Trade, administration, and social tensions in the light of a mühimme defteri entry from 1583: The case of the fair of Túr
Abstract
In the second half of the sixteenth century, relations between the Kingdom of Hungary and the Ottoman Empire were characterized by formal peace and constant border skirmishes. Commercial centres – including the fair of Túr – primarily served economic purposes but were occasionally linked to political and military affairs. The conflicts surrounding the fair provide a microhistorical example of the connection between local and central economic interests, as well as pragmatic search for compromise by the Ottoman administration. The raids of frontier soldiers caused serious damage to the market town, and consequently also to the Ottomans, thereby provoking diplomatic disputes between Vienna and Istanbul. The source presented in the study sheds light on the economic role of fairs and the mechanisms of official regulation.
References
A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1543–1635. Szerk. Takáts Sándor–Eckhart Ferenc–Szekfű Gyula. Budapest, 1915.
Ágoston Gábor, A Szolnoki szandzsák 1591‒92. évi összeírása. II. Zounok. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4 (1989) 191‒288.
Bagi Gábor, Szolnok a török korban. Szolnok, 2020.
Barbarics Zsuzsa, Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban. Századok 138 (2004) 1255‒1274.
Bodoki Fodor Zoltán, Oklevéltár Mezőtúr város történetéhez. 1205–1864. Mezőtúr, 1968.
Bodoki Fodor Zoltán–Bodoki Fodor Zsigmond, Az 1585. évi híres túri nyári vásár. In: Túri Millenniumi Kalendárium. Szerk. Szűcsné Boldog Mária et al. Mezőtúr, 2001, 70‒77.
Bodoki Fodor Zoltán–Bodoki Fodor Zsigmond, Mezőtúr város története (896–1944). I. Mezőtúr, 1978.
Csiffáry Gergely, Az egri végváriak tevékenysége 1548–1596 között. Agria 46 (2010) 27–91.
Dávid Géza, A budai beglerbégek jövedelmei és birtokai a 16. században. Keletkutatás 1991. tavasz, 49–64.
Dávid Géza, A timár rúznámcseszik jelentősége az oszmán birtoklástörténet és archontológia szempontjából. Keletkutatás 2014. tavasz, 45–57.
Dávid Géza, Magyarország népessége a 16‒17. században. In: Magyarország történeti demográfiája (896‒1995). Millecentenáriumi előadások. Szerk. Kovacsics József. Budapest, 1997, 141–171.
Dávid, Géza, XVI. yüzyılda Osmanlı‒Habsburg mücadelesinin bir kaynağı olarak mühimme defterleri. Tarih Dergisi 53/1 (2011) 295–349.
Fekete Lajos, Gyöngyös város levéltárának török iratai. In: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Series A, 6.) Budapest, 1993, 93–140.
Fekete Lajos, Die Siyāqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung. II. (Bibliotheca Orientalis Hungarica, 7.) Budapest, 1955.
Faragó Bálint, A mezőtúri református egyház története 1530–1917-ig. Mezőtúr, 1927.
Galgóczy Károly, Nagy-Kőrös város monographiája. Budapest, 1896.
Gévay Antal, A’ budai pasák. Bécs, 1841.
Gömöry Gusztáv, A turai kincs. Rajtaütés 1585. augusztus 24-én. Hadtörténelmi Közlemények 7 (1894) 680‒686.
Hegyi Klára, A török birodalom magyarországi jövedelemforrásai. Századok 117 (1983) 346–383.
Káldy-Nagy Gyula, A Csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. (Dél-Alföldi Évszázadok, 15.) Szeged, 2000.
Káldy-Nagy Gyula, Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár, 9.) Budapest, 1970.
Kaldy-Nagy, Gyula. Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546–1562). (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi yayınları, 177.) Ankara, 1971.
Káldy-Nagy Gyula, Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló forgalmáról 1560‒1564. In: Történeti Statisztikai Évkönyv 1965–1966. Budapest, 1968, 27–97.
Káldy-Nagy Gyula, Szegedi török számadáskönyvek az 1585–1588-as és az 1670-es évekből. (Dél-Alföldi Évszázadok, 18.) Szeged, 2002.
Kocsis Gyula, Szolnok megyei települések állatkereskedelme és „szekerezése” a XVI. sz. 2. felében. Zounok. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1 (1986) 25–52.
Kütükoğlu, Mübahat S., Osmanlı belgelerinin dili (Diplomatik). İstanbul, 1998.
Nagy József, Eger története. Budapest, 1978.
Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Nagy-Körös, Czegléd, Dömsöd, Szeged, Halas levéltáraiból. II. Összegyűjték Szilády Áron–Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungariae Historica, 4. Diplomataria, II.) Pest, 1863.
Pálffy Géza, A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI–XVII. századi török–magyar határ mentén (Az oszmán‒magyar végvári szokásjog történetéhez). Fons 4/1 (1997) 5‒78.
Szakály Ferenc, Török kor. In: Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993, 199–285.
Takáts Sándor, Vásárütés. In: Rajzok a török világból. I. Budapest, 1915, 359‒375.
Tokai Zita Mária, Mezőtúr története Mohácstól a tizenötéves háborúig. (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek, 4.) Mezőtúr, 2003.
Tomkó Viktor, Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19 (2004) 9–47.
Velics Antal–Kammerer Ernő, Magyarországi török kincstári defterek. I‒II. Budapest, 1880–1886.
Yıldız, Hasan, XLIX numaralı mühimme defteri. (Tahlîl ve metin). Yüksek lisans tezi (İstanbul Üniversitesi). İstanbul, 1996.
Weisz Boglárka, Vásár. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2011, 348‒350.
Zimányi Vera, Magyarország az európai gazdaságban 1600‒1650. Budapest, 1976.
