A pihenőidők uniós jogi megfelelősége
Absztrakt
A munkavállalót megillető minimális pihenőidők az uniós szociális jog különlegesen fontos szabályai, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikk (2) bekezdése is nevesít. A tanulmány áttekinti, milyen előírásokat tartalmaz az uniós jog a pihenőidőkre, és ezeket hogyan értelmezte az Európai Unió Bírósága. Egy általános áttekintés után először a pihenőidők mennyiségére és a beosztására vonatkozó szabályok, majd a lehetséges kivételek elemzésére kerül sor. Ezt követően a tanulmány három jelentős jogharmonizációs problémára mutat rá. Egyrészt, a kötetlen munkarend hazai szabályai életszerűbbek ugyan, mint ahogyan az önálló munkavállaló fogalmát a Bíróság értelmezi, ám ettől még az uniós jogba ütközés megállapítható. Másrészt, a heti pihenőidő alatti rendkívüli munkavégzés lehetősége alkalmas arra, hogy teljesen kiüresítse a heti pihenőidőt, amit ezért mindenképpen korlátozni kellene. Végül, a heti pihenőidő összevont kiadására vonatkozó szabályoknál nem csak az irányelv és a magyar jog eltérő fogalomhasználata okozhat problémát, hanem az is, hogy a szabályozás rendkívül hosszú időszakokra teszi lehetővé a folyamatos, pihenőnap nélküli munkavégzést.
Hivatkozások
Aharoni-Goldenberg, Sharona: Overtime: Re-Interpreting the opt-out derogation. European Labour Law Journal, Vol. 10., No. 1. (2019) https://doi.org/10.1177/2031952519828752
Bankó Zoltán – Berke Gyula – Kiss György – Szőke Gergely László: Nagykommentár a mun-ka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényhez. uj.jogtar.hu, 2024.
Barnard, Catherine: Exceptional exceptions: The case of the Working Time Directive. Europe-an Labour Law Journal, Vol. 14., No. 1. (2023) https://doi.org/10.1177/20319525221141619
Bergen, C. W. Von, – Bressler, Martin S. – Proctor, Trevor L.: On the Grid 24/7/365 and the Right to Disconnect. Employee Relations Law Journal, Vol. 45., No. 2. (2019)
Bogg, Alan: Article 31: Fair and Just Working Conditions. In: Steve J. Peers- Tamara Hervey-Jeff Kenner- Angela Ward (szerk.): The EU Charter of Fundamental Rights: a commentary. Oxford, Hart, 2014. https://doi.org/10.5771/9783845259055_876
Campbell, Iain: Working-time flexibility. Diversification and the rise of fragmented time systems. In: Damian Grimshaw – Colette Fagan – Gail Hebson – Isabel Tavora (szerk.): Ma-king work more equal. A new labour market segmentation approach. Manchester University Press, 2017. https://doi.org/10.7765/9781526125972.00013
Erikson, Merle: Introducing the autonomous employee category: The chance to create a flexible and secure employment relationship? European Labour Law Journal, Vol. 12., No. 3. (2021) https://doi.org/10.1177/2031952521990854
Goudswaard, Anneke et al.: Organisation of working time: Implications for productivity and working conditions. Overview Report. Eurofound, 2012.
Cabrita, Jorge – Cerf, Catherine: Rest breaks from work: Overview of regulations, research and practice, Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2019.
Fodor T. Gábor – Tóth Kristóf: A négy hét, az négy hét – Gondolatok a szabadság munkaidő-keretben történő számításáról. Munkajog, 2021/3.
Fodor T. Gábor: A Munka Törvénykönyve munka- és pihenőidő szabályozásának uniós jogi megfelelőségéről. Magyar Munkajog E-folyóirat, hllj.hu, 2016/2.
Horváth István – Szladovnyik Krisztina: A Munka Törvénykönyve magyarázata. Budapest, Vezinfó, 2018.
Pál Lajos: A munka- és pihenőidő. In: Kardkovács Kolos (szerk.): A Munka Törvénykönyvének magyarázata. Budapest, HVG-ORAC, 2016.
Petrovics Zoltán: A munkafeltételek egységes szabályozása. In: Hungler Sára – Gellérné Lukács Éva – Petrovics Zoltán – Dudás Katalin: Az Európai Unió szociális- és munkajoga. Budapest, ELTE Eötvös, 2020.
Pisarczyk, Łukasz: Negotiating working time in times of crisis. Bulletin of comparative labour relations, Vol. 99. (2018).
Riesenhuber, Karl: European Employment Law: A Systemic Exposition. Intersentia, 2021
Risak, Martin: Working time. In: Monika Schlacter (szerk.): EU Labour Law: A Commentary. Wolters Kluwer, 2015.
Rose, Emily: Workplace Temporalities: A Time-Based Critique of the Flexible Working Provi-sions. Industrial Law Journal, Vol. 46., No. 2. (2017) https://doi.org/10.1093/indlaw/dww039
Sipka Péter –Zaccaria Márton Leó: A munkaidő uniós jogi fogalma: a készenlét teljes tartama munkaidőkénti minősítésének dilemmája. Munkajog, 2021
Szabó Mercédesz Ibolya: A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabá-lyozásban. Debreceni Jogi Műhely, 2021/1–2. https://doi.org/10.24169/DJM/2021/1-2/6
Takács Gábor: A munka- és pihenőidő. In: Gyulavári Tamás – Hős Nikolett – Kártyás Gábor – Takács Gábor: A Munka Törvénykönyve 2015, egységes szerkezetben állásfoglalásokkal és ma-gyarázatokkal. Budapest, Kompkonzult, 2015.
Zbyszewska, Ania: Reshaping EU working-time regulation: towards a more sustainable regime. European Labour Law Journal, Vol. 7., No. 3. (2016). https://doi.org/10.1177/201395251600700302
Copyright (c) 2024 Kártyás Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
