Hezarfen Hüseyn Efendi on the second siege of Vienna (1683)
Abstract
The article discusses the account of the Turkish siege of Vienna in 1683 by Hezarfen Hüseyn Efendi, one of the most important Ottoman historians of the seventeenth century. It is based on manuscripts preserved in Bologna and Paris, as well as their Italian and French translations. The paper provides new data to support the previous assumption that the unnamed historian of the Bologna manuscript is indeed Hezarfen. The study highlights the features making Hezarfen’s work unique and provides additional information. Through the analysis of these data, the author concludes that Hezarfen’s account − along with the diary of the anonymous Master of Ceremonies and the interpreter of the Porte, Aleksandros Mavrokordatos − is among the earliest reports about the campaign of 1683 and the events of the siege. The study is followed by the translation of Hezarfen’s text, which is based on the Bologna manuscript, with additions from the Paris manuscript.
References
Abrahamowicz, Zygmunt, Kara Mustafa pod Wiedniem. Źródła muzułmańskie do dziejów wyprawy wiedeńskiej 1683 roku. Kraków, 1973.
Abrahamowicz, Zygmunt−Kopčan, Vojtech−Kunt, Metin−Moačanin, Nenad−Şerban, Constantin−Teply, Karl, Die Türkenkriege in der historischen Forschung. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte, 13.) Wien, 1983.
Ágoston, Gábor, Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge, 2005.
A magyar nyelv történeti -etimológiai szótára Ö−Zs. III. Szerk. Benkő Lóránd. Budapest, 1967.
A szentgotthárdi csata és a vasvári béke. Oszmán terjeszkedés – európai összefogás. / La bataille de Saint-Gotthard et la paix de Vasvár. Expansion ottomane – coopération européenne. Szerk. Tóth Ferenc−Zágorhidi Czigány Balázs. Budapest, 2017.
Autobiografia di Luigi Ferdinando Marsigli messa in luce nel secondo centenario della morte di lui dal Comitato Marsiliano. A cura di Lovarini, Emilio. Bologna, 1930. 57−67.
Aydar, Metin, Tarih yazımı ve toplumsal hafıza: 1731 tarihli “Târîh-i sefer-i Beç” örneğinde bir tarih inşası. Türkiyat Mecmuası 34/2 (2024) 685−721. https://doi.org/10.26650/iuturkiyat.1483803
B. Szabó János, Az erdélyi fejedelmi jelvények. Keletkutatás 1994. tavasz, 59−68.
Bánlaky József, A magyar nemzet hadtörténelme; https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/17-magyarorszag-felszabaditasa-a-torok-uralom-alol-16831699-3D6D/a-a-buda-visszaveteleig-terjedo-hadjaratok-3D6E/1-az-1683-evi-hadjarat-3D6F/b-becs-ostroma-es-felmentese-3D86/ (2026. február 28.).
Barker, Thomas M., Double Eagle and Crescent. Vienna’s Second Turkish Siege and Its Historical Setting. New York, 1967.
Benaglia, Giovanni, Außführliche Reiß-Beschreibung, Von Wien nach Constantinopel, und wieder zurück in Teutschland ... Deß Hoch-Gebohrnen Grafen und Herrn, Herrn Albrecht Caprara, [et]c. [et]c.: Welche Er als Ihro Römisch-Keyserl. Maj. Extraordinari-Gesandter und Gevollmächtigter, Den Stillstand mit der Ottomannis Pforten zu verlängern, verrichtet. Franckfurt, 1687; https://www.digitale-sammlungen.de/en/view/bsb10466327?page=,1 (2026. február 28.).
Benczédi László, Rendi szervezkedés és kuruc mozgalom (1664–1685). In: Magyarország története 1526–1686. II. Szerk. Pach Zsigmond Pál. (Magyarország Története Tíz Kötetben, 3.) Budapest, 1985, 1155–1272.
Böngyik Ádám, Bécs 1683. évi ostroma egy korabeli forrás alapján. MA szakdolgozat (SZTE BTK). Szeged, 2020.
Broucek, Peter−Hillbrand, Erich−Vesely, Fritz, Historischer Atlas zur zweiten Türkenbelagerung. Wien, 1983.
Catalogue des manuscrits turcs. II. Supplément. Nos 573−1419. Éd. par Edgard Blochet. Paris, 1933.
Czigány István, Hadügyi reformkísérletek a királyi Magyarországon 1665‒1682. Hadtörténelmi Közlemények 114/2−3 (2001) 279−302.
Danişmend, İsmail Hami, İzahlı Osmanlı tarihi kronolojisi. III. İstanbul, 1972.
Dávid Géza, Egy eladósodott defterdár a 17. században, vezír Ahmed pasa. Keletkutatás 2023. tavasz, 153−159. https://doi.org/10.24391/KELETKUT.2023.1.153
Defterdar Sarı Mehmed Paşa, Zübde-i Vekâyi‘ât. Tahlil ve Metin (1066–1116/1656–1704). Haz. Özcan, Abdülkadir. Ankara, 1995.
Domokos György, Várépítészet és várharcászat Európában a XVI–XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények 33 (1986) 47−110.
Eickhoff, Ekkehard, Venedig, Wien und die Osmanen. Umbruch in Südosteuropa 1645‒1700. Stuttgart, 2008.
Fekete Lajos, Az oszmánli-török nyelv hódoltságkori magyar jövevényszavai. Magyar Nyelv 26 (1930) 257−265.
F. Molnár Mónika, Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között. L. F. Marsigli és kortársai. Budapest, 2016.
Fodor Pál, A „fogolyötöd-adó” az Oszmán Birodalomban (15–17. század). Korall 25 (96) (2024) A hódoltság hétköznapjai: együttélés és konfliktusok, 5−28.
Fodor Pál, A janicsárok törvényei. Budapest, 1989.
Gévay Antal, A’ budai pasák. Bécs, 1841; https://real-eod.mtak.hu/1312/1/48_025.pdf (2026. február 28.).
Grassi, Giuseppe, Dizionario militare italiano. II. Torino, 1833.
Hadnagy Szabolcs, A szultán hadainak tápláléka. Az oszmán sereg élelemellátási rendszere az 1658. évi hadjhárat tükrében. (Fontes et Libri. Monográfiák) Szegedi Tudományegyetem. Szeged, 2021.
Halim Giray, Gülbün-ü Hânân (Kırım Hanları Tarihi). Haz. Başer, Alper−Günaydın, Alper. (İstanbul Üniversitesi, Avrasya Enstitüsü Yayınları 3) İstanbul, 2013.
Hasan Esîrî’nin Mi’yârü’d-Düvel ve Misbârü’l-Milel İsimli Tarih ve Coğrafya Eseri. İnceleme, Transkripsiyon. Haz. Inan, Göker. Doktora tezi. (Marmara Üniversitesi). İstanbul, 2017.
Hezârfen Hüseyin Efendi, Telhîsü’l-beyân fî kavânîn-i Âl-i Osmân. Haz. Sevim İlgürel. Ankara, 1988.
Hezârfen Hüseyn Efendi’nin “Tenkîhü’t tevârih-i mülûk” isimli eserinin tahlili ve metin tenkidi. Haz. Nas, Ahmet. Yüksek lisans tezi. (Erzincan Binali Yıldırım Üniversitesi) 2019.
Ivanics, Mária, A New-Old Source on the 1683 Siege of Vienna: (Ahvâl-i muhâsara-i Beç). In: Hürmetler. Studies in Honour of Pál Fodor on His Seventieth Birthday. Ed. by Dávid, Géza–Molnár, Antal−Fodor, Gábor. Budapest, 2025, 235−252.
Journal de M. de Girardin pendant son ambassade à Constantinople. (1685‒1688). XI 1688, avril. Bibliothèque nationale, ms. fonds. français, 7172, 622−640; https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b105225867/f639.itemez.(2026. március 11.)
Kara Mustafas Feldzug gegen Wien. Das Tagebuch des Pfortendolmetschers Aléxandros Mavrokordatos. In: Kreutel, F. Richard−Teply, Karl, Kara Mustafa vor Wien. 1683 aus der Sicht türkischer Quellen. (Osmanische Geschichtsschreiber. Neue Folge, 1.) Graz–Wien–Köln, 1982, 55−102.
Kerekes Dóra, Diplomaták és kémek Konstantinápolyban. Budapest, 2010.
Kolçak, Özgür, Walter Leslie Habsburg-követ látogatása a Portán. Diplomáciatörténeti adalékok (1665–1666). Aetas 31/3 (2016) 99−127.
Królikowska-Jedlińska, Natalia, Law and Division of Power in the Crimean Khanate (1532–1774). With Special Reference to the Reign of Murad Giray (1678–1683). Leiden, 2018. https://doi.org/10.1163/9789004384323
Köhbach, Markus, Çasar vagy imperaṭor? A római császárok oszmánok által használt megszólításairól a zsitvatoroki békét követően. Aetas 14/4 (1999) 177−183.
Köhbach, Markus, Der Tārīh-i Mehemmed Giray – eine osmanische Quelle zur Belagerung Wiens durch die Türken im Jahre 1683. In: Studia Austro–Polonica. III. Ed. by. Buszko, Józef–Leitsch, Walter. Warszawa–Kraków, 1983, 137–164.
Kreutel, F. Richard−Teply, Karl, Kara Mustafa vor Wien. 1683 aus der Sicht türkischer Quellen. (Osmanische Geschichtsschreiber. Neue Folge, 1.) Graz–Wien–Köln, 1982.
Marsili, Luigi, Breve storia in cui si narrato le cagioni della passata guerra tra l’Imperadore e la casa Ottomana e ciocchè nell’assedio di Vienna e per alcun da popoli a Turchi avenne composta da un storico turco, e nella nuova favella ridutta. Bologna, 1709; http://asa.archiviostudiadriatici.it/islandora/object/libria%3A238683#page/186/mode/2up (2026. február 28.).
Moačanin, Nenad, Cisr-i kebir-i Ösek, a world wonder. In: Balkanlarda İslam. III. Ed. by Kafkasyalı, Muhammet Savaş. Ankara, 2016. 466‒479; https://isamveri.org/pdfdrg/G00180/2016/2016_MOACANINN.pdf (2026. február 28.).
Molnár József, Török emlékek. Eszék-dárdai híd a XVII. században. Művészettörténeti Értesítő 7/4 (1958) 259−261.
Papp Sándor, Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi magyar rendi mozgalmak idején. Hadtörténelmi Közlemények 116 (2003) 652–663.
Papp Sándor, Thököly Imrének és Közép-Magyarország népének kiállított szultáni szerződéslevél. In: Seres István, Thököly Imre és Törökország. István Seres, Imre Thököly ve Türkiye. Budapest, 2006. 278−289.
Peirce, Leslie P., The Imperial Harem. Women and Sovereignty in the Ottoman Empire. Oxford, 1993. https://doi.org/10.1093/oso/9780195076738.001.0001
Petritsch, Ernst Dieter, Die tatarisch-osmanischen Begleitoperationen in Niederösterreich. In: Studia Austro–Polonica. III. Ed. by. Buszko, Józef–Leitsch, Walter. Warszawa–Kraków, 1983, 207–240.
Relazione dell’Assedio di Vienna fedelmente dall’idioma turco tradotta. In: Scritti inediti di Luigi Ferdinando Marsili raccolti e pubblicati nel II centenario dalla morte a cura del Comitato Marsiliano. A cura di Sorbelli, Albano. Bologna, 1930, 127−165.
Rosen, Victor, Remarques sur les manuscrits orientaux de la collection Marsigli à Bologne suivies de la liste complète des manuscrits arabes de la même collection. Rome, 1885.
Rumpler, Kurt, Festungsbaumeister Georg Rimpler und die Zweite Türkenbelagerung von Wien anno 1683; https://web.archive.org/web/20120111000801/http://members.kabsi.at/familienforschung/Rimpler.pdf (2026. január 10).
Şakul, Kahraman, II. Viyana kuşatması. Yedi başlı ejderin fendi. İstanbul, 2021.
Sâmî, Şemseddin, Kâmûs-i Türkî. Der Saadet, 1318/1900–1901; https://archive.org/details/kamusitrki00emse/page/n561/mode/2up (2026. február 28.).
Schmidt-Brentano, Antonio, Kaiserliche und k.k. Generale (1618‒1815). Wien, 2006.
Scritti inediti di Luigi Ferdinando Marsili raccolti e pubblicati nel II centenario dalla morte a cura del Comitato Marsiliano. A cura di Sorbelli, Albano. Bologna, 1930.
Sebag, Paul, Sur deux orientalistes français du XVIIe siècle: F. Petis de la Croix et le sieur de la Croix. Revue des mondes musulmans et de la Méditerranée 25 (1978) 89−117. https://doi.org/10.3406/remmm.1978.1805
Seres István, Thököly Imre és Törökország. / István Seres, Imre Thököly ve Türkiye, Budapest, 2006.
Silahdar Fındıklılı Mehmed Ağa, Zeyl-i Fezleke (1065-22 Ca. 1106 / 1654-7 Şubat 1695). Haz. Karaçay Türkal, Nazire. Doktora tezi (Marmara Üniversitesi) İstanbul, 2012.
Simon Róbert, Korán. Budapest, 1987.
Szita László, A karlócai béketárgyalások és a békekötés előtörténetéhez. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál−Pállfy Géza−Tóth István György. Budapest, 2002, 365−372.
Talmann, Michel, Elenchus Librorum Orientalium Manuscriptorum: Videlicet Græcorum, Arabicorum, Persicorum, Turcicorum, Et deinde Hebraicorum, Ac Antiquorum Latinorum, Tum Manuscriptorum, Tum Impressorum A ... Aloysio Ferdinando Marsigli ... Partim In ultimo bello Turcico Et partim in itinere Constantinopolim suscepto collectorum, coëmptorúmque. Vienna, 1702; https://www.digitale-sammlungen.de/en/view/bsb10210785?page=246,247 (2026. február 28.).
Târîh-i Mehmed Giray. Haz. Demir, Uğur. Doktora tezi. (Marmara Üniversitesi). İstanbul, 2006.
Târîh-i sefer-i Beç. In: Kreutel, F. Richard−Teply, Karl, Kara Mustafa vor Wien. 1683 aus der Sicht türkischer Quellen. (Osmanische Geschichtsschreiber. Neue Folge, 1.) Graz–Wien–Köln, 1982, 33−35.
Târîh-i Râşid ve Zeyli. I–III. Haz. Özcan, Abdülkadir et al. İstanbul, 2013.
Testa, Marie de−Gautier, Antoine, Drogmans et diplomates européens auprès de la Porte Ottomane. İstanbul, 2003.
Tóth Hajnalka, A vasvári békekötésig vezető út. Oszmán–Habsburg diplomáciai lépések a béke megújítására, 1662–1664. In: A szentgotthárdi csata és a vasvári béke. Oszmán terjeszkedés – európai összefogás. / La bataille de Saint-Gotthard et la paix de Vasvár. Expansion ottomane – coopération européenne. Szerk. Tóth Ferenc−Zágorhidi Czigány Balázs. Budapest, 2017, 319−338.
Uzunçarşılı, İsmail Hakkı, Osmanlı devleti teşkilâtından: kapukulu ocakları. I. Ankara, 1988.
Uzunçarşılı, İsmail Hakkı, Osmanlı tarihi. III/1‒2. Ankara, 1988.
Varga J. János, Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682−1684-ben. Budapest, 2007.
Vekayi’name (Vekayi-i Beç). Metin ve Değerlendirmesi. Haz. Yılmaz, Mehtap. Yüsek lisans tezi. (Marmara Üniversitesi). İstanbul, 2006.
Veres Endre, A Marsili-centenariumi kiadványok magyar vonatkozásai. Magyar Könyvszemle. Új folyam 37/3−4 (1930) 264−269.
Wimmer, Jan, Az 1683. szeptember 12-i bécsi csata. Hadtörténelmi Közlemények 30/1 (1983) 25−42.
Wurm, Heidrun, Der osmanische Historiker Ḥüseyn b. Ğaʻfer, genannt Hezārfenn, und die Istanbuler Gesellschaft in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts. Freiburg im Breisgau, 1971.
Yılmaz, Yasır, The Last Habsburg Peace Attempt in Istanbul before the Second Ottoman Siege of Vienna in 1683. In: Performing Diplomacy in the Early Modern World. Ed. by Anderson, Roberta−Eisendle, Reinhard−Suner, Suna. Vienna, 2025. https://doi.org/10.2307/jj.30776244.21
