A Hévízi-tó monitoring hálózata, annak fejlesztése, kiegészítése kampányjellegű mérésekkel

Judit Barbara Nagy; Géza Hajnal; Dénes Szieberth; András Miklós Rehák; Zsombor János  Reska; Péter Torma

doi:10.59258/hk.18347

Nagy Judit Barbara Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék https://orcid.org/0009-0007-6613-588X
Hajnal Géza Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
Szieberth Dénes Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék https://orcid.org/0000-0001-7213-0435
Rehák András Miklós Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
Reska Zsombor János HUN-REN-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoport
Torma Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, HUN-REN-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoport https://orcid.org/0000-0001-9282-6931

Kulcsszavak: Hévízi-tó, termálkarszt, monitoring-rendszer, hidrogeológia, tavi cirkuláció, hidrometeorológia

Absztrakt

A Hévízi-tó és környezete a magyarországi fürdőkultúra és turizmus emblematikus helye. Ezzel összefüggésben vált a hazai karsztkutatás egyik legfontosabb helyszínévé. Jelen tanulmány röviden felsorakoztatja a Hévízi-tóval kapcsolatos évszázados múltra visszatekintő kutatásokat, majd pedig azt kívánja összefoglalni, hogy napjainkban ezeket a korábbi tapasztalatokat, feltételezéseket milyen általunk végzett mérésekkel, vizsgálatokkal bővítjük ki. Ehhez szükségszerűen megjelenik a jelenleg üzemeltetett monitoring rendszer felépítése, amelyet saját fejlesztésű műszerekkel egészítettünk ki. Mindezek mellett bemutatjuk a kampányjellegű méréssorozatokat is, amelyek célja az évtizedek során megváltozott felszíni és felszín alatti áramlási viszonyok megismerése, valamint hidrometeorológiai mérésekkel a tó párolgásának, hőháztartásának és ezek kombinálásával a vízmérlegének meghatározása.

Szerző életrajzok

Nagy Judit Barbara, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

NAGY JUDIT BARBARA építőmérnöki BSc oklevelét 2021-ben, majd okleveles infrastruktúra-építőmérnöki MSc diplomáját 2023-ban szerezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Jelenleg az egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének doktorandusza. Kutatási tevékenységét alapképzéses hallgatóként kezdte, a Molnár János-barlanghoz kapcsolódó vizsgálatokkal. Doktori kutatásának témája a Hévízi-tó és térségének hidrogeológiai vizsgálata. A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium kutatási asszisztense. A Magyar Hidrológiai Tásaságnak 2022 óta tagja.

Hajnal Géza, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

HAJNAL GÉZA 1993-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) építőmérnöki diplomát szerzett, 1994-ben ugyanott okleveles mérnöktanári képesítést kapott. 2002-ben PhD fokozatot szerzett. 2008-tól a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék docense, 2017 és 2020 között tanszékvezető volt. Fő kutatási területe a hidrogeológia és a vízmérleg-számítás. Kétszer nyerte el a Bolyai János kutatói ösztöndíjat (2004-2006, 2008-2010) hidrogeológiai tárgykörű kutatásaival. 2020-ban a Pécsi Tudományegyetemen megvédte irodalomtudományi disszertációját.

Szieberth Dénes, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

SZIEBERTH DÉNES 1997-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát, 2000-ben PhD fokozatot. Tanulmányainak befejezése óta a BME Szervetlen és Analitikai Kémia tanszékén dolgozik, 2011 óta docensként. Eredeti szakterülete a kémiai reakciók mechanizmusának modellezése. Ösztöndíjasként kutatott számos egyetemen (Kaiserslautern, Leuven, Antwerpen, Edinburgh, Sendai, Torino). 2014 óta érdeklődése a karsztvizek felé fordult, a vízanalitika mellett a víz alatti barlangokban végzett mérések és mintavételek, valamint az egyedi műszerek tervezése jelentik fő kutatási irányát.

Rehák András Miklós, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

REHÁK ANDRÁS MIKLÓS 2009-ben a Debreceni Egyetemen környezettudományi (geográfus szakirány) diplomát szerzett. 2009-2012 között a Smaragd GSH KFT környezetvédelmi és vízgazdálkodási cégnél, majd 2012 májusa óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken tanszéki mérnök. 2023-ban Sztoczek József Emlékéremben részesült a laboratóriumban és terepi méréseken végzett munkájáért. Az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájában 2018-ban abszolutóriumot szerzett a Molnár János barlanggal foglalkozó témájával.

Reska Zsombor János, HUN-REN-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoport

RESKA ZSOMBOR JÁNOS 2023-ban írta első Tudományos Diákköri Konferenciára dolgozatát hidrometeorológia témában a Hévízi-tóról, mellyel 3. helyezést ért el és jelölte a kar az Országos Tudományos Diákköri konferenciára. 2024-ben a Dulovics Junior Szimpóziumon elnyerte a leginnovatívabb előadás díját és közönség díjas is lett. 2024-ben szerzett építőmérnök BSc diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2024 június óta a Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Vízépítő tagozatának Tagozatvezetője. Jelenleg Infrastruktúra-építőmérnök mesterszakos hallgató víz- és vízi környezetmérnöki szakirányon. A Magyar Hidrológiai Tásaságnak 2024 óta tagja.

Torma Péter, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, HUN-REN-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoport

TORMA PÉTER 2011-ben szerzett építőmérnök MSc oklevelet, majd 2016-ban PhD fokozatot. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén dolgozik 2011 óta, 2019-től, mint egyetemi docens. Fulbright ösztöndíjasként a UW-Madison (USA) vendégkutatója volt a 2017/18-as tanévben. Kutatási területe a fizikai limnológia, a hidrometeorológia, különös tekintettel a víz-levegő határfelület turbulens cserefolyamatainak örvény-kovariancia elvű mérésére, a tavak hőháztartása, valamint a numerikus hidrodinamikai modellezésére. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja 2023 óta.

Hivatkozások

/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről

Böcker T. (1975a). A nyirádi víztelenítés hatásának vizsgálata, különös tekintettel a Hévízi-tóforrásra. – VITUKI témabeszámoló III. 3.3.3.4.

Böcker T. (1975b). Változások a Dunántúli-középhegység természetes karsztvízháztartásában. VITUKI 1975. évi Tudományos Napok 2. ülésszak: A szénbányászattal kapcsolatoskarsztvíz kérdések. 11 p.

Böcker T. (1978). Összefoglaló jelentés a hévízi tóval kapcsolatos kutatási tevekénységről. V1TUKI 7631/1/4, Budapest, 1978.

Böcker T., Liebe P., Hőriszt Gy. (1986). A Hévízi-tó és a közvetlen környezetének állapota 1985-ben. Földtani Kutatás XXIX. évfolyam (4), pp. 71-83.

Cholnoky J. (1918). A Balaton hidrografiája, A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1908 I. (2) függelék: pp 1-311.

Cziráky J. (1954). A hévízi tó forráskráterének búváros vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1954/5-6.

Cziráky J. (1957). Felszíni áramlás vizsgálatok a hévízi tavon. Hidrológiai Közlöny. 1957/4.

Csepregi A. (2007). A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására – In: Alföldi, L.– Kapolyi, L. (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. Requiem a Dunántúli-középhegység karsztvízszint alatti bányászkodásáért. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 77-106.

Fujita I., Muste M., Kruger A. (1998). Large-scale particle image velocimetry for flow analysis in hydraulic engineering applications. Journal of Hydraulic Research 36. pp. 397-414. https://doi.org/10.1080/00221689809498626

Gorzó Gy. (1990). A Hévízi-tó vízminőségének változása. Hidrológiai Közlöny 1990. 70. évf. 1. szám, pp 12-16.

Haszpra O. (1985). Kémény a hévízi-tóban. Élet és Tudomány 40 (7), pp. 195-196.

Hencz A. (1891). A hévízi forrás. Keszthelyi Hírlap, pp 16.

Horányi Á., Sugár I. (1975). Vizsgálatok a Hévízi-tó utánpótlódási viszonyairól. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Tudományos Szemle 1 (1), pp. 68-77.

Kádár I. (1972). Hévízi tó múltja, jelene és jövője. Hévízi tókutatása TV-s kamerával. Kézirat, Budapest, 5 p.

Kugler Gy. (1986). Hévízi-tó vízhozam szabályozása. Diplomaterv. Budapest Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Vízépítési Tanszék

Lóczy L. (1908). Jegyzet Jordán Károly: A Hévízi tó fenekének fölmérése c. cikkéhez. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1908 II. (2). p 78.

Lorberer Á. (1979). Regionális vízföldtani vizsgálatok a Hévízi-tótágabb környezetében. VITUKI III. C. 5. pp. 1-19.

Moll K. (1941). A hévízfürdői tó hőmérsékleti vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 21. évf. 1-6. kötet, pp 1-14.

Muste, M., Fujita, I., Hauet, A. (2008). Large-scale particle image velocimetry for measurements in river environments. Water Resources Research 46:2008WR006950, p. 14. https://doi.org/10.1029/2008WR006950

Müller P. (1975). Újabb adatok a Keszthelyi-hegység és a Hévízi-tó hidrogeológiájához. Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről 1975 (2), pp. 153-154.

Plózer I. (1976a). Az Amphora Könnyűbúvár Sport Club Vízalatti Barlangkutató Csoportjának 1976. évi jelentése. — Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1976. évi tevékenységéről, Budapest, pp. 260-264.

Plózer I. (1976b). A Vízalatti Barlangkutató Szakosztály 1976. évi jelentése. Beszámoló a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat 1976 évi tevékenységéről, Budapest, pp. 58-59.

Plózer I. (1977). A Hévízi-tó forrásbarlangjának feltárása. Karszt és Barlang (1-2), pp. 65-66.

Reska Zs. (2024). A Hévízi-tó háromdimenziós digitális ikrének fejlesztése. Szakdolgozat. BME Építőmérnöki Kar, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék.

Sárváry I. (1991). A Hévízi-tó utánpótlódásának kérdései. Hidrológiai Közlöny 71. évf. 1. szám, pp. 8-20.

Sas D. (2024). Áramlásirány-mérő műszer fejlesztése és tesztelése. Szakdolgozat. BME Vegyész- és Biomérnöki Kar, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék.

Solt P. (2015). Az Amphora Búvár Klub kutatásai a Hévízi-tóban (Plózer István kutatóbúvár emlékére). A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Évi Jelentése, 2014-2015, pp. 131-142.

Starosolszky Ö. (1984). A Hévízi tó belső áramlásai. Hidrológiai Közlöny, 1984. 5. sz. pp. 323-332.

Szádeczky-Kardoss E. (1941). A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról. Hidrológiai Közlöny. 21. évfolyam, 1-6 kötet, pp. 15-28.

Szántó E. (1993). Hévíz. Nereus Kiadói Bt.

Székely E. (2022). „A Dunántúli-Középhegységi karsztvízszint-emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése” projekt keretében készült Hévíz-Keszthelyi-Hegység lokális modell ismertetése a Smaragd-GSH Kft. jelentése alapján. Nyugat vizei. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hivatalos lapja, 4. évf. 1. szám pp. 4-8.

Torma P., Reska Zs., Nagy J.B., Hajnal G., Rehák A. (2024). Analyzing the turbulent air-water fluxes and the energy balance of a geothermal lake. IAGLR 67. éves Konferenciája, Windsor, Kanada, 2024. május 20-24.

Tóth Gy. (2017). A Hévízi-tó vízgazdálkodási helyzete előadás. Balatoni Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács ülése

Ugray K. (1953). Kiemelkedő búvárteljesítmények. Búvárismeretek, Közlekedési Kiadó, Budapest, pp. 144.

Weszelszky Gy. (1908). A Hévíz tó chemiai vizsgálatának előzetes eredményei. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1908 II. (2). pp. 80-82.

Weszelszky Gy. (1911). A keszthelyi Hévízi tó termékeinek chemiai vizsgálata. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1911 I. (6) függelék. pp. 1-20.

Windisch R. (1911). Jelentés a Hévízi vízvizsgálatokról. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest 1911 I. (6) függelék. pp. 21-24.

https://termalonline.hu/termal-hirek/kiderult-milyen-eve-volt-a-hevizi-tofurdonek#google_vignette (Utolsó letöltés: 2024.09.13.)