Kaza (bírósági kerület) és náhije („járás”) a hódolt Magyarországon
Absztrakt
A náhijék és kazák jelentősége a hódolt Magyarországon jelentősen eltért egymástól a 16. és a 17. században. Amíg a timár-rendszer kulcsszerepet játszott, az összeírásokat szandzsákonként, azon belül náhijénként készítették, s eszerint tartották nyilván a szolgálati birtokokat is. Talán ez a fő oka annak, hogy a „járások” száma három és félszerese volt a bíróságokénak. Ugyanakkor Magyarországon négyzetkilométerenként csak mintegy feleannyi kazát találunk, mint Ruméliában. Ez a nagy különbség magyarázható a Dráva–Duna-vonal feletti kis számú muszlim lakossággal, valamint azzal, hogy az oszmánok a joghatóság terén sem tudták teljes mértékben ellenőrizni a magyar területeket. A 17. században, amikor az állami adókat kaza-szinten szedték be, ezek döntő fontosságra tettek szert.
Hivatkozások
Alan, Ercan, Kadıasker ruznamçe defterlerine göre XVII. yüzyılda Rumeli’de kaza teşkilatı ve kadılar. Güney-Doğu Avrupa Araştırmaları Dergisi 23 (2013) 53‒97.
Aycibin, Zeynep, Kâtib Çelebi, Fezleke. Tahlil ve metin. Doktora tezi (Mimar Sinan Güzel Sanatlar Üniversitesi). İstanbul, 2007.
Aydın, Dündar, Erzurum Beylerbeyiliği ve teşkilâtı. Kuruluş ve genişleme devri (1535–1566). (Türk Tarih Kurumu yayınları, VII/151.) Ankara, 1998.
Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I‒II. Budapest, 1890–1894.
Dávid Géza, Adalékok a Temesvári ejálet 18. századi történetéhez. Keletkutatás 1993. ősz, 42–55.
Dávid Géza, Magyarország népessége a 16–17. században. In: Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecentenáriumi előadások. Szerk. Kovacsics József. Budapest, 1997, 141–171.
Dávid Géza‒Fodor Pál, „Az ország ügye mindenek előtt való.” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544–1545, 1552). „Affairs of State Are Supreme”. The Orders of the Ottoman Imperial Council Pertaining to Hungary (1544–1545, 1552). Budapest, 2005.
Engel Pál, A Temesvári és [a] Moldovai szandzsák törökkori települései (1554‒1579). (Dél-Alföldi Évszázadok, 8.) Szeged, 1996.
Erdoğru, M. Akif, Osmanlı yönetiminde Beyşehir Sancağı (1522‒1584). İzmir, 1998.
Evliyâ Çelebi b. Derviş Mehemmed Zıllî, Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. Topkapı Sarayı Kütüphanesi Revan 1457 numaralı yazmanın transkripsiyonu – dizini. VI. Haz. Kahraman, Seyit Ali‒Dağlı, Yücel. İstanbul, 2002.
Fekete Lajos, A Hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. (Jászsági Füzetek, 4.) Jászberény, 1968.
Fekete Lajos, Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943.
Fodor Pál, Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján. (História Könyvtár. Monográfiák, 21.) Budapest, 2006.
Gökbilgin, M. Tayyip, Hatvan Kadılığının iki sicili. In: Hungaro‒Turcica. Studies in Honour of Julius Németh. Ed. by Káldy-Nagy, Gyula. Budapest, 1976, 315‒319.
Gökçe, Turan, XVI ve XVII. yüzyıllarda Lâzıkiyye (Denizli) kazâsı. (Türk Tarih Kurumu yayınları, XIV/23.) Ankara, 2000.
Gümüşçü, Osman, XVI. yüzyıl Larende (Karaman) kazasında yerleşme ve nüfus. (Türk Tarih Kurumu yayınları, XIV/25.) Ankara, 2001.
Halasi-Kun, Tibor, Krassó County, and the Ottoman nahiyes Boğça, Kıraşova-Bıtılnık, and Şemlit’, II. Kıraşova-Bıtılnık nahiyesi. Archivum Ottomanicum 11 (1986) [1988] 71‒212.
Halasi-Kun, Tibor, The Rumanians of districti volachales Monostor and Sugya. Archivum Ottomanicum 8 (1983) 251‒306.
Halasi-Kun, Tibor, The Rumanians of districtus volachalis Tverd. Archivum Ottomanicum 6 (1980) 115‒145.
Halasi-Kun, Tibor, Serbians and Rumanians in Ottoman Southeastern Hungary: Detta. In: The Mutual Effects of the Islamic and Judeo-Christian Worlds. The East European Pattern. Ed. by Ascher, Abraham. New York, 1979, 113‒129.
Hegyi Klára, A Füleki szandzsák. Budapest, 2019.
Hegyi Klára, A török hódoltság várai és várkatonasága. (História Könyvtár. Kronológiák, Adattárak, 9.) Budapest, 2007.
Hegyi Klára, Török berendezkedés Magyarországon. (História Könyvtár. Monográfiák, 7.) Budapest, 1995.
Káldy-Nagy Gyula, A Gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, 10.) Békéscsaba, 1982.
Kâtib Çelebi, Fezleke. Osmanlı Tarihi (1000‒1065/1591‒1655). Haz. Aycibin, Zeynep. İstanbul, 2016.
Kuru, Levent, Kanuni sultan Süleyman döneminde Rumeli kadılıkları [XVI. yüzyılın ilk yarısı]. The Pursuit of History 21 (2019) 247‒272.
Kuru, Levent, XVI. yüzyılın ikinci yarısında Rumeli kadılıkları. Balkan Araştırma Enstitüsü Dergisi 8 (2019/2) 261‒294. https://doi.org/10.30903/Balkan.657744
Lupescu, Radu, Solymos vára a középkorban. In: Építészet a középkori Dél-Magyarországon. Szerk. Kollár Tibor. Budapest, 2010, 829‒877.
Özdeğer, Mehtap, 15‒16. yüzyıl arşiv kaynaklarına göre Uşak kazasının sosyal ve ekonomik tarihi. İstanbul, 2001.
Özergin, M. Kemal, Rumeli kadılıklarında 1078 düzenlemesi. In: İsmail Hakkı Uzunçarşılı’ya armağan. Haz. Erzi, Adnan Sadık. Ankara, 1976, 251‒309.
Pitcher, Donald Edgar, An Historical Geography of the Ottoman Empire from Earliest Times to the End of the Sixteenth Century. Leiden, 1972. https://doi.org/10.1163/9789004659780
Sahillioğlu, Halil, Topkapı Sarayı Arşivi H. 951–952 tarihli ve E-12321 numaralı mühimme defteri. (Osmanlı Devleti ve medeniyeti tarihi serisi, 7.) İstanbul, 2002.
Şahin, İlhan, Nahiye. In: Türkiye Diyanet Vakfı İslâm Ansiklopedisi. XXXII. İstanbul, 2006, 306‒308.
Sz. Simon Éva, Tematikus segédlet a Budai vilájet Magyarország területére eső szandzsákjainak 16. századi adó- és birtokösszeírásaihoz. https://mnl.gov.hu/mnl/ol/leveltari_segedlet_oszman_osszeirasokhoz (2025. október 25.).
Velics Antal‒Kammerer Ernő, Magyarországi török kincstári defterek. I‒II. Budapest, 1886–1890.
Yinanç, Refet‒Elibüyük, Mesut, Kanunî devri Malatya tahrir defteri (1560). Ankara, 1983.
Yinanç, Refet‒Elibüyük, Mesut, Maraş tahrir defteri (1563). (Ankara Üniversitesi Osmanlı Tarihi Araştırma ve Uygulama Merkezi yayınları, 1.) Ankara, 1988.
