A FÖLDRAJZTUDOMÁNY HAZAI SZAKMAI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA A FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEKBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK TÜKRÉBEN

Absztrakt

A földrajztudomány tudományok közötti helyezének történeti elemzése azért fontos feladat, mert tükrözi az adott korszakban a népesség, a gazdaság, a környezet és a technológia fejlődését, és e társadalmi keret változásával együtt járó tudományos pozíció változásokat. Kérdés, hogy az adott szakma, mesterség esetünkben a geográfiával foglalkozó kutatók, azaz földrajztudósok mennyire képesek illeszteni tudományukat az adott korszak társadalmi, gazdasági, politikai változásaihoz. Nyilvánvaló, hogy egy tudomány helyeztét, pozícióját egy adott társadalmon, illetve tudományos közéleten belül nem lehet szabványok alapján számszerűsítve megadni, mert ez a fogalom igen sok szempontból megragadható. Így lehet pl. személyek alapján kvantitatívan minősíteni egy tudományterület (szakma) állapotát: pl. hányan dolgoztak földrajztudósként, és ez miként változott idővel, vagy lehet a tudományos eredmények alapján: pl. tanulmányok, projektek száma, vagy infrastruktúra (pl. terület, eszközellátottság) alapján, illetve, (esetleg összevetve a nemzetközi adatokkal), hogy milyen pénzügyi, gazdasági környezetben, finanszírozási helyzetben fejlődött egy adott tudományszak egy adott korban. Jelen összeállításunkban a Földrajzi Közlemények folyóirat 1900-2020 közötti lapszámainak szakmai tartalmi elemzésével kíséreljük meg a fentiekben bemutatott tudományrendszertani mutatók fontosabb változásait becsülni.