The monitoring network of Lake Hévíz, its development and expansion with occasional measurements
Abstract
Lake Hévíz and its surroundings are emblematic of Hungarian bathing culture and tourism. In connection with this, it has become one of Hungary's most crucial karst research sites. The present study briefly lists the centuries-old research related to Lake Hévíz. Then, it will summarize how these earlier assumptions and experiences are expanded and supplemented by measurements and studies we have carried out. For this, we also describe the structure of the currently operated monitoring system, which has been augmented by self-developed instruments. In addition, we present our measurement campaigns, the aim of which is to get to know the surface and subsurface flow conditions that have changed over the decades and to determine the evaporation and water balance of the lake with hydrometeorological measurements.
References
/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről
Böcker T. (1975a). A nyirádi víztelenítés hatásának vizsgálata, különös tekintettel a Hévízi-tóforrásra. – VITUKI témabeszámoló III. 3.3.3.4.
Böcker T. (1975b). Változások a Dunántúli-középhegység természetes karsztvízháztartásában. VITUKI 1975. évi Tudományos Napok 2. ülésszak: A szénbányászattal kapcsolatoskarsztvíz kérdések. 11 p.
Böcker T. (1978). Összefoglaló jelentés a hévízi tóval kapcsolatos kutatási tevekénységről. V1TUKI 7631/1/4, Budapest, 1978.
Böcker T., Liebe P., Hőriszt Gy. (1986). A Hévízi-tó és a közvetlen környezetének állapota 1985-ben. Földtani Kutatás XXIX. évfolyam (4), pp. 71-83.
Cholnoky J. (1918). A Balaton hidrografiája, A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1908 I. (2) függelék: pp 1-311.
Cziráky J. (1954). A hévízi tó forráskráterének búváros vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1954/5-6.
Cziráky J. (1957). Felszíni áramlás vizsgálatok a hévízi tavon. Hidrológiai Közlöny. 1957/4.
Csepregi A. (2007). A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására – In: Alföldi, L.– Kapolyi, L. (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. Requiem a Dunántúli-középhegység karsztvízszint alatti bányászkodásáért. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 77-106.
Fujita I., Muste M., Kruger A. (1998). Large-scale particle image velocimetry for flow analysis in hydraulic engineering applications. Journal of Hydraulic Research 36. pp. 397-414. https://doi.org/10.1080/00221689809498626
Gorzó Gy. (1990). A Hévízi-tó vízminőségének változása. Hidrológiai Közlöny 1990. 70. évf. 1. szám, pp 12-16.
Haszpra O. (1985). Kémény a hévízi-tóban. Élet és Tudomány 40 (7), pp. 195-196.
Hencz A. (1891). A hévízi forrás. Keszthelyi Hírlap, pp 16.
Horányi Á., Sugár I. (1975). Vizsgálatok a Hévízi-tó utánpótlódási viszonyairól. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Tudományos Szemle 1 (1), pp. 68-77.
Kádár I. (1972). Hévízi tó múltja, jelene és jövője. Hévízi tókutatása TV-s kamerával. Kézirat, Budapest, 5 p.
Kugler Gy. (1986). Hévízi-tó vízhozam szabályozása. Diplomaterv. Budapest Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Vízépítési Tanszék
Lóczy L. (1908). Jegyzet Jordán Károly: A Hévízi tó fenekének fölmérése c. cikkéhez. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1908 II. (2). p 78.
Lorberer Á. (1979). Regionális vízföldtani vizsgálatok a Hévízi-tótágabb környezetében. VITUKI III. C. 5. pp. 1-19.
Moll K. (1941). A hévízfürdői tó hőmérsékleti vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 21. évf. 1-6. kötet, pp 1-14.
Muste, M., Fujita, I., Hauet, A. (2008). Large-scale particle image velocimetry for measurements in river environments. Water Resources Research 46:2008WR006950, p. 14. https://doi.org/10.1029/2008WR006950
Müller P. (1975). Újabb adatok a Keszthelyi-hegység és a Hévízi-tó hidrogeológiájához. Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről 1975 (2), pp. 153-154.
Plózer I. (1976a). Az Amphora Könnyűbúvár Sport Club Vízalatti Barlangkutató Csoportjának 1976. évi jelentése. — Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1976. évi tevékenységéről, Budapest, pp. 260-264.
Plózer I. (1976b). A Vízalatti Barlangkutató Szakosztály 1976. évi jelentése. Beszámoló a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat 1976 évi tevékenységéről, Budapest, pp. 58-59.
Plózer I. (1977). A Hévízi-tó forrásbarlangjának feltárása. Karszt és Barlang (1-2), pp. 65-66.
Reska Zs. (2024). A Hévízi-tó háromdimenziós digitális ikrének fejlesztése. Szakdolgozat. BME Építőmérnöki Kar, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék.
Sárváry I. (1991). A Hévízi-tó utánpótlódásának kérdései. Hidrológiai Közlöny 71. évf. 1. szám, pp. 8-20.
Sas D. (2024). Áramlásirány-mérő műszer fejlesztése és tesztelése. Szakdolgozat. BME Vegyész- és Biomérnöki Kar, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék.
Solt P. (2015). Az Amphora Búvár Klub kutatásai a Hévízi-tóban (Plózer István kutatóbúvár emlékére). A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Évi Jelentése, 2014-2015, pp. 131-142.
Starosolszky Ö. (1984). A Hévízi tó belső áramlásai. Hidrológiai Közlöny, 1984. 5. sz. pp. 323-332.
Szádeczky-Kardoss E. (1941). A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról. Hidrológiai Közlöny. 21. évfolyam, 1-6 kötet, pp. 15-28.
Szántó E. (1993). Hévíz. Nereus Kiadói Bt.
Székely E. (2022). „A Dunántúli-Középhegységi karsztvízszint-emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése” projekt keretében készült Hévíz-Keszthelyi-Hegység lokális modell ismertetése a Smaragd-GSH Kft. jelentése alapján. Nyugat vizei. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hivatalos lapja, 4. évf. 1. szám pp. 4-8.
Torma P., Reska Zs., Nagy J.B., Hajnal G., Rehák A. (2024). Analyzing the turbulent air-water fluxes and the energy balance of a geothermal lake. IAGLR 67. éves Konferenciája, Windsor, Kanada, 2024. május 20-24.
Tóth Gy. (2017). A Hévízi-tó vízgazdálkodási helyzete előadás. Balatoni Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács ülése
Ugray K. (1953). Kiemelkedő búvárteljesítmények. Búvárismeretek, Közlekedési Kiadó, Budapest, pp. 144.
Weszelszky Gy. (1908). A Hévíz tó chemiai vizsgálatának előzetes eredményei. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1908 II. (2). pp. 80-82.
Weszelszky Gy. (1911). A keszthelyi Hévízi tó termékeinek chemiai vizsgálata. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1911 I. (6) függelék. pp. 1-20.
Windisch R. (1911). Jelentés a Hévízi vízvizsgálatokról. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1911 I. (6) függelék. pp. 21-24.
https://termalonline.hu/termal-hirek/kiderult-milyen-eve-volt-a-hevizi-tofurdonek#google_vignette (Utolsó letöltés: 2024.09.13.)
Copyright (c) 2025 Judit Barbara Nagy , Géza Hajnal , Dénes Szieberth , András Miklós Rehák, Zsombor János Reska

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.