A budai Vár Fortuna utca 21. számú épület barlangpincéjének vízgyűjtő medencéje, kútja és az ott lévő fa vízcső

Balázs  Szabó

doi:10.59258/hk.20920

Szabó Balázs Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építőmérnöki Intézet, Geotechnikai és Tartószerkezeti Tanszék https://orcid.org/0000-0003-4860-6784

DOI: https://doi.org/10.59258/hk.20920

Kulcsszavak: Budai Vár, pince, barlang, barlangpince, vízgyűjtő medence, ciszterna, kút, facső, fa vízcső, dendrokronológiai vizsgálat

Absztrakt

A budai Várban a Fortuna utca 21. számú épületből nyíló barlangpincében 2019-ben észrevettük, hogy az üreg délnyugati sarkában lévő vízgyűjtő medencéből a padló alatt egy facső vezet az üreg északkeleti részébe. A facső egy egykori kút helyére vezet mely azóta már egy II. világháborús óvóhely vasbeton vészkijáratává lett átépítve. A facsövet azért helyezhették ebbe az igen nedves barlangpincébe, hogy a ciszternából az egykori kútba vezesse a vizet. A facső hossza 6 méter, külső átmérője 24 cm, belső átmérője 10 cm. Még ugyanabban az évben mintát vettünk belőle és Grynaeus András dendrokronológiai vizsgálata alapján kiderült, hogy a vörösfenyő farönköt 1693-ban vághatták ki a Duna felső folyásánál. Ehhez hasonló fa vízcsöveket gyakran használtak a középkorban hazánkban és több országban is melyekből néhányat jelen tanulmányban bemutatok. Vélhetően a csövet a törököktől visszavett romos, újjáépítendő budai Vár vízellátásának gyors helyreállítása miatt helyezték ehhez a közkúthoz. Ehhez hasonló nagy vízadó képességű közkutak néhány helyen még lehettek a Várban, melyek ugyancsak bemutatásra kerültek

Információk a szerzőről

Szabó Balázs, Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építőmérnöki Intézet, Geotechnikai és Tartószerkezeti Tanszék

SZABÓ BALÁZS 1980-ban született Debrecenben, 2004-ben okleveles építőmérnöki diplomát (MSc) szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán. Majd 2010-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán, mint okleveles mérnöktanár végzett. 2000-től az ÉPTI Kft-nél, majd a MTM Kft.-nél, majd a Struktúra Kft.-nél dolgozott először szerkesztő, majd beosztott tervezőmérnök pozícióban. 2014-től saját cége van, melyben különböző épületek és építmények tartószerkezeti tervezését és szakértését végzi, illetve óvóhelyeket tervez. 2018-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Katonai Műszaki Doktori Iskolában abszolutóriumot szerzett. Kutatási területe a nagy védőképességű védett létesítmények (óvóhelyek) tervezése. 1999 óta a Budai Vár földalatti tereinek kutatója.

Hivatkozások

Agricola G. (1556). Tizenkét könyv a bányászatról és a kohászatról (reprint) pp. 199.

Balogh J. (1966). A művészet Mátyás király udvarában. I-II. Budapest. pp. 88-92.

Barna B. (2020). Eger és környéke – túrakalauz, Kornétás Kiadó. pp. 47.

Bánrévy Gy. (1936). Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban. Tanulmányok Budapest Múltjából. V. pp. 247-248.

Benda J. (2013). Budapest I. ker., Kapucinus utca 9., Hrsz.: 14292/2. Aquincumi Füzetek 19. pp. 145.

Bonfini A. (1995). A magyar történelem tizedei. Fordította: Kulcsár Péter. Budapest. pp. 870.

Czagány I. (1975). A budavári volt Weixelgärtner ház sorsa, mint művészetszemléleti fejlődésünk fordulópontja, Művészettörténeti Értesítő 24. évf. pp. 86.

Debreceni Búvárklub (1994). Kutatás a barlangpincékben lévő kutakkal kapcsolatban

Dőry P. (1927). A budai Vár titkai, A Mai Nap, 1927. 03.31. https://doi.org/10.1515/juru.1927.1927.1.31

Fényes G. (2007a). Középkori vízmű maradványai Budapest Lánchíd utca 19-21. alól (1/A lelőhely). Budapest Régiségei 41. pp. 193-227.

Fényes G. (2007b). A budai vízemelő szerkezet maradványairól. Magyar Múzeumok 2007:3. (Vol. 13.), pp. 24-25.

FŐMTERV (1953). FŐMTERV TÜK iratanyag - Fortuna u. 21. sz. ház mélypincéje 1953. 01. 06.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest-képarchívum, 000953

Garády S. (1943). Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941. Budapest Régiségei 13. pp. 167-254.

Garády S. (1998). Buda középkori és újkori vízművei, különös tekintettel a Svábhegy-Városkút kutatásra. Budapest Régiségei 32. pp. 248-250.

Gerevich L. (1966). A budai vár feltárása. Budapest. pp. 174-176.

Hajnal G. (2003). A budai Várhegy hidrogeológiája, Akadémiai Kiadó. pp. 54-55., 65.

Horler M. (1955). Táncsics Mihály utca 24. In.: Budapest műemlékei I. Magyarország műemléki topográfiája IV. Szerk.: Pogány Frigyes. Budapest. pp. 506-507.

Kadić O. (n.a.). Eredeti kéziratos naplója az épületek alatti barlangokról (őrzési helye: Barlangtani Intézet) (készítési ideje ismeretlen, valószínűleg több évtized megfigyeléseit tartalmazza)

Kadić O. (1942). A Budavári barlangpincék, a Várhegyi Barlang és a barlangtani gyűjtemény ismertetése. Budapest. pp. 5.

Károlyi Á. (1936). Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Átdolgozta: Wellmann Imre. Budapest.

Kubinyi A. (1984). Városi vízellátási problémák a középkori Magyarországon. Történelmi Szemle 1984. pp. 636-643.

Magyar K. (2007). Beszámoló Buda első, és török kori vízműveinek feltárásáról. Magyar Múzeumok 2007:3. Vol. 13. pp. 20-23.

Österreichisches Staatsarchiv - Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kartensammlung Ke 3-5/1, Wien

Pfeifer, K., Hofbauer, W., Buchner, A. (2013). Ein Teuchel der historischen Fürstenbrunner Wasserleitung. Untersuchung des Rorhfundes 2010 im Tjumegger Bezirk. Mitteliungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 153. 203. pp. 71-77.

Rohmühle, angetrieben von einem Wasserrad, Heil, Arnold, Verleger,) (Verwalter: Sächsische Landesbibliothek – Staats – und Universitätsbibliothek Dresden (SLUB), Inv. – Nr.: 39.8.102, Abbildung Nr. 13)

Seenger E. (1950). A mai Várkert-rakpart szabályozása 1800 körül. Budapest Régiségei 15. pp. 575-578.

Végh A. (2006). Buda város első zsidónegyedének emlékei az újabb ásatások fényében. Régészeti kutatások Magyarországon 2005. Budapest. pp. 133-136.

Végh A. (2011). Kutak, vízművek. Kiegészítés Buda város helyrajzához. In: Fél évszázad terepen. Tanulmánykötet Torma István tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szerk: Kővári Klára – Miklós Zsuzsa. Budapest, pp. 327-332.

Végh A. (n.a.). Végh András: Habilitációs védés. Kiadás alá rendezés alatt. Kézirat.

Wieland W. (2023). Murau - Geschichte der Stadtgemeinde Band 1. Murau. pp. 409.

Zakariás G.S. (1956). Adatok a Budavári kutak történetéhez. Budapest Régiségei 17.

Zádor J. (1994). Pince veszélyelhárítás a budai Várban az 1880-1890-es években. Levéltári kutatás, (kézirat).

Zolnay L. (1961). Buda középkori vízművei. Történelmi Szemle 4. évfolyam. pp. 41., 44., 54.

URL1: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/327/?list=eyJxdWVyeSI6ICJidWRhIHNhbGdhcmkifQ (Letöltés ideje: 2021.03.18.)

URL2: https://www.nuernberg.museum/projects/show/43-schuett-nuernberg-allwo-reitschule-haelt (Letöltés ideje: 2021.03.18.)

URL3: https://www.nuernberg.museum/projects/show/43-schuett-nuernberg-allwo-reitschule-haelt (Letöltés ideje: 2021.03.18.)

URL4: https://www.nuernberg.museum/projects/show/43-schuett-nuernberg-allwo-reitschule-haelt (Letöltés ideje: 2021.03.18.)

URL5: http://www.altewasserkunstbautzen.de/ueber-die-wasserkunst/geschichte-des-gebaeudes/ (Letöltés ideje: 2021.03.18.)

URL6: (https://img.luzernerzeitung.ch/2018/4/13/e1463f3a-28e1-4952-8931-3d4920d7fb01.jpeg (Letöltés ideje: 2021.03.18.)

URL7: https://badreichenhallwiki.eu/images/5/51/Deichelbohrer.jpg (Letöltés ideje: 2021. 01.01)