Legal Possibilities for Reducing Working Time in EU and Hungarian Law
Abstract
The study analyses the legal framework for reducing working time in the European Union and in Hungary. Although the 20th century brought a significant decline in working hours, this process has come to a halt from the 1980s. The EU legal framework – in particular the Working Time Directive – provides Member States with considerable leeway to reduce working hours, either through collective agreements or national regulations. The assessment of the 48-hour maximum weekly working time in the case of parallel employment relationships has of particular importance, where the lack of clarity in the directive and differing national practices result in legal uncertainty. Hungarian law has not shown a trend towards reducing working time over the past decade and a half; on the contrary, working time has tended to increase (raising the retirement age, extending overtime limits). The legal definition of working time also poses a problem, as it does not comply with EU law or domestic judicial practice. The study presents in detail the legal instruments with which the parties – either by agreement or by employer’s decision – can reduce working time in a flexible manner, tailored to their individual needs.
References
Aharoni-Goldenberg, Sharona: Overtime: Re-Interpreting the opt-out derogation. European Labour Law Journal, Vol. 10., No. 1. (2019) https://doi.org/10.1177/2031952519828752
Antal, Miklós: A munkaidő-csökkentés mint új vízió? Educatio, 2023/4. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.4.3
Boulin, Jean-Yves – Cette, Gilbert: Labour market adjustments during the crisis: the role of working time arrangements. Transfer, Vol. 19., No. 4. (2013) https://doi.org/10.1177/1024258913502624
Burchell, Brendan – Deakin, Simon – Rubery, Jill – Spencer, David A.: The future of work and working time: introduction to special issue. Cambridge Journal of Economics, Vol. 48., No. 1 (2024) https://doi.org/10.1093/cje/bead057
Davies, A. C. L.: Working Time. In: Guy Davidov – Brian Langille – Gillian Lester (szerk.): The Oxford Handbook of the Law of Work. Oxford University Press, 2024. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780192870360.001.0001
De Spiegelaere, Stan – Piasna, Agnieszka: The why and how of working time reduction. ETUI, 2017.
Decent working time: Balancing workers’ needs with business requirements. Geneva, ILO, 2007.
Eurostat: Persons having a second job by professional status of both jobs. https://doi.org/10.2908/LFSA_E2GPS
Gacs, Debóra – Fodor, T. Gábor: Ugyanolyan és mégis más? – Avagy az uniós és hazai munkaidő-fogalom értékelésének különbözőségei az Európai Unió Bírósága és a Kúria joggyakorlatában a tízéves Tyco-ítélet tükrében. Munkajog, 2025/2.
Gernigon, Bernard – Odero, Alberto – Guido, Horacio: ILO principles concerning collective bargaining. International Labour Review, Vol. 139., No. 1. (2000) https://doi.org/10.1111/j.1564-913x.2000.tb00401.x
Havas, Bence: A munkaidő és a pihenőidő dichotómiája. Jogi Tanulmányok, 2022/1. https://doi.org/10.56966/2022.24.havas
Horváth, István – Szladovnyik, Krisztina: A Munka Törvénykönyve magyarázata. Budapest, Vezinfó, 2018.
Kártyás, Gábor: Másodállás pihenőidőben? – A párhuzamosan fennálló munkaviszonyok problémája. Munkajog, 2024/2.
Keune, Maarten: Collective bargaining and working time in Europe: an overview. In: Maarten Keune – Béla Galgóczy (szerk.): Collective bargaining on working time: recent European experiences. Brussels, ETUI, 2006.
Kiss, György: A munkaidő. In: Kiss György (szerk.): Munkajog. Budapest, Dialóg Campus, 2020. https://doi.org/10.36250/00730_00
Kun, Attila: Az Ipar 4.0 munkajogi implikációiról. In: Ábrahám Márta – Berke Gyula – Tálné Molnár Erika (szerk.): Exemplis discimus: Emlékkötet Radnay József születésének 95. évfordulójára. Budapest, Kúria–Pázmány Press, 2022.
Labour Relations and Collective Bargaining Negotiating for decent working time – a review of practice. ILO Issue Brief, No. 5., 2019.
Mitrus, Leszek: Defining working time versus rest time: An analysis of the recent CJEU case law on stand-by time. European Labour Law Journal, Vol. 14., No. 1. (2023). https://doi.org/10.1177/20319525221141622
Pál, Lajos: A munkaidő és az utazással töltött idő. In: Auer Ádám – Berke Gyula – György István – Hazafi Zoltán: Ünnepi kötet a 65 éves Kiss György tiszteletére. Budapest, Dialóg Campus, 2018.
Piasna, Agnieszka – Cetrulo, Armanda – Moro, Angelo: Negotiating working time reduction. ETUI Research Paper – Working Paper 2024. 12, 2024.
Prugberger, Tamás – Jakab, Nóra – Mélypataki, Gábor: A munkával és a pihenéssel töltött idő arányosításának több szempontú társadalom-, és jogelméleti problémája közgazdasági, ergonómiai, szociológiai és szociálpszichológiai megközelítésben. Miskolci Jogi Szemle, 2020/1. Különszám.
Prugberger, Tamás – Román, Róbert: A heti négynapos munkaidő bevezetésének a kérdése. Munkajog, 2023/7–8.
Rab, Henriett: A négynapos munkahét dilemmái munkajogi nézőpontból – avagy a piaci működés gazdaságossága összefér-e a munkajogi garanciarendszerrel? Munkajog, 2022/4.
Sindbjerg Martinsen, Dorte: An Ever More Powerful Court? The Political Constraints of Legal Integration in the European Union. Oxford University Press, 2015. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198753391.001.0001
Szabó, Mercédesz Ibolya: A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabályozásban. Debreceni Jogi Műhely, 2021/1–2. https://doi.org/10.24169/djm/2021/1-2/6
Working time developments in the 21st century: Work duration and its regulation in the EU. Luxembourg, Eurofound, 2016.
Working time in 2019–2020. Luxembourg, Eurofound, 2021.
Working time in 2021–2022. Luxembourg, Eurofound, 2023.
Zaccaria, Márton Leó: Fogalmi változások a munkaidő kapcsán az új munka törvénykönyvében. Miskolci Jogi Szemle, 2013/1.
Copyright (c) 2026 Gábor Kártyás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
