A mikroszkópos biológiai vizsgálatok jelentősége az ivóvíz minőségének ellenőrzésében – egy magyarországi települési ivóvízszennyezés laboratóriumi aspektusainak bemutatása
Absztrakt
Az indikátor szervezetek alkalmazása kulcsfontosságú az ivóvíz minőségének ellenőrzésében. A hazai jogszabályozás szerint az ellenőrzés rendje a vízminták mikroszkopikus biológiai vizsgálatára is kiterjed, amely az ivóvíz hálózatban megjelenő mikroszkopikus élőlények kimutatására fókuszál. Az elosztóhálózatban megtalálható szervezetek többsége nem patogén, az emberi egészséget nem veszélyeztetik, azonban szerepet játszhatnak a kórokozók terjesztésében, továbbá hozzájárulnak a fertőtlenítőszerekkel szembeni védelemben, a fogyasztói pontokon pedig íz- és szagbéli elváltozásokat is okozhatnak. Vizsgálatuk azért is fontos, mert a vízhálózatban bekövetkezett változásokat indikálják: jelezhetnek nyersvíz eredetű szennyeződést, hálózati utószaporodást, pangást, biofilm képződést és nem utolsó sorban technológiai problémákat is. A mikroszkópos biológiai vizsgálatok egyik fő előnye a gyorsaság, amely különösen rendkívüli szennyezettség esetében lényeges, hogy a mintavételt követően minél hamarabb eredményt szolgáltasson a vizsgáló laboratórium. Munkánk során részt vettünk egy magyarországi település vízszennyezésének laboratóriumi vizsgálataiban, a havária időszak alatt 35 minta mikroszkópos biológiai vizsgálatát végeztük el különböző mintavételi pontokon. A mintákból egysejtűeket (Protozoa sp.), fonálférgeket (Nematoda sp.), kerekesférgeket (Rotatoria sp.) és ízeltlábú szúnyoglárvákat (Chironomidae sp.) mutattunk ki, a szervezetek megjelenése azonban sztochasztikus volt a vizsgált időszakban. A mikroszkopikus élőlények főként a fogyasztói pontokon voltak megtalálhatók, a víztározó medencékben 1-1 alkalommal jelentek meg, a hálózatra menő vizekben nem voltak kimutathatók. Ez arra enged következtetni, hogy a probléma nem a víztermelő kutak technológiájában volt keresendő, hanem a hálózatban bekövetkezett változás (pl. házi víztisztító berendezések, pangás, biofilm képződés) miatt jelentek meg a szervezetek. Az ízeltlábúak azonban a víztározók sérülésének köszönhetően kerülhettek be a rendszerbe, amelyet igazol az is, hogy nemcsak a fogyasztói pontokon, hanem a víztározó medencékben is megjelentek. A megfelelő vízkezelési eljárásoknak köszönhetően a mikroszkopikus szervezetek száma csökkent, a vizsgált időszak végén pedig nem voltak a mintákból kimutathatók. A havária időszakot követően a mintavételek rendje az önellenőrzési tervnek megfelelően havonta történik tovább, a vízminták megfelelő minőségűek
Hivatkozások
/2023 I.12. Kormányrendelet (2023). 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.
Bichai, F., Payment, P., Barbeau, B., (2008). Protection of waterborne pathogens by higher organisms in drinking water: a review. Can J. Microbiol. 54, pp. 509-524. https://doi.org/10.1139/W08-039
Bichai, F., Barbeau, B., Payment, P. (2009). Protection against UV disinfection of E. coli bacteria and B. subtilis spores ingested by C. elegans nematodes. Water Res. 43, pp. 3397-3406. https://doi.org/10.1016/j.watres.2009.05.009
Bufa-Dőrr, Zs., Sebestyén, Á., Izsák, B., Schmoll, O., Pándics, T., Vargha, M. (2023). Dual system of water safety plan auditing in Hungary: benefits and lessons learnt. Jurnal of Water &Health (2023) 21 (11): pp. 1663-1675. https://doi.org/10.2166/wh.2023.130
Galsi, T., Bancsiné, T.M. (2009). A mikroszkópos biológiai vizsgálatok szerepe és beépítése az ivóvíztermelés minőségbiztosítási rendszerébe. https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/ivoviz_mikroszkopos_vizs.pdf
MSZ EN ISO 19458:2007 Vízminőség. Mintavétel mikrobiológiai vizsgálatokhoz
MSZ 448-36:1985 Ivóvízvizsgálat. Mikroszkopikus biológiai vizsgálat
Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) (2022). Tájékoztatás víztisztító berendezések alkalmazásával kapcsolatban.https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-foosztaly/telepules-egeszsegugyi-klimavaltozas-es-kornyezeti-egeszseghatas-elemzo-osztaly/temaink/ivoviz/1368-tajekoztatas-viztisztito-berendezesek-alkalmazasaval-kapcsolatban.html
Plutzer, J., Törökné, A. (2012). Free-living microscopic organisms as indicators of changes in drinking-water quality. Water pract. technol., 7(3). https://doi.org/10.2166/wpt.2012.050
Tahseen, Q. (2012). Nematodes in aquatic environments: adaptations and survival strategies. Biodivers. J. 3(1), pp. 13-40.
WHO (2025). Free living nematodes. Background document for the WHO guidelines for drinking-water quality.
Copyright (c) 2025 Anett Lippai

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.