The Foreclosure of Contestability: Algorithmic Curation and Democratic Revisability 2/1. rész

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.63684/dk.2026.11.03

Kulcsszavak:

Deliberatív demokrácia, digitális nyilvánosság, algoritmikus kuráció, foreclosure, episztemikus validáció, platformszabályozás, optimalizáció, kollektív akaratképzés

Absztrakt

Az első rész a foreclosure fogalmát olyan helyzet leírására vezette be, amelyben a demokratikus képességek védett vagy tudatosan kialakított terekben továbbra is fennmaradhatnak, miközben a nyilvánosság meghatározó architektúrája rendes működése során már nem termeli újra őket, és a szétszórtan megjelenő kezdeményezéseket sem kapcsolja össze a kötelező erejű politikai döntéshozatal léptékében. A második rész az ott megfogalmazott öt falszifikációs feltétel közül a másodikat teszteli, és meghatározza, miként válhat a fennmaradó négy empirikusan vizsgálhatóvá. A politikai ítélet kialakulásának három kommunikációs dimenzióját vizsgálja: a tartós figyelmet, a közös episztemikus validációt és a védett reflexiót. Mindhárom esetben az látható, hogy a sikeres korrekció olyan szereplőkre és erőforrásokra támaszkodik, amelyek nem rendelkeznek hatalommal a nyilvános láthatóság elosztásának szabályai felett. Ez alátámasztja azt az állítást, hogy e képességek fennmaradhatnak anélkül, hogy a meghatározó kommunikációs rendszer működése önmagában újratermelné őket. Az ellenfél demokratikus szereplőként való elismerését a tanulmány külön kezeli, olyan szervezeti előfeltételként, amelynek intézményi hordozói megelőzik az algoritmikus kuráció kialakulását. Az összekapcsolódás vizsgálata arra irányul, hogy a különböző helyeken megfogalmazott politikai igények nyomon követhetők maradnak-e, újrafogalmazásuk során továbbra is felismerhetők-e, és kapcsolódnak-e olyan intézményi válaszokhoz, amelyek ismét nyilvános megítélés tárgyává válnak. Összehasonlító indikátorok jelölik ki a még nem tesztelt feltételek vizsgálatának módját, miközben demokratikus jelentőségük mindig az alkalmazott normatív mércéhez viszonyítva értelmezendő. A deliberatív demokrácia e dimenziókat konstitutívnak tekinti, a poliarchikus megközelítés részben érzékeli őket, míg egy minimalista felfogás mindaddig saját vizsgálati körén kívül hagyhatja ezeket, amíg maga a választási verseny nem sérül. A tanulmány utolsó szakaszai megkülönböztetik az objektív függvényt, az optimalizációs célt és az optimalizációs rezsimet, majd e különbségtételt alkalmazzák a stratégiai kontroll, valamint a nemzeti és európai szabályozás elemzésére. A vizsgált nemzeti kezdeményezések elsősorban a bemeneti szinten avatkoznak be.

A közvetlen falszifikációs próbát az európai szabályozási gyakorlat szolgáltatja. Az uniós digitális szabá­lyozási keret az átláthatóságot, az adatokhoz való hozzáférést, a kockázatkezelést és a piaci magatartást szabályozza, míg a DSA 38. cikke már magát a rangsorolási logikát is érinti. Ez azonban a profilalkotással szemben választható alternatívát biztosít, nem pedig a rangsorolást meghatározó általános irányadó kritériumot. A vizsgált szabályozási eszközök egyike sem váltja fel a láthatóság elosztását meghatározó optimalizációs célt. A technológiai fatalizmus ezért nem tartható fenn, a második falszifikációs feltétel ugyanakkor továbbra sem teljesül.

Hivatkozások

Warren, M. E. (2017): A problembased approach to democratic theory. American Political Science Review, 111., (1.), pp. 39–53.

Srnicek, N. (2016): Platform capitalism. Polity Press.

Wu, T. (2017): The attention merchants: The epic struggle to get inside our heads. Atlantic Books.

Zuboff, S. (2019): The age of surveillance capitalism: The fight for a human future at the new frontier of power. PublicAffairs.

Han, B. C. (2022): Infocracy: Digitization and the crisis of democracy. Polity Press.

Mill, J. S. (2011): On liberty. Cambridge: University Press.

Roberts, M. E. (2018): Censored: Distraction and diversion inside China’s Great Firewall. Princeton University Press.

Tufekci, Z. (2017): Twitter and tear gas: The power and fragility of networked protest. Yale University Press.

Pasquale, F. (2015): The black box society: The secret algorithms that control money and information. Harvard University Press.

Napoli, P. M. (2019): Social media and the public interest: Media regulation in the disinformation age. Columbia University Press.

Farrell, H.–Schneier, B. (2018): Common-knowledge attacks on democracy. Berkman Klein Center for Internet & Society. https://cyber. harvard.edu/story/2018-10/ common-knowledge-attacksdemocracy

Lynch, M. P. (2016): The internet of us: Knowing more and understanding less in the age of big data. W. W. Norton & Company.

Lynch, M. P. (2019): Know-it-all society: Truth and arrogance in political culture. Liveright.

Pew Research Center (2025): Google users are less likely to click on links when an AI summary appears in the results. https://www.pewresearch.org/shortreads/2025/07/22/google-users-areless-likely-to-clickon-links-when-an-aisummary appears-inthe-results/

Altman, D. (2026): The AI democracy dilemma. Journal of Democracy, 37., (1.), pp. 32–44.

Foucault, M. (1977): Discipline and punish: The birth of the prison. Pantheon Books.

Bourdieu, P. (1975): The specificity of the scientific field and the social conditions of the progress of reason. Social Science Information, 14., (6.), pp. 19–47.

Warner, M. (2002): Publics and counterpublics. Zone Books.

Dachwitz, I.–Meineck, S. (2025): Data Broker Files: New data set reveals 40,000 apps behind location tracking. Netzpolitik.org. https://netzpolitik.org/2025/databroker-files-new-data-set-reveals-40000-apps-behind-locationtracking/

Zierer, M.–Heinhold, F.–Ciesielski, R. (Directors) (2026): Dangerous apps: How they trade your data [Film]. Bayerischer Rundfunk; ARTE. https://www.arte.tv/en/videos/123951-000-A/dangerous-apps/

Han, B. C. (2017): Psychopolitics: Neoliberalism and new technologies of power.Verso.

van Dijck, J.–Poell, T.–de Waal, M. (2018): The platform society: Public values in a connective world. Oxford: Oxford University Press.

Lu, X.–An, X.– Chen, S. (2024): Trends and influencing factors in problematic smartphone use prevalence (2012-2022): A systematic review and meta-analysis. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 27., (9.), pp. 616–634.

Couldry, N.– Mejias, U. A. (2019): The costs of connection: How data is colonizing human life and appropriating it for capitalism. Stanford: Stanford University Press.

Rahman, K. S. (2018): The new utilities: Private power, social infrastructure, and the revival of the public utility concept. Cardozo Law Review, 39., (5.), pp. 1621–1692.

Schneier, B. (2015): Data and Goliath: The hidden battles to collect your data and control your world. W. W. Norton.

Papacharissi, Z. (2015): Affective publics: Sentiment, technology, and politics. Oxford: Oxford University Press.

Mason, L. (2018): Uncivil agreement: How politics became our identity. Chicago: University of Chicago Press.

Iyengar, S.–Lelkes, Y.–Levendusky, M.– Malhotra, N.–Westwood, S. J. (2019): The origins and consequences of affective polarization in the United States. Annual Review of Political Science, 22., pp. 129–146.

Eady, G.–Nagler, J.–Guess, A.–Zilinsky, J.–Tucker, J. A. (2019): How many people live in political bubbles on social media? Evidence from linked survey and Twitter data. SAGE Open, 9., (1.), pp. 1–21.

Nyhan, B.–Settle, J.–Thorson, E.–Wojcieszak, M.–Barberá, P.–Chen, A. Y.–Allcott, H.–Brown, T.–Crespo-Tenorio, A.–Dimmery, D.–Freelon, D.–Gentzkow, M.–González-Bailón, S.–Guess, A. M.–Kennedy, E.–Kim, Y. M.–Lazer, D.–Malhotra, N. Moehler, D.–Tucker, J. A. (2023): Like-minded sources on Facebook are prevalent but not polarizing. Nature, 620., (7972.), pp. 137–144.

Bruns, A. (2019): Are filter bubbles real? Polity Press.

Dubois, E.–Blank, G. (2018): The echo chamber is overstated: The moderating effect of political interest and diverse media. Information, Communication & Society, 21., (5.), pp. 729–745.

Bail, C. A. (2021): Breaking the social media prism: How to make our platforms less polarizing. Princeton: Princeton University Press.

Bail, C. A.–Argyle, L. P.–Brown, T. W.–Bumpus, J. P.– Chen, H.–Hunzaker, M. F.–Lee, J.–Mann, M.–Merhout, F.–Volfovsky, A. (2018): Exposure to opposing views on social media can increase political polarization. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 115., (37.), pp. 9216–9221.

Brady, W. J.–Wills, J. A.–Jost, J. T.–Tucker, J. A.–Van Bavel, J. J. (2017): Emotion shapes the diffusion of moralized content in social networks. Proceedings of the National Academy of Sciences, 114., (28.), pp. 7313–7318.

Rathje, S., Van Bavel, J. J., & van der Linden, S. (2021). Out-group animosity drives engagement on social media. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118., (26.), e2024292118.

Schmitt, C. (2007): The concept of the political. Chicago: University of Chicago Press.

Mouffe, C. (2013): Agonistics: Thinking the world politically. Verso.

Negt, O.–Kluge, A. (1993): Public sphere and experience: Toward an analysis of the bourgeois and proletarian public sphere. University of Minnesota Press.

Fraser, N. (1990): Rethinking the public sphere: A contribution to the critique of actually existing democracy. Social Text, 25/26., pp. 56–80.

Bennett, W. L– Segerberg, A. (2013): The logic of connective action: Digital media and the personalization of contentious politics. Cambridge: Cambridge University Press.

Rosanvallon, P. (2008): Counter-democracy: Politics in an age of distrust. Cambridge University Press.

Benkler, Y. (2006): The wealth of networks: How social production transforms markets and freedom. Yale University Press.

Letöltések

Megjelent

2026-11-18

Hogyan kell idézni

Papp, V. (2026). The Foreclosure of Contestability: Algorithmic Curation and Democratic Revisability 2/1. rész. Dunakavics, 14(11), 33–48. https://doi.org/10.63684/dk.2026.11.03

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek