions? Why a transition from fossil fuels requires more than the growth of renewable energy. Energy Research & Social Science, Vol. 51. 40–43. o. https://doi.org/10.1016/j.erss.2019.01.008.
AL ASBAHI, A.–GANG, F.–IQBAL, W.–ABASS, Q.–MOHSIN, M.–IRAM, R. [2019]: Novel approach of Principal Component Analysis method to assess the national energy performance via Energy Trilemma Index. Energy Reports, Vol. 5. 704–713. o. https://doi.org/10.1016/j.egyr.2019.06.009.
ARI, A.–ARREGUI, N.–BLACK, S.–CELASUN, O.–IAKOVA, M.–MINESHIMA, A.–ZHUNUSSOVA, K. [2022]: Surging energy prices in Europe in the aftermath of the war: How to support the vulnerable and speed up the transition away from fossil fuels. International Monetary Fund, No. 152. https://doi.org/10.5089/9798400214592.001.
BALMACEDA, M. [2013]: The politics of energy dependency: Ukraine, Belarus, and Lithuania between domestic oligarchs and Russian pressure. University of Toronto Press, https://doi.org/10.3138/9781442695795.
BRODNY, J.–TUTAK, M. [2020]: Analyzing similarities between the European Union countries in terms of the structure and volume of energy production from renewable energy sources. Energies, Vol. 13. No. 4. 913. https://doi.org/10.3390/en13040913.
CEVIK, S. [2024]: Climate change and energy security: the dilemma or opportunity of the century? Environmental Economics and Policy Studies, Vol. 26. No. 3. 653–672. o. https://doi.org/10.1007/s10018-023-00391-z.
CZELLENG ÁDÁM [2022]: A gazdaságpolitika lehetőségei energiasokk kezelésére kis és nyitott országokban. Külgazdaság, 66. évf. 11–12. sz. 3–27. o. https://doi.org/10.47630/KULG.2022.66.11-12.3.
DEÁK ANDRÁS–SZABÓ JOHN–WEINER CSABA [2021]: Energiapolitikai versengés új felállásban Délkelet-Európában: az Európai Unió az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben? Nemzet és Biztonság, 14. évf. 2. sz. 70–92. o. https://doi.org/10.32576/nb.2021.2.6.
DINYA LÁSZLÓ–KLAUSMANN-DINYA ANIKÓ [2023]: Társadalmi marketing – okos versenyképesség – sokszínű autonómia. Marketing & Menedzsment, 57. évf. Különszám EMOK 3. 26–36. o. https://doi.org/10.15170/MM.2023.57.KSZ.03.03.
EC [2000]: Commission: Green Paper of 29 November 2000. Towards a European strategy for the security of energy supply. COM(2000) 769, https://eur-lex.europa.eu/EN/legal-content/summary/green-paper-on-the-security-of-energy-supply.html.
EC [2006]: Green Paper. A European strategy for sustainable, competitive and secure energy. COM(2006) 105 final. European Commission, Brüsszel, https://europa.eu/documents/comm/green_papers/pdf/com2006_105_en.pdf.
ECONOMIDOU, M.–TODESCHI, V.–BERTOLDI, P.–CASTELLAZZI, L.–ZANGHERI, P. [2020]: Review of 50 years of EU energy efficiency policies for buildings. Science Direct, Vol. 225. 110322. https://doi.org/10.1016/j.enbuild.2020.110322.
ET [2022a]: A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról. HL, 261 L I/1. október 7. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32022R1854&from=HU.
ET [2022b]: REPowerEU: Az Európai Unió helyreállítási terve. Európai Tanács, Brüsszel, https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-recovery-plan/repowereu/.
EU [2018]: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról. HL L 328/82. december 21. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32018L2001.
EU [2023]: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL, L, október 31. https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj?locale=hu.
EVANS, A.–STREZOV, V.–EVANS, T. J. [2009]: Assessment of sustainability indicators for renewable energy technologies. Renewable and Sustainable Energy Reviews, Vol. 13. No. 5. 1082–1088. o. https://doi.org/10.1016/j.rser.2008.03.008.
FARKAS BEÁTA–PELLE ANITA–SOMOSI SAROLTA [2023]: Az Európai Unió és a geoökonómiai kihívások – ipar- és versenypolitikai válaszok. Közgazdasági Szemle, 70. évf. 11. sz. 1193–1212. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2023.11.1193.
FILIPPINI, M.–HUNT, L. C.–ZORIĆ, J. [2014]: Impact of energy policy instruments on the estimated level of underlying energy efficiency in the EU residential sector. Energy Policy, Vol. 69. 73–81. o. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2014.01.047.
GILLINGHAM, K.–NEWELL, R. G.–PALMER, K. [2009]: Energy efficiency economics and policy. Annual Review of Resource Economics and Policy, Vol. 1. No. 1. 597–620. o. https://doi.org/10.1146/annurev.resource.102308.124234.
HAFNER, M.–TAGLIAPIETRA, S. [2020]: The Geopolitics of the Global Energy Transition. Springer Open, https://doi.org/10.1007/978-3-030-39066-2.
IEA [2023]: Global Energy and Climate Model. Documentation. International Energy Agency. https://iea.blob.core.windows.net/assets/ff3a195d-762d-4284-8bb5-bd062d260cc5/GlobalEnergyandClimateModelDocumentation2023.pdf.
IEA [2024a]: Data and statistics, 2024. International Energy Agency. https://www.iea.org/data-and-statistics.
IEA [2024b]: Global Energy and Climate Model, 2024. International Energy Agency. https://www.iea.org/reports/global-energy-and-climate-model.
IEA [2024c]: Global Energy and Climate Model. Macro Drivers, 2024. International Energy Agency. https://www.iea.org/reports/global-energy-and-climate-model/macro-drivers#abstract.
KOVALSZKY ZSOLT–MORVA ATTILA–ILYÉSNÉ MOLNÁR EMESE [2022]: Az importföldgázárakról tényszerűen. Statisztikai Szemle, 100. évf. 10. sz. 983–990. o. https://doi.org/10.20311/stat2022.10.hu0983.
KOZMA DOROTTYA EDINA [2023]: A fenntartható fejlődés mérési lehetőségei az Európai Unióban az Agenda 2030 indikátorai alapján. E-conom, Soproni Egyetem, 12. évf. 1. sz. 89–109. o. https://doi.org/10.17836/EC.2023.1.089.
KUKHARETS, V.–HUTSOL, T.–KUKHARETS, S.–GLOWACKI, S.–NUREK, T.–SOROKIN, D. [2023]: The Impact of the Level of Renewable Energy Source and Gross Domestic Product per Capita on Energy Import Dependency. Sustainability, Vol. 15. No. 15. 11817. https://doi.org/10.3390/su151511817.
LEONARD, M.–PISANI-FERRY, J.–SHAPIRO, J.–TAGLIAPIETRA, S.–WOLFF, G. B. [2021]: The geopolitics of the European green deal. International Organisations Research Journal, Vol. 16. No. 2. 204–235. o. https://doi.org/10.17323/1996-7845-2021-02-10.
LUDVIG ZSUZSA [2007]: Az Európai Unió és Oroszország energiadialógusa. Köz-Gazdaság, 2. sz. 41–65. o. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4185/1/kozg2007-2_41-65.pdf.
PELLE ANITA [2013]: The European social market model in crisis: at a crossroads or at the end of the road? Social Sciences, Vol. 2. No. 3. 131–146. o. https://doi.org/10.3390/socsci2030131.
PELLE ANITA [2017]: The intra-EU migration challenge in the light of Kaldor’s legacy. Acta Oeconomica, Vol. 67. S1. 175–196. o. https://doi.org/10.1556/032.2017.67.s.12.
PELLE ANITA–LONDON ANDRÁS–KURUCZLEKI ÉVA [2021]: The European Union: A dynamic complex system of clubs comprised by countries performing a variety of capitalism. Forum for Social Economics, Vol. 50. No. 4. 530–552. o. https://doi.org/10.1080/07360932.2019.1601121.
PÉREZ, M.–SCHOLTEN, D.–STEGEN, S. [2019]: The multi-speed energy transition in Europe: Opportunities and challenges for EU energy security. Energy Strategy Reviews, Vol. 26. 100415. https://doi.org/10.1016/j.esr.2019.100415.
SCHMITT, C.–STARKE, P. [2011]: Explaining convergence of OECD welfare states: a conditional approach. Journal of European Social Policy, Vol. 21. No. 2. 120–135. o. https://doi.org/10.1177/0958928710395049.
SINGH, H. V.–BOCCA, R.–GOMEZ, P.–DAHLKE, S.–BAZILIAN, M. [2019]: The energy transitions index: An analytic framework for understanding the evolving global energy system. Energy Strategy Reviews, Vol. 26. 100382. https://doi.org/10.1016/j.esr.2019.100382.
SOMOSI SAROLTA [2013]: Energy security in Central and Eastern European countries: challenges and possible answers. Megjelent: Visvizi, A.–Stępniewski, T. M. (szerk.): Security Dimensions of Central and Eastern Europe. Instytut Europy Środkowo-Wschodniej, 81–102. o.
SOVACOOL, B. K.–MUKHERJEE, I. [2011]: Conceptualizing and measuring energy security: A synthesized approach. Energy, Vol. 36. No. 8. 5343–5355. o. https://doi.org/10.1016/j.energy.2011.06.043.
TÓTH TAMÁS–KULIN FERENC [2019]: A megújuló energia részarányának modellezése 2020-as kitekintéssel. Közgazdasági Szemle, 66. évf. 10. sz. 1073–1092. o. http://doi.org/10.18414/KSZ.2019.10.1073.
WEF [2023]: Fostering Effective Energy Transition: 2023. World Economic Forum. https://www3.weforum.org/docs/WEF_Fostering_Effective_Energy_Transition_2023.pdf.
WIERLING, A.–SCHWANITZ, V. J.–ZEIß, J. P.–BOUT, C.–CANDELISE, C.–GILCREASE, W.–GREGG, J. S. [2018]: Statistical evidence on the role of energy cooperatives for the energy transition in European countries. Sustainability, Vol. 10. No. 9. 3339. https://doi.org/10.3390/su10093339.
WOOLDRIDGE, J. M. [2010]: Econometric analysis of cross section and panel data. MIT Press.
WOOLDRIDGE, J. M.–WADUD, M.–LYE, J. [2016]: Introductory econometrics: Asia pacific edition with online study tools 12 months. Cengage AU. https://doi.org/10.32614/cran.package.wooldridge.
YORK, R.–BELL, S. [2019]: Energy transitions or additions? Why a transition from fossil fuels requires more than the growth of renewable energy. Energy Research & Social Science, Vol. 51. 40–43. o. https://doi.org/10.1016/j.erss.2019.01.008.
Megjelent
2025-03-17
Hogyan kell idézni
ZomboryA. (2025). Különbségek az energiaátmenet teljesítésében az EU országcsoportjai között az energiabiztonság szempontjából. Közgazdasági Szemle, 72(3), 285-311. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/18743
Folyóirat szám
Rovat
Műhely
