Környezeti vízigények meghatározásának operatív módszertana

Máté Chappon; Emil Janák; Ferenc Szilágyi; Mikós Szalay; Katalin Bene

doi:10.59258/hk.20604

Chappon Máté Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék https://orcid.org/0000-0002-4692-9419
Janák Emil VTK Innosystem Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.
Szilágyi Ferenc VTK Innosystem Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49. https://orcid.org/0000-0002-8847-7270
Szalay Mikós VTK Innosystem Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49. https://orcid.org/0000-0002-8847-7270
Bene Katalin Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék https://orcid.org/0000-0001-9285-9477

DOI: https://doi.org/10.59258/hk.20604

Kulcsszavak: Integrált vízgazdálkodás, operatív vízgazdálkodás, hasznosítható vízkészlet, ökológiai vízigény, környezeti vízigény

Absztrakt

A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium Projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00008) 6C alprojektje keretében jelenleg is folyamatban levő feladatunk a felszíni vizekre vonatkozó ökológiai vízigények meghatározási módszertanának felülvizsgálata. E tanulmányban az eddigi eredményeinket mutatjuk be.

Az ökológiai vízigény jogszerű alkalmazása az operatív vízkészlet-gazdálkodás területén napjaink alapvető feladatává válik, ugyanakkor a klímaváltozás hatásainak csökkentése, és az azokhoz történő alkalmazkodás keretében egy folyamatosan felülvizsgálandó feladatot is jelent a vízkészlet-gazdálkodók számára. Fontos egy konszenzusos módszertan elfogadása, hogy az ökológiai vízigényre a vízkészlet-gazdálkodás keretében ne csak, mint korlátozó tényezőre tekintsünk, hanem úgy is, mint egy olyan fontos vízhasználatra, amely hozzájárul a vizeink jó állapotának eléréséhez, vagy megtartásához, a természetes élővilág fennmaradásához és ezen keresztül a fenntartható és méltányos vízhasználatokhoz is elegendő és jó minőségű vízkészletet biztosít.

A fontosabb fogalmak használatára nemzetközi szakirodalmi áttekintést követően adunk javaslatot. Javasoljuk a környezeti vízigény (environmental flow) fogalmának a bevezetését, amely lehetővé teszi az integrált vízgazdálkodás keretében az élőlényegyüttesek szükségleteit leíró ökológiai vízigény és a társadalom vízigényének konszenzusos összehangolását.

A környezeti vízigény meghatározására első lépésben egyszerű, standardizálható, hidrológiai módszertant javaslunk. A módszertan újdonságát adó lényegi eleme, hogy havi bontásban, a vízfolyás vízgyűjtőjének méretétől függően kerül meghatározásra a minimum ökológiai lefolyás értéke és szintén havi bontásban kell meghatározni a 80%-os tartósságú természetes vízkészlet értékét is. A kettő különbözeteként számítható hasznosítható vízkészlet pedig a társadalom számára maximálisan hasznosítható vízkészletet – azaz egyfajta felső korlátot – jelentene. Ez biztosítaná, hogy az így kialakuló – vízhasználatok által befolyásolt – tehát az ökoszisztéma számára ténylegesen rendelkezésre álló lefolyás követné az adott évben megjelenő természetes vízjárás dinamikáját, ugyanakkor lehetővé tenné a vízkészletek hatékonyabb hasznosítását is.

A környezeti vízigény fogalmához igazodva a leírt hidrológiai módszerrel meghatározott ökológiai vízigények egy első közelítését adják a természetes ökoszisztéma fennmaradásához szükséges valós vízállapotoknak. A természet megőrzése érdekében az ökológiai vízigény így kiszámított konkrét értékei felülvizsgálhatók a vízfolyás hidromorfológiai paramétereinek és a biológiai elemek igényeinek figyelembevételével. Szükség esetén – például adathiányos vízgyűjtőkön, védett természeti értékek és/vagy fokozott társadalmi vízhasználati igények mellett – az ökológiai vízigény holisztikus meghatározási módszertan alapján, a társadalmi szereplők által kötött kompromisszum szerint módosítható.

Szerző életrajzok

Chappon Máté, Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék

CHAPPON MÁTÉ okleveles vízépítőmérnök (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014). Tanársegéd a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékén. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskolájának negyedéves doktorandusz hallgatója. Kutatási területe az integrált vízkészlet-gazdálkodás, különös tekintettel a víz értékén alapuló döntéshozatal tudományos megalapozására. Az MTA VEAB Vízgazdálkodási munkabizottságának titkára.

Janák Emil, VTK Innosystem Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.

JANÁK EMIL víz- és szennyvíztechnológus, okleveles vízépítőmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem), 1982-től víziközmű tervező a Tervező Intézetben, 1984-től üzemviteli csoportvezető az Észak-dunántúli Víz- és Csatornaműnél, majd 1987-től 2013-ig az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott. Először vízkészletgazdálkodási csoportvezető, később vízgazdálkodási osztályvezető végül 1999-től igazgatói minőségben. Jelenleg a VTK Innosystem Kft-ben dolgozik tervezőként. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja, a Magyar Mérnök Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési tagozat tervezői szakértői minősítő testület tagja.

Szilágyi Ferenc, VTK Innosystem Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.

SZILÁGYI FERENC PhD, okl. biológia-kémia szakos középiskolai tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének címzetes egyetemi tanára. Fő szakterülete a hidrobiológia, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízminőség-szabályozás, Víz Keretirányelv. A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT), a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara tagja, szerkesztőbizottsági tag a Hidrológiai Közlöny és a Journal of Fisheries Science folyóiratoknál.

Szalay Mikós, VTK Innosystem Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 47-49.

SZALAY MIKLÓS† okleveles vízépítőmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem, 1975), okleveles hidrológus (Dipl. Hydrol, Delft, IHE 1980) az MHT tagja. A vízügyi ágazatban több évtizedes múlttal rendelkezett. Az utóbbi évek során az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályán és a VIZITERV Environ Nonprofit Kft.-nél szakági szakértőként dolgozott vízkészlet-gazdálkodási és hidrológiai feladatokon. 2024. december 24-én hunyt el.

Bene Katalin, Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék

BENE KATALIN PhD okleveles építőmérnök (BME, 1987), 1991-ben szerzett MSc diplomát vízépítőmérnöki szakon a University of South Carolina egyetemen, majd ugyanitt 1996-ban PhD-fokozatot. A doktori fokozat megszerzését követően posztdoktori kutatóként és oktatóként dolgozott a University of South Carolina-n. 2011 óta a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének docense, valamint a Vízgazdálkodási Kutatócsoport vezetője. A VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottságának elnöke, továbbá számos hazai és nemzetközi kutatási projekt (pl. Horizon, KEHOP) szakmai vezetője. 2015 óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.

Hivatkozások

Arthington, A.R., Zalucki, M.J. (1998). Comparative evaluation of environmental flow assessment techniques: Review and methods. - Land and Water Resources Research and Development Corporation: Canberra, Australian Capitol Territory.

Benetti, A.D., Lanna, A.E., Cobalchini, M.S. (2004). Current practices for establishing environmental flows in Brazil. - River Research and Applications, 20. pp. 427-444. https://doi.org/10.1002/rra.758

Brisbane Declaration, (2007). Summary Findings and a Global Action Agenda. - 10th International River Symposium and International Environmental Flows Conference, 3-6 September 2007, Brisbane, Australia, https://www.conservationgateway.org/ConservationPractices/Freshwater/

Dévai G., Aradi C. (1998). Ökológiai vízminőség. A nemzeti vízgazdálkodási stratégia kidolgozásának alapozó tanulmánya, MTA, Budapest, kézirat.

Dévai G., Aradi C., Csabai Z. (1998a). Ökológiai vízigény. A nemzeti vízgazdálkodási stratégia kidolgozásának alapozó tanulmánya, MTA, Budapest, kézirat.

Dévai G., Nagy S., Wittner, I., Aradi Cs., Csabai Z., Tóth A. (1998b). A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája oktatási segédanyag, KLTE Ökológiai Tanszéke, Hidrobiológiai Részleg, 1998, Debrecen.

Domokos M. (1999). A mederben hagyandó vízhozam értelmezésének múltja és jövője, Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam, 1. füzet. 169-171

EC (2003). Identification and Designation of Heavily Modified and Artificial Water Bodies, Guidance Document No. 4, Produced by Working Group 2.2 – HMWB, ISBN 92-894-5124-6, ISSN 1725-1087

EC (2015). Ecological flows in the implementation of the Water Framework Directive. Guidance Document No. 31, - ISBN 978-92-79-45758-6, ISSN 1725-1087.

EU (2015). Guidance document on the application of water balances for supporting the implementation of the WFD. – ISBN 978-92-79-52021-1

Grabowski, R.C., Gurnell, A.M. (2016). Hydrogeomorphology–ecology interactions in river systems. - River Research and Applications, 32. 139-141. https://doi.org/10.1002/rra.2974

GWP (2003). https://www.gwp.org/en/About/why/the-need-for-an-integrated-approach/:[Elérve: 2025.04.20.].

Horváth Á. (2024). Magyarország határmenti térségeinek vízkészletmegosztási előírásai esettanulmány a Lajta nemzetközi vízátadási kérdéseire vonatkozóan. - Hidrológiai Vándorgyűlés XLI., Szolnok. https://www.hidrologia.hu/vandorgyules/41/word/0206_horvath_agnes.pdf [Elérve: 2025.04.20.].

Horne, A.C., Webb, J.A., Stewardson, M.J., Richter, B., Acreman, M. (2017). (Eds.): Water for the environment from policy and science to implementation and management. – Elsevier Publishing, London, Academic Press, ISBN: 978-0-12-803907-6

Ijjas I. (2019). Lehet-e integrált vízgazdálkodás intézményi integráció nélkül?, Hidrológiai Közlöny 99. évf. 1. szám, pp. 3-11. https://www.hidrologia.hu/wp-content/uploads/2023/11/HK2019_01.pdf [Elérve: 2025.04.20.].

King, J., Tharme, R.E., Brown, C. (2008). Environmental Flow Assessments for Rivers: - Manual for the Building Block Methodology (updated edition). Gezina, Water Research Commission.

King, J.M., Tharme, R.E., de Villiers, M.S. (2003). Environmental Flow Assessments for Rivers. - Manual for the Building Block Methodology. Pretoria, Water Research Commission.

Linnansaari, T., Monk, W.A., Baird, D.J., Curry, R.A. (2013). Review of Approaches and Methods to Assess Environmental Flows across Canada and Internationally. - Research Document 2012/039. Ottawa, Canadian Science Advisory Secretariat.

Merenlender, A.M., Matella, M.K. (2013). Maintaining and restoring hydrologic habitat connectivity in Mediterranean streams: an integrated modeling framework. - Hydrobiologia, 719:509–525. https://doi.org/10.1007/s10750-013-1468-y

Merritt, D.M., Scott, M.L. LeRoy, Poff, N., Auble, G.T., Lytle, D.A. (2010). Theory, methods and tools for determining environmental flows for riparian vegetation: riparian vegetation-flow response guilds. Freshwater Biology, 55:206–225.

OVF (2013). Vízrajzi fogalomtár. http://www.ovf.hu/hu/vizrajzi-fogalomtar [Elérve: 2025.04.20.].

Pahl-Wost, C., Arthington, A., Bogárdi, J. (2013). Environmental flows and water governance: managing sustainable water uses. Science Direkt - https://www.researchgate.net/publication/250916376_Environmental_ flows_and_water_governance_Managing_sustainable_water_uses [Elérve: 2024.10.03]

Poff, N.L., Richter, B.D., Arthington, A.H., Bunn, S.E., Naiman, R.J., Kendy, E., Acreman, M., C. Apse, B.P. Bledsoe, M.C. Freeman, J. Henriksen, R.B. Jacobson, J.G. Kennen, D.M. Merritt, Keeffe, J.H.O., Olden, J.D., Rogers, K., Tharme, R.E., Warner, A. (2010). The ecological limits of hydrologic alteration (ELOHA): a new framework for developing regional environmental flow standards. - Freshwater Biology, 55: pp. 147-170. https://doi.org/10.1111/j.1365-2427.2009.02204.x

Richter, B.D., Warner, A.T., Meyer, J.L., Lutz, K. (2006). A collaborative and adaptive process for developing environmental flow. - River Res. Applic. 22, 297-318. https://doi.org/10.1002/rra.892

Rodríguez-Gallego, L., Chreties, C., Crisci, M. M., Fernández, N. Colombo, B. Lanzilotta, M. Saravia, Neme, C., Sabaj S., Conde, D. (2012). Fortalecimiento del concepto de Caudales Ambientales como Herramienta para la Gestión Integrada de los Recursos Hídricos. - Montevideo, PNUMA y Vida Silvestre Uruguay.

Speed, R., Gippel, C., Bond, N., Bunn, S., Qu, X., Zhang Y., Liu, W., Jiang, X. (2012). Assessing River Health and Environmental Flow Requirements in Chinese Rivers. - Brisbane, International Water Centre.

Szalay M. (2009). „Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése” című KEOP-2.5.0. A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, valamint a terv környezeti vizsgálatának elkészítése (TED [2008/S 169-226955]): Fiziko-kémiai és kémiai minősítő rendszer. - Témabeszámoló a VKKI részére, Háttéranyag, kézirat http://www2.vizeink.hu/files2/2_3_hatteranyag_pdf.zip [Elérve: 2025.04.20.].

Tharme, R.E. (2003). A global perspective on environmental flow assessment: emerging trend sin the development and application of environmental flow methodologies for rivers. - Rivers Research and Application 19, pp. 397-441. https://doi.org/10.1002/rra.892

VGT1 (2010). Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve. 1127/2010. (V.21.) Korm. határozat melléklete.

VGT2 (2016). Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve. – OVF, https://vizeink.hu/vizgyujto-gazdalkodasi-terv-2012-2015/vgt2-elfogadott/

VGT3 (2022). Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve. – OVF, https://vizeink.hu/vizgyujto-gazdalkodasi-terv-2019-2021/vgt3-elfogadott/

Vízkészletgazdálkodási évkönyv (1962). Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest

Vízkészletgazdálkodási évkönyv (1971). Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest

WFD (2000). Directive of the European Parlament and of the Council 2000/60/EC Establishing a framework for community action in the field of water policy. European Union, Luxembourgh PE-CONS 3639/1/00 REV 1.