A hivatásos sportolói szerződések felmondásának dogmatikai korlátai a CAS ítélkezésének tükrében

Absztrakt

A tanulmány a hivatásos labdarúgók teljesítményelmaradásának dogmatikai megítélését vizsgálja a klasszikus magánjogi alapvetések, a munkajogi doktrínák és a nemzetközi sportjog (Lex Sportiva) sajátos természetének keretrendszerében. A kutatás központi kérdése, hogy a sporttevékenység immanens bizonytalansági faktora miként írja felül a szerződésszegés objektív polgári jogi kategóriáit. A tanulmány elemzi a FIFA „Regulations on the Status and Transfer of Players” (RSTP) szabályzata által szűkkörűen meghatározott szigorú felmondási okokat, különös tekintettel a „just cause” svájci jogon alapuló értelmezésére. A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) releváns eseti döntéseinek tükrében a tanulmány éles határvonalat húz a szubjektív sportszakmai elégedetlenség – mint viselt üzleti kockázat – és az objektív, dokumentálható kötelezettségszegések – mint például fizikai állapot elhanyagolása – között. Az elemzés rávilágít, hogy a hivatásos sportolói jogviszony speciális gondossági kötelem, ahol a bajnokságok stabilitása és a pacta sunt servanda elve prioritást élvez a hagyományos munkáltatói kockázatkezeléssel szemben. A kutatási eredmények alapján a tanulmány összegzi és rendszerbe foglalja a gyenge teljesítmény és a vétkes kötelezettségszegés elhatárolásának szempontjait, rávilágítva a sport dogmatikai sajátosságaira.