Szóbeli vizsga és a mesterséges intelligencia kapcsolata a didaktika tárgy tanulásában
Absztrakt
A felsőoktatásban kialakult vizsgarendszer többnyire egy hivatás, egy munkakör betöltéséhez szükséges állami, intézményi követelmények teljesítését, a jelöltek alkalmasságát kívánja mérni és mint ilyen, talán egyike a legnagyobb mozgást, dinamikát mutató felsőoktatási témának. Már az 1970-es hetvenes években számos tanulmány foglalkozott a kérdéssel. A korszak neveléstudományi szakemberei [1, 2] az akkoriban megalakuló Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont kutatási témái között felhívták a figyelmet a felsőoktatás számos kérdésére, köztük a felsőoktatási vizsgáztatással kapcsolatos problémákra. Természetesen a külföldi kutatók is előszeretettel foglalkoztak a kérdéssel. Ezek a kutatások érintették például a vizsgáztatás formáit [3], a vizsga légkörét, funkcióját, etikai kérdéseit. A kérdés azóta is egyik fontos vizsgálódási területe a felsőoktatásnak, különösen napjainkban az objektív vizsgáztatás és a számítógép által felkínált lehetőségek látványos térnyerésével vált ismét akkut problémává. Ezzel el is érkeztünk egy olyan, napjainkban is sokat vitatott kérdés feltevéséhez, mely szerint vajon milyen mértékben kell, hogy jelen legyen a szóbeli vizsga a felsőoktatási képzési folyamatban, hogyan kell a modern eszközök bevonása mellett ezt a vizsgamódszert alkalmazni? A kutatási témáról szóló tanulmányunkban nem kívánjuk a teljes problémakört áttekinteni csupán két területre kívánunk koncentrálni: a szóbeli vizsgáztatás tapasztalatainak áttekintése és ehhez kapcsolódóan a szóbeli vizsgák „felelési, felkészülési vázlatainak” elemzése és az eredmények illusztrálása, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása a didaktika tárgy oktatásában a szakoktatóképzésben. A dolgozat célja ezeknek megfelelően bemutatni: az AI alkalmazását a didaktika tárgy tanulási folyamatában, a hallgatói vizsgára felkészülés folyamatában; a hallgatói alkalmazások területeit, véleményüket a didaktika tárgy tanulása során; a vizsgaeredmények és vizsgavázlatok elemzéséből levonható tapasztalatokat. Kutatásunk során szakirodalmi feldolgozást, mesterségesintelligencia-támogatást, hallgatói kérdőívet és a vizsgavázlatok elemzését választottuk kutatási módszerül.
Hivatkozások
Faludi Szilárd (1975): Az előadás. In: Bevezetés a felsőoktatásba. Budapest: Felsőoktatási Pedagógiai kutatóközpont–Magyar Pedagógiai Társaság.
Ágoston György (1975): A felsőoktatási vizsgáztatásról. In: Bevezetés a felsőoktatásba. Budapest: Felsőoktatási Pedagógiai kutatóközpont, Magyar Pedagógiai Társaság.
Black, P.–Wiliam, D. (1998): Assessment and Classroom Learning. Assessment in Education: Principles, Policy & Practice, 5., (1.), pp. 7–74.
Faludi Szilárd (1975): Az előadás. In: Bevezetés a felsőoktatásba. Budapest: Felsőoktatási Pedagógiai kutatóközpont– Magyar- Pedagógiai Társaság.
Ágoston György (1975): A felsőoktatási vizsgáztatásról. In: Bevezetés a felsőoktatásba. Budapest: Felsőoktatási Pedagógiai kutatóközpont, Magyar Pedagógiai Társaság.
Black, P.–Wiliam, D. (1998): Assessment and Classroom Learning. Assessment in Education: Principles, Policy & Practice, 5., (1.), pp. 7–74.
Budai, G. (2014): Tanulói és tanulási utak a rendszerváltástól napjainkig. Dunakavics, 2., (6.), pp. 5–28.
Budai G. (2015). Információs társadalom iskolái: hagyományos és elektronikus tanulás. Dunakavics, 3., (9.), pp. 27–42.
Brown, G.–Bull, J.–Pendlebury, M. (2013): Assessing Student Learning in Higher Education. London: Routledge.
Falus I.–Kemény G.-né (2000): Az iskolai értékelés gyakorlata. Budapest: Okker Kiadó.
Knight, P. (2002): Summative assessment in higher education: Practices in disarray. Studies in Higher Education, 27., (3.), pp. 275–286.
Falus I. (2003): A pedagógus- képzés gyakorlata. Budapest: Gondolat Kiadó.
Brookhart, S. M. (2010): How to assess higher-order thinking skills in your classroom. ASCD.
Komlos J.–Falus O. (2023): Van-e jogunk stresszmentes élethez?: A stressz egyes gazdasági és jogelméleti aspektusairól. Civil Szemle, 2023., (20.), pp. 145–156.
Zsolnai A. (2002): Szociális kompetencia fejlesztése az iskolában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Falus O. (2011): Lepra: Stigma a XXI. században. Orvosi Hetilap, 152., (7.), pp. 246–251.
Redecker, C.–Leis, M.–Leendertse, M.–Punie, Y.–Gijsbers, G.–Kirschner, P.–Stoyanov, S.–Hoogveld, B. (2011): The future of learning: Preparing for change. European Commission, Joint Research Centre.
Brookhart, S. M. (2010): How to Assess Higher-Order Thinking Skills...
Redecker, C. et al. (2011): The Future of Learning: Preparing for Change. (EU report)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
