TERMŐFÖLDTŐL AZ ASZTALIG: A RÖVID ÉLELMISZER-ELLÁTÁSI LÁNCOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK GÁTJAI A BALATON TÉRSÉGBEN

Kulcsszavak: Vidéki turizmus, Társadalmi törésvonalak, Dezurbanizáció, Fókuszcsoportos interjú, Cselekvőhálózat-elmélet

Absztrakt

Az Európai Unió a zöld átállás egyik fő eszközének a „Termőföldtől az Asztalig” koncepció alkalmazását jelölte meg, melynek célja az élelmezési rendszereink fenntarthatóbbá tétele. Ehhez nagy hangsúlyt helyez a rövid ellátási láncok kialakítására, melynek kulcsa a lokális termelők, értékesítők és fogyasztók összekapcsolása. Utóbbihoz elengedhetetlen a helyi aktorok véleményének a megismerése a gátakról és sikerességi tényezőkről a koncepció gyakorlatba ültetéséhez. A kutatás mintaterületét adó Balaton térség egy markáns természetföldrajzi egység, azonban közigazgatásilag nehezen definiálható, valamint gazdasági-társadalmi átalakulások színtere évtizedek óta. Kutatásunk azt vizsgálta, hogy empirikus felmérés alapján milyen gátjai és kulcstényezői vannak a „termőföldtől az asztalig” koncepció megvalósításának a Balatonon?

A kutatás alapját négy, összesen 19 szereplővel lefolytatott fókuszcsoportos, illetve hét szakértői interjú adta. A fókuszcsoportos interjúk eredményeként kilenc fő, a helyi termelők együttműködését befolyásoló problémakört határoltunk le. Kiemelt problémát jelent a hatóságokkal való kooperáció, illetve a szezonális túlterhelés, alulhasználtság, de a legkevésbé a fogyasztók valóságtól elrugaszkodott elvárásaira tudtak gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat javasolni a termelők. Összeségében a „termőföldtől az asztalig” koncepció helyi megvalósításához elengedhetetlen a régió településeinek társadalmi-gazdasági átalakulása során elmélyülő törésvonalak felszámolása. A helyi kapcsolatok át tudják ívelni a területi és társadalmi távolságokat, azonban ezek hiánya a fő gátja az absztrakt koncepciók gyakorlatba ültetésének.

Megjelent
2026-05-03
Rovat
Értekezések