Csapadékmintázatok vizsgálata a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén

Dorottya Szám; Zsolt Hetesi; Tibor Bódi; Zoárd Ivor Marosi

doi:10.59258/hk.18331

Szám Dorottya Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar, Területi vízgazdálkodási Tanszék https://orcid.org/0009-0006-4299-8712
Hetesi Zsolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék https://orcid.org/0000-0002-4250-4050
Bódi Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Víz és Környezetbiztonsági Tanszék
Marosi Zoárd Ivor Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Kulcsszavak: Csapadék, Tiszántúl, extrém időjárási jelenségek, aszály, klímaváltozás

Absztrakt

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területe a Kárpát-medence egyik olyan régiója, amely az aszálytérképek szerint leginkább ki van téve az aszály mezőgazdaságot károsító hatásainak, és ahol az éghajlatváltozás növeli a szélsőséges időjárási események valószínűségét. Az aszályos és az extrém csapadékos időszakok gyakorisága itt egyaránt növekszik. Mindezek jobb megértése elengedhetetlen a vízgazdálkodás tervezéséhez és irányításához, valamint az adaptív, precíziós mezőgazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez. A dolgozat alapjául szolgáló kutatás 16 hidrometeorológiai állomás 1964 és 2022 évek közötti napi csapadékadatait használta fel a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén. Megállapítottuk, hogy a szélsőséges csapadékesemények változása statisztikailag nem szignifikáns a 16 állomás összegzett adatai esetében 1964 és 2022 között. Viszont szignifikáns változásokat tapasztaltunk, miután az adatsort két azonos hosszúságú periódusra (1965-1993; 1994-2022) bontottuk fel további komparatív statisztikai vizsgálatok céljából. Sikerült kimutatnunk, hogy szignifikánsan nőtt a legalább 25 napig tartó csapadékmentes időszakok gyakorisága a Nagybajom település területén lévő hidrometeorológiai mérőállomás adatai szerint. Ez, valamint a terület talajviszonyai arra utalnak, hogy a kívánatos mezőgazdasági hozamok eléréséhez egyre inkább szükségessé válik a precíziós öntözés és megoldandó feladattá válik a belvízveszélyes, alacsonyan fekvő területek optimális hasznosítása is.

Szerző életrajzok

Szám Dorottya, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar, Területi vízgazdálkodási Tanszék

SZÁM DOROTTYA növényorvos és agrármérnök tanár végzettséget szerzett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (2022), jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskolájának hallgatója. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja 2022 óta.

Hetesi Zsolt, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Víz- és Környezetbiztonsági Tanszék

HETESI ZSOLT fizika oklevelet és PhD fokozatott szerzett az ELTE TTK-n, jelenleg egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán, tudományos főmunkatárs a Pécsi Tudományegyetem Matematikai és Informatikai Intézetében. Kutatási területe a fenntarthatóság, sztochasztikus folyamatok modellezése a környezettudományban.

Bódi Tibor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Víz és Környezetbiztonsági Tanszék

BÓDI TIBOR építőmérnöki BSc oklevelet szerzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán 2023-ban. Szakdolgozatát a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területének csapadékmintázatairól és vízrajzáról írta.

Marosi Zoárd Ivor, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

MAROSI ZOÁRD IVOR okleveles építőmérnök és vízépítő szakmérnök, jelenleg a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott igazgatója és műszaki igazgatóhelyettese. Szakterületei a vízgazdálkodás, vízrajz, hidrológia. Részt vett a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésében, a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer üzemeltetési szabályzatának felülvizsgálataiban, a hidrológiai adatok kezelését segítő Vízrajzi Modul ágazati szoftver kifejlesztésében. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja 1998 óta.

Hivatkozások

Alexander, L.V., Zhang, X., Peterson, T.C., Caesar, J. (2006). Global Observed Changes in Daily Climate Extremes of Temperature and Precipitation. Journal of Geophysical Research, p. 11, 5, pp. 1-22. https://www.doi.org/10.1029/2005JD006290

Bartholy, J., Pongrácz, R. (2005). Tendencies of extreme climate indices based on daily precipitation in the Carpathian Basin for the 20th century. Időjárás, p. 109, 1, pp. 1-20.

Bartholy, J., Pongrácz, R. (2007). Regional Analysis of Extreme Temperature and Precipitation Indices for the Carpathian Basin from 1946 to 2001. Global and Planetary Change, V. 57, I. 1-2, pp. 83-95. https://doi.org/10.1016/j.gloplacha.2006.11.002

Bartholy J., Barcza Z., Bihari Z; Lakatos M.; Mészáros R., Pieczka I., Pongrácz R., Práger T., Radics K., Szerkesztők: Bartholy J., Pongrácz R. (2013). Klímaváltozás. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, pp. 1-180.

Buzási A. (2021). Climate Vulnerability and Adaptation Challenges in Szekszárd Wine Region, Hungary. Climate 9(2):25. https://www.doi.org/10.3390/cli9020025

Czigány Sz., Pirkhoffer E., Lóczy D., Balatonyi L. (2013). Flash flood analysis for Southwest-Hungary. Springer Geography, pp. 67-82., ISBN: 978-94-007-6300-5

Donat, M.G, Alexander, L.V., Yang, H., Durre, I., Vose, R., Dunn, R.J.H., Willett, K.M., Aguilar, E., Brunet, M., Caesar, J., Hewitson, B., Jack, C., Klein Tank, A.M.G., Kruger, A.C., Marengo, J.A., Peterson, T.C., Renom, M., Oria Rojas, C., Rusticucci, M., Salinger, M.J., Sekele, S.S., Srivastava, A.K., Trewin, B., Villarroel, C., Vincent, L.A., Zhai, P., Zhang, X., Kitching, S. (2013). Updated Analyses of Temperature and Precipitation Extreme Indices since the Beginning of the Twentieth Century: The HadEX2 Dataset. Journal of Geophysical Research. p. 118, 5, pp. 2098-2118. https://www.doi.org/10.1002/jgrd.50150

Field, C.B., Barros, V., Stocker, T.F., Qin, D., Dokken, D.J., Ebi, K.L., Mastrandrea, M.D., Mach, K.J., Plattner, G.K., Allen, S.K., Tignor, M., Midgley, P.M. (eds.) (2012). Managing the Risks of Extreme Events and Disasters to Advance Climate Change Adaptation. Special Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge, Cambridge University Press, p. 582. https://www.doi.org/10.1017/cbo9781139177245

Gavrilov, M.B., Radakovic, M., Sipos, Gy., Mezősi, G. (2020). Aridity in the Central and Southern Pannonian Basin. Atmosphere 11(12). pp. 1‒19.

Green, J.I., Nelson, E.J. (2002). Calculation of Time of Concentration for Hydrologic Design and Analysis Using Geographic Information System Vector Objects. Journal of Hydroinformatics: p. 4, 2, pp. 75-81. https://www.doi.org/10.2166/hydro.2002.0009

Hoffmann L., Lakatos M. (2019). Növekvő csapadékintenzitás, magasabb mértékadó csapadékok a változó klímában. In: Bíró T. (ed.): Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferencia. Tanulmányok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, pp. 11-19.

HungaroMet (2021). Éves és évszakos csapadékösszegek változása Magyarországon. Internet: https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_hazai_valtozasok/homerseklet_es_csapadektrendek/csapadekosszegek/ (08.05.2024)

Ilyés Cs., Szűcs P., Turai E. (2019). Csapadékösszegek és talajvízszint idősorok spektrális elemzése. In: Bíró T. (ed.): Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferencia. Tanulmányok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, pp. 21‒27.

Janssen J., Laatz W. (2007). Statistische Datenanalyse mit SPSS für Windows. Springer Gabler Kiadó, Wiesbaden, p. 569.

Kis A. (2018). Csapadékextrémumok múltbeli tendenciái, jövőre becsült változásai és hidrológiai hatásai. Doktori értekezés, ELTE, Természettudományi Kar, Meteorológiai Tanszék, Budapest, pp. 1-112. Internet: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/41469/Disszertacio_kisanna_2018.pdf;jsessionid=BB7388EC0073A36D1A01F37A6CA78377?sequence=1 (08.05.2024)

Kiss T., Hetes, Zs., Füzi T. (2019). Az átlaghőmérséklet és a csapadékmennyiség alakulása Mosonmagyaróváron. Statisztikai Szemle: p. 97, 6, pp. 568-593.

Klein Tank, A.M.G., Können, G.P. (2003). Trends in Indices of Daily Temperature and Precipitation Extremes in Europe, 1946-1999. Journal of Climate 16(22), pp. 3665-3680. https://www.doi.org/10.1175/1520-0442(2003)016<3665:TIIODT>2.0.CO;2

Kristóf E., Pongrácz R., Bartholy J. (2017). Távkapcsolati rendszerek hatása a Kárpát-medence térségére. HUNGEO 2017: “Bányászat és környezet – harmóniában”: Magyar földtudományi szakemberek XIII. világtalálkozója. Program- és előadáskivonatok. Konferencia helye, ideje: Pécs, Magyarország, 2017.08.16.-2017.08.20. Budapest, Magyarhoni Földtani Társulat, pp. 75-76.

KSH (2024). Központi Statisztikai Hivatal

Lakatos M., Szentimrey T., Birszki B., Kövér Zs., Bihari Z., Szalai S. (2007). Changes of Temperature and Precipitation Extremes following Homogenization. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica: An International Journal in Forest, Wood and Environmental Sciences, 3 (1), pp. 87‒95.

Lakatos M., Bihari Z., Izsák B., Szentes O. (2021). Globális és hazai éghajlati trendek, szélsőségek változása: 2020-as helyzetkép. Scientia et Securitas 2(2), pp. 164-171. https://www.doi.org/10.1556/112.2021.00037

McBean, G.A. (2004). Climate Change and Extreme Weather: A Basis for Action. Natural Hazards 31(1), pp. 177-190. https://www.doi.org/10.1023/B:NHAZ.0000020259.58716.0d

McCuen, R.H. (2009). Uncertainty Analysis of Watershed Time Parameters. Journal of Hydrologic Engineering 14(5). https://www.doi.org/10.1061/(ASCE)HE.1943-5584.0000011

Mesterházy I., Pongrácz R., Ladányi M. (2015). A vegetációs időszak számításának módszerei az 1951-2100 modellezett időszakban. In: Kovács E., Kúti Zs., Puskás J. (ed.) 7. Szőlő és Klíma Konferencia. Szombathely, Magyarország, p. 98, pp. 83-89., p.7.

Pieczka, I., Pongrácz, R., Bartholy, J. (2011). Expected Trends of Regional Climate Change for the Carpathian Basin for the 21st Century. International Journal of Environment and Pollution 46 (1-2), pp. 6-17. https://www.doi.org/10.1504/IJEP.2011.042605

Pongrácz R., Bartholy J., Kis A. (2014). Estimation of Future Precipitation Conditions for Hungary with Special Focus on Dry Periods. Időjárás 118(4), pp. 305-321.

Schumacker, R., Tomek, S. (2013). Understanding Statistics Using R. Springer, New York, USA. https://www.doi.org/10.1007/978-1-4614-6227-9_11

Stott, P. (2016). How climate change affects extreme weather events. Science 352(6293), pp. 1517‒1518. https://www.doi.org/10.1126/science.aaf7271

Szám D., Keve G., Fekete Á., Hetesi, Zs. (2024). Changing rainfall patterns & their impact on cereal crops in the Szentes district. Időjárás (in press)

TIVIZIG (2024). Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (ONLINE), http://www.tivizig.hu/content/documents/VKGTT.pdf

VKGTT (2017). Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területére Elérhető: http://www5.tivizig.hu/content/documents/VKGTT/VKGTT_TIVIZIG.pdf