A budai Várbarlang csepegővizeinek mennyiségi mérése klasszikus és modern mérési módszerekkel

  • Gazda Fanni Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék https://orcid.org/0009-0009-1817-3392
  • Farkas Dávid Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék https://orcid.org/0000-0001-7840-6498
  • Hajnal Géza Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék https://orcid.org/0000-0002-8758-017X
  • Szieberth Dénes Nemzeti Víztudományi és Vízbiztonsági Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biotechnológiai Kar, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék https://orcid.org/0000-0001-7213-0435
Kulcsszavak: Budai Várbarlang, csepegővíz, monitoring, korrelációvizsgálat

Absztrakt

A budai Várhegy alatt húzódó Várbarlang állagmegőrzése szempontjából fontos a barlangi vizek vizsgálata. A kutatás fő céljai a csepegővíz mennyiségi mérése és a korábbi megfigyelésekhez képest bekövetkezett változások feltárása voltak. A célok közé tartozott továbbá a csepegővíz mérési helyek, valamint a csepegővíz- és csapadékadatok közötti kapcsolat vizsgálata. A méréseket saját készítésű billenőedényes mérőműszerekkel és ad hoc helyszíni mérésekkel végeztük. Korrelációvizsgálatot hajtottunk végre a két helyszínen mért csepegővíz értékeken és a csepegővíz és csapadék idősorokon. Az éves csepegővízmennyiségeket kiszámítottuk, és az eredményeket összehasonlítottuk a korábbi mérésekkel. Az eredmények azt mutatták, hogy a két csepegőhely közt erős, azonban a csapadékkal csak gyenge lineáris kapcsolat van. Az éves csepegővízmennyiség a korábbi adatokhoz képest a vizsgált időszak alapján valószínűleg nőtt. A barlangi vizek eredetének megállapításához további kutatások szükségesek hosszabb mérési adatokkal és vízkémiai vizsgálatokkal.

Szerző életrajzok

Gazda Fanni, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Gazda Fanni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnök hallgatója. Tanulmányait 2021-ben kezdte meg BSc hallgatóként, jelenleg a vízmérnöki szakirányon tanul. Háromszor vett részt a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) és 2024-ben elnyerte az egyetem József nádor-díját. A 2024/2025-ös tanévben Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogramban részesül. Emellett a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumban dolgozik kutatási asszisztensként.

Farkas Dávid, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Farkas Dávid 2015-ben szerzett építőmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ezt követően 2015-2018-ig ugyanitt a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken doktorandusz hallgató, 2018-tól tudományos segédmunkatárs, 2022-től egyetemi adjunktus. 2009 óta a Magyar Hidrológiai Társaság, 2020-tól a Magyar Mérnöki Kamara tagja.

Hajnal Géza, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

HAJNAL GÉZA 1993-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) építőmérnöki diplomát szerzett, 1994-ben ugyanott okleveles mérnöktanári képesítést kapott. 2002-ben PhD fokozatot szer-zett. 2008-tól a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék docense, 2017 és 2020 között tanszékvezető volt. Fő kutatási területe a hidrogeológia és a vízmérleg-számítás. Kétszer nyerte el a Bolyai János kutatói ösztöndíjat (2004-2006, 2008-2010) hidrogeológiai tárgykörű kutatásaival. 2020-ban a Pécsi Tudományegyetemen meg-védte irodalomtudományi disszertációját.

Szieberth Dénes, Nemzeti Víztudományi és Vízbiztonsági Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biotechnológiai Kar, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

SZIEBERTH DÉNES 1997-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát, 2000-ben PhD fokozatot. Tanulmányainak befejezése óta a BME Szervetlen és Analitikai Kémia tanszékén dolgozik, 2011 óta docensként. Eredeti szakterülete a kémiai reakciók mechanizmusának modellezése. Ösztöndíjasként kutatott számos egyetemen (Kaiserslautern, Leuven, Antwerpen, Edinburgh, Sendai, Torino). 2014 óta érdeklődése a karsztvizek felé fordult, a vízanalitika mellett a víz alatti barlangokban végzett mérések és mintavételek, valamint az egyedi műszerek tervezése jelentik fő kutatási irányát.

Hivatkozások

Hajnal G. (2003). A budai Várhegy hidrogeológiája (in Hungarian). Budapest, Akadémiai Kiadó.

Hajnal G. (2005). New method of calculating water balance for the Castle Hill, Buda. Acta Geologica Hungaricana, 45 (4), pp. 385-402. https://doi.org/10.1556/ageol.45.2002.4.5

Hajnal G., Farkas D. (2011). Hydrogeologische Untersuchungen des Höhlensystems der Budaer Burg (in German). Beiträge Zur Hydrogeologie, 58, pp. 27-52.

Horusitzky H. (1938). Budapest Dunajobbparti részének geológiai viszonyai (in Hungarian and German). Hidrológiai Közlöny, 18, pp. 1-404.

HungaroMet Nonprofit Zrt. (2024). Meteorológiai Adattár. https://odp.met.hu (Download date: 8th October 2024)

Kadič, O. (1942). A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése (in Hungarian). BARLANGVILÁG, XII. (3-4), pp. 49-75.

Kessler H. (1971). A budai Várbarlangban végzett hidrológiai mérések értékelése (manuscript, in Hungarian). FŐMTERV 30.891.

Krolopp E., Schweizer F., Scheuer Gy., Dénes Gy. (1976). A budai Várhegy negyedkori képződményei (in Hungarian). Bull. of the Hungarian Geol. Soc., 106 (3), pp. 193-228.

Nagy J.B. (2021). Hidrológiai vizsgálatok a Molnár János-barlangban (BSc thesis, in Hungarian). Budapest University of Technology and Economics, Budapest.

Rétiné Z.J. (1994). Pince veszélyelhárítás a budai Várban az 1880-1890-es években. Levéltári kutatás (maunscript, in Hungarian).

Scheuer Gy. (1986). A budai Vár-barlang geológiai vizsgálata, geológiai állapotfelvétel (manuscript, in Hungarian). Budapest.

Szontagh T. (1908). A budai várhegyi Alagút hidrogeológiai viszonyai - Jelentés a Várhegyi Alagút vizesedésének okairól (in Hungarian) (p. 23). Budapest.

Tóth D. (2016). A Molnár János-barlang térségének hidrológiai vizsgálata (MSc thesis, in Hungarian). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.

Megjelent
2025-06-08
Hogyan kell idézni
GazdaF., FarkasD., HajnalG., & SzieberthD. (2025). A budai Várbarlang csepegővizeinek mennyiségi mérése klasszikus és modern mérési módszerekkel. Hidrológiai Közlöny, 105(EN_1), 21-30. https://doi.org/10.59258/hk.19313
Rovat
Tudományos közlemények