A PELJEŠAC HÍD KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI, ÁLLAMKÖZI ÉS GEOPOLITIKAI SZEMPONTRENDSZEREI

Tamás László Péter

doi:10.32643/fk.149.3.1

Tamás László Péter Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszéke

DOI: https://doi.org/10.32643/fk.149.3.1

Kulcsszavak: szállítási infrastruktúra, tengeri korridor, Peljasac Híd, Horvátország, Boszna Hercegovina

Absztrakt

A 2022 nyarán átadott Pelješac híd Horvátország nemzeti büszkeségévé, a horvát egység jelképévé vált. Az infrastruktúra projekt egy pán-horvát beruházás volt, amellyel a déli, dubrovniki régiót „évszázadok” után újraegyesítették az „anyaországgal”. A hivatalos horvát politikai narratíva szerint a Pelješac híd jóval több mint egy egyszerű híd. Az építmény adta vissza Horvátország területi integritását és kontinuitását. Az híd a horvát egységen felül is szimbolikus, számos analógiát mutat a nyugat-balkáni térség szokásosnak tekinthető geopolitikai és politikai folyamataival és megoldatlan kérdéseivel.

A híd kapcsán a leghangsúlyosabb a geopolitikai érdekellentét volt, amely a két ország között mutatkozott. Horvátország geopolitikai célja az ország területi integritásának helyreállítása volt, míg Bosznia-Hercegovina egy tiszta, korlátok nélküli tengeri kijáratot szeretett volna. A felmerült igények egymást korlátozó, blokkoló szükségletek voltak. A bosznia-hercegovinai érdekérvényesítést azonban ismételten korlátozta az ország etnopolitikai fel- és megosztottsága, hiszen az egységes állami döntéshozatalt is elemi szinten határozta meg a híd tekintetében. A szarajevói kormány bosnyák és Bosznia-barát oldala annak ellenére nem tudott látványos eredményeket elérni, hogy már a projekt első lépéseitől kezdve ellenezte a beruházást. Az eredménytelenséget azonban az is okozta, hogy a bosznia-hercegovinai protestáló oldal részben reálpolitikai szempontból irreális elvárásokat fogalmazott meg.

Ez a cikk igyekszik több nézőpontból bemutatni a Pelješac híd ügyét: a BiH tengeri folyosójának történetét, a határvitákat, az etnopolitika szerepét Bosznia-Hercegovinában, valamint az érintett államok közötti kapcsolatok alakulását. Mindemellett a legfőbb kérdés: mi fontosabb – egy állam folytonossága és integritása vagy a tengeri folyosó kérdése?