Ferge Zsuzsa oktatásszociológiai öröksége és a pedagógusok szerepe a roma tanulók iskolai egyenlőtlenségeinek újratermelésében
Absztrakt
A tanulmány Ferge Zsuzsa oktatásszociológiai életművének kortárs értelmezésére és alkalmazási lehetőségeire vállalkozik, különös tekintettel a pedagógusok szerepére a roma tanulók iskolai pályafutásának alakulásában. A szerző amellett érvel, hogy az iskola nem semleges intézmény, hanem a társadalmi struktúrákba ágyazott szervezet, amely működésével gyakran hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek újratermeléséhez. Ferge elméleti és empirikus megállapításaira építve a tanulmány bemutatja, hogy a pedagógusok humán és társadalmi tőkéje, valamint szakmai önhatékonysága miként értelmezhető strukturális kontextusban. Az elemzés kitér a rejtett tanterv működésére, a kulturális elvárások szerepére, a szelekció és szegregáció hatásaira, valamint a tantestület kollektív működésének jelentőségére. A tanulmány célja nem empirikus eredmények közlése, hanem egy olyan elméleti–módszertani keret felvázolása, amely hozzájárulhat a pedagógusokkal végzett kvalitatív és kvantitatív kutatások mélyebb értelmezéséhez, valamint az oktatási egyenlőtlenségek strukturális megközelítéséhez.
Hivatkozások
Ferge Zsuzsa (1976): Az iskola szociológiai problémái. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Ferge Zsuzsa (2000): Elosztási viszonyok és a társadalom rétegződése. Budapest: Osiris.
Bourdieu, P. (1986): The forms of capital. In: Richardson, J. (Ed.): Handbook of theory and research for the sociology of education. New York: Greenwood, pp. 241–258.
Bernstein, B. (1971): Class, codes and control. Volume 1. London: Routledge & Kegan Paul.
Coleman, J. S. (1988): Social capital in the creation of human capital. American Journal of Sociology, 94., pp. 95–120.
Bandura, A. (1997): Self-efficacy: The exercise of control. New York: Freeman.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
