A munkaidő csökkentésének jogi lehetőségei az uniós és a magyar jogban
Absztrakt
A tanulmány a munkaidő csökkentésének európai uniós és magyar jogi kereteit elemzi. Bár a 20. század jelentős visszaesést hozott a teljesítendő munkaidőben, ez a folyamat az 1980-as évektől megtorpant. Az EU jogi keretei – különösen a munkaidő-irányelv – tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára a munkaidő csökkentésére, akár kollektív szerződésekkel, akár nemzeti szabályozással. Kiemelt jelentőségű a heti 48 órás maximum megítélése párhuzamos munkaviszonyok esetén, ahol az irányelv nem világos szabályozása és az eltérő nemzeti gyakorlat jogbizonytalanságot eredményez. A magyar jogban az elmúlt másfél évtizedben nem mutatható ki a munkaidő csökkentése felé tartó tendencia, sőt inkább a növekedés jellemző (nyugdíjkorhatár-emelés, túlóra-keret bővítés). Gondot okoz a munkaidő törvényi meghatározása, amely nem felel meg az uniós jognak és a hazai bírói gyakorlatnak sem. A tanulmány részletesen bemutatja azokat a jogi eszközöket, amelyekkel a felek – akár megállapodással, akár munkáltatói döntéssel – rugalmas, egyéni szükségletekre szabott eszközökkel mérsékelhetik a munkaidő mennyiségét.
Hivatkozások
Aharoni-Goldenberg, Sharona: Overtime: Re-Interpreting the opt-out derogation. European Labour Law Journal, Vol. 10., No. 1. (2019) https://doi.org/10.1177/2031952519828752
Antal, Miklós: A munkaidő-csökkentés mint új vízió? Educatio, 2023/4. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.4.3
Boulin, Jean-Yves – Cette, Gilbert: Labour market adjustments during the crisis: the role of working time arrangements. Transfer, Vol. 19., No. 4. (2013) https://doi.org/10.1177/1024258913502624
Burchell, Brendan – Deakin, Simon – Rubery, Jill – Spencer, David A.: The future of work and working time: introduction to special issue. Cambridge Journal of Economics, Vol. 48., No. 1 (2024) https://doi.org/10.1093/cje/bead057
Davies, A. C. L.: Working Time. In: Guy Davidov – Brian Langille – Gillian Lester (szerk.): The Oxford Handbook of the Law of Work. Oxford University Press, 2024. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780192870360.001.0001
De Spiegelaere, Stan – Piasna, Agnieszka: The why and how of working time reduction. ETUI, 2017.
Decent working time: Balancing workers’ needs with business requirements. Geneva, ILO, 2007.
Eurostat: Persons having a second job by professional status of both jobs. https://doi.org/10.2908/LFSA_E2GPS
Gacs, Debóra – Fodor, T. Gábor: Ugyanolyan és mégis más? – Avagy az uniós és hazai munkaidő-fogalom értékelésének különbözőségei az Európai Unió Bírósága és a Kúria joggyakorlatában a tízéves Tyco-ítélet tükrében. Munkajog, 2025/2.
Gernigon, Bernard – Odero, Alberto – Guido, Horacio: ILO principles concerning collective bargaining. International Labour Review, Vol. 139., No. 1. (2000) https://doi.org/10.1111/j.1564-913x.2000.tb00401.x
Havas, Bence: A munkaidő és a pihenőidő dichotómiája. Jogi Tanulmányok, 2022/1. https://doi.org/10.56966/2022.24.havas
Horváth, István – Szladovnyik, Krisztina: A Munka Törvénykönyve magyarázata. Budapest, Vezinfó, 2018.
Kártyás, Gábor: Másodállás pihenőidőben? – A párhuzamosan fennálló munkaviszonyok problémája. Munkajog, 2024/2.
Keune, Maarten: Collective bargaining and working time in Europe: an overview. In: Maarten Keune – Béla Galgóczy (szerk.): Collective bargaining on working time: recent European experiences. Brussels, ETUI, 2006.
Kiss, György: A munkaidő. In: Kiss György (szerk.): Munkajog. Budapest, Dialóg Campus, 2020. https://doi.org/10.36250/00730_00
Kun, Attila: Az Ipar 4.0 munkajogi implikációiról. In: Ábrahám Márta – Berke Gyula – Tálné Molnár Erika (szerk.): Exemplis discimus: Emlékkötet Radnay József születésének 95. évfordulójára. Budapest, Kúria–Pázmány Press, 2022.
Labour Relations and Collective Bargaining Negotiating for decent working time – a review of practice. ILO Issue Brief, No. 5., 2019.
Mitrus, Leszek: Defining working time versus rest time: An analysis of the recent CJEU case law on stand-by time. European Labour Law Journal, Vol. 14., No. 1. (2023). https://doi.org/10.1177/20319525221141622
Pál, Lajos: A munkaidő és az utazással töltött idő. In: Auer Ádám – Berke Gyula – György István – Hazafi Zoltán: Ünnepi kötet a 65 éves Kiss György tiszteletére. Budapest, Dialóg Campus, 2018.
Piasna, Agnieszka – Cetrulo, Armanda – Moro, Angelo: Negotiating working time reduction. ETUI Research Paper – Working Paper 2024. 12, 2024.
Prugberger, Tamás – Jakab, Nóra – Mélypataki, Gábor: A munkával és a pihenéssel töltött idő arányosításának több szempontú társadalom-, és jogelméleti problémája közgazdasági, ergonómiai, szociológiai és szociálpszichológiai megközelítésben. Miskolci Jogi Szemle, 2020/1. Különszám.
Prugberger, Tamás – Román, Róbert: A heti négynapos munkaidő bevezetésének a kérdése. Munkajog, 2023/7–8.
Rab, Henriett: A négynapos munkahét dilemmái munkajogi nézőpontból – avagy a piaci működés gazdaságossága összefér-e a munkajogi garanciarendszerrel? Munkajog, 2022/4.
Sindbjerg Martinsen, Dorte: An Ever More Powerful Court? The Political Constraints of Legal Integration in the European Union. Oxford University Press, 2015. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198753391.001.0001
Szabó, Mercédesz Ibolya: A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabályozásban. Debreceni Jogi Műhely, 2021/1–2. https://doi.org/10.24169/djm/2021/1-2/6
Working time developments in the 21st century: Work duration and its regulation in the EU. Luxembourg, Eurofound, 2016.
Working time in 2019–2020. Luxembourg, Eurofound, 2021.
Working time in 2021–2022. Luxembourg, Eurofound, 2023.
Zaccaria, Márton Leó: Fogalmi változások a munkaidő kapcsán az új munka törvénykönyvében. Miskolci Jogi Szemle, 2013/1.
Copyright (c) 2026 Gábor Kártyás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
