Requirements Concerning the Charge in the Practice of the European Court of Human Rights
Abstract
One of the safeguards of conducting a fair trial is to ensure that the defendant can become aware of the content of the indictment, namely, what criminal offense he is charged with. To enhance defense efficiency, the ECHR has set up standards regarding the content of the charge. This topic was last analyzed in a scientific publication in 2008, and this paper revealed that the ECHR had not elaborated a solid practice on how to comply with the due process of law, whether it is enough to enable the defendant to get to know the current facts of the case, or he should be continuously informed about the changes of legal qualification. The time passed has created a fruitful field for a new scientific observation if the divergent practice has unified, and if there exist any consistent guidelines on how member states should ensure that defendants can get acquainted with the court’s point of view regarding the subject of the charge. This paper aims to conclude the valid opinion of the ECHR concerning this question by processing judgements of the last more than 15 years.
References
Békés, Ádám: A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése a strasbourgi bíróság esetjoga alapján. Állam- és Jogtudomány, 2017/4.
Bócz, Endre: Valóban a vád törvényességének fogalma volt a tisztázatlan? Magyar Jog, 2008/5.
Czédli-Deák, Andrea: A vád törvényessége az elmélet és a gyakorlat tükrében. Büntetőjogi Szemle, 2016/1–2.
Czine, Ágnes – Szabó, Sándor – Villányi, József: Strasbourgi ítéletek a magyar büntetőeljárásban. Budapest, HVG ORAC, 2008.
Czine, Ágnes: A tisztességes bírósági eljárás. Audiatur et altera pars. Budapest, HVG-ORAC, 2020.
Farkas, Henrietta Regina: A tisztességes eljárás főbb részjogosítványainak érvényesülése a büntetőperben. (A magyar büntetőeljárás az európai emberi jogi bíráskodás mérlegén). Büntetőjogi Szemle, 2014/1.
Fázsi, László: Gondolatok a közös vádképviselet problematikájáról. Magyar Jog. 2014/7–8.
Fenyvesi, Csaba – Herke, Csongor – Tremmel, Flórián: Új magyar büntetőeljárás. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, 2004.
Kadlót, Erzsébet: A tettazonosság – az azonos tett – a vádelv eltérő relációkban. Magyar Jog, 2008/10.
Kiss, Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban. Országos Kriminológiai Intézet, 2018.
Koósné, Mohácsi Barbara: A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése büntetőügyekben. Magyar Jog, 2016/12.
Nagy, Anita: Az emberi jogok és a büntetőeljárás kapcsolata (I. rész). Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, Tomus XXVIII. (2010)
Osoianu, Tudor – Ostavciuc, Dinu: Indictment and Accusation Submission. Scientific Annals of the Stefan cel Mare Academy of the Ministry of Internal Affairs of the Republic of Moldova, 2021/13. https://doi.org/10.5281/zenodo.5069204
Petrova, Kristina: The Right to Information on the Nature and Cause of the Accusation and the Defendant’s Right to Prepare its Defense under Article 6 of the ECHR. Iustinianus Primus Law Review, vol. 11, Special Issue, 2020.
Tóth, Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében. Budapest, KJK-KERSZÖV, 2001.
Wahl, Thomas: Die EU-Richtlinien zur Stärkung der Strafverfahrensrechte im Spiegel der EMRK. ERA Forum, Vol. 18., No. 3. (2017) https://doi.org/10.1007/s12027-017-0470-7
Weigend, Thomas: Learning about the charges: the suspect’s right to information. In: C. D. Spinellis et al. (szerk.): Europe in Crisis: Crime, Criminal Justice and the Way Forward. Essays in Honour of Nestor Courakis. Vol. II. Athens, Ant. N. Sakkoulas, 2017.
Copyright (c) 2024 Andrea Dr. Czédli-Deák
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
