ÖT KELET-KÖZÉP-EURÓPAI FŐVÁROS KÖZPONTRENDSZERÉNEK ÖSSZEVETÉSE FEJLESZTÉSI TERVEIK ALAPJÁN

  • Anna Kornélia Losonczy BME Urbanisztika Tanszék, Budapest
  • Melinda Benkő BME Urbanisztika Tanszék, Budapest
  • Annamária Orbán BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék Budapest
Kulcsszavak: Közép-Kelet-Európa, városközpont, külváros, szuburbanizáció

Absztrakt

A tanulmány eltérő hagyományokkal rendelkező közép-kelet-európai fővárosok: Budapest, Bécs, Prága, Belgrád és Bukarest hatályos településfejlesztési terveit hasonlítja össze. Az öt nagyváros fejlődési útja a XX. század egyes történelmi korszakaiban összekapcsolódott, más rezsimekben pedig szétvált, de fontos közös jellemzőjük, hogy a gyors urbanizáció és a nemzetállami törekvések hatására, az európai világvárosok mintájára tervszerű bővítésen estek át. Ennek során önálló településeket, ezeken belül városias, kertvárosias és falusias területeket csatoltak a fővároshoz, amelyek innentől kezdve egy metropolisz részeként léteztek tovább. Az elemzés foglalkozik a szerkezeti tervek terminológiájának és módszertanának megértésével, így feltárva a közép-kelet-európai városok fejlesztési tervezési gyakorlatának hasonlóságait-eltéréseit, de az alapkérdése, hogy a tervek hogyan kezelik a közigazgatási bővítési területet és az azon belüli (örökölt, meglévő és tervezett) helyi központokat. A történeti központrendszer és a jelenleg hatályos szerkezeti tervek összehasonlítása révén megállapítható, hogy az annektált területen belüli helyi központok milyen mértékben vesznek részt a kompakt város működésében. A konklúzió a Budapest szempontjából hasznos tanulságok levonását tartalmazza, amely alapján később jó gyakorlatok szűrhetők le.

Megjelent
2024-03-17
Rovat
Értekezések