Teachers’ Perspectives on the Practical  Experiences and Development Paths  of Technical Education

Gábor Budai

doi:10.63684/dk.2025.12.01

Gábor Budai University of Dunaújváros, Teacher Training Centre, Assistant Professor

DOI: https://doi.org/10.63684/dk.2025.12.01

Keywords: Technician training, Vocational training, Teaching methodology, Dual training

Abstract

I examined the educational methodology possibilities of technician training for the period 2021–2023 in a secondary school in Dunaújváros. The aim of the study is to explore the possibilities of modern educational methodology, especially in the fields of the use of digital tools, dual training, project-based learning and competence development. During the period under review, one of the most important elements of the reform of technician training was the integration of digital technologies into classrooms. Another significant methodological innovation of the period under review was the further development of dual training. Project-based learning and problem-oriented education also played an important role in the methodological renewal of technician training. The emphasis on competence-based education was also an essential element of the methodological developments of technician training. My study was carried out using a questionnaire method. I interviewed 40 full-time technical teachers during the period from June 1–12, 2024. By the end of my research, I came to the conclusion that the developments in educational methodology between 2021 and 2023 contributed to the fact that technician training responds to the challenges of the 21st century more flexibly and effectively. The integration of digital tools, dual training, project-based learning and competence development has all provided educational methodology opportunities to enable technician training to continue to adapt to a rapidly changing economic and technological environment.

References

Falus, O.–Jóźwiak, P.–Kővári A. (2022): “Gólyakalifa” a 21. században: Joghézag és analógia a virtuális valóság jogában. Jogelméleti Szemle, 2022., (2.), pp. 20–32.

Budai G. (2023): A tudás hasznosítása a munkaerőpiacon. Dunakavics, 2023., (01.), pp. 34–38.

Kőkuti T. (2022). Mesterséges intelligencia és foglalkoztatás. In: Keszi-Szeremlei Andrea–Rajcsányi-Molnár Mónika András István (Szerk.): Gazdasági növekedés és fenntarthatóság: Globalizáció a 21. században. Dunaújváros, DUE Press. pp. 39–51.

Budai G. (2015): Információs társadalom iskolái: hagyományos és elektronikus tanulás, Dunakavics, 2015., (9.), pp. 27–43.

Budai G. (2014): Tanulói és tanulási utak a renszerváltástól napjainkig, Dunakavics, 2014., (6.), pp. 5–27.

Budai, G. (2024a): Historical development of education: changes in hungarian education methodology, Dunakavics, 2024., (12.), pp. 29–36.

Fehérvári A. (2022): Tanítási gyakorlat tantermi jelenlét nélkül: tanárjelöltek tapasztalatai a Covid-lezárás idején, Szeged: Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. pp. 222–238.

Komlos J.–Falus O. (2023): Van-e jogunk stresszmentes élethez?: A stressz egyes gazdasági és jogelméleti aspektusairól. Civil Szemle, 2023., (20.), pp. 145–156.

Fekete M. (2020): Digitális átállás – az első hét tapasztalatai. Iskolakultúra, 30., (9.), pp. 77–95.

Kőkuti T. (2021). Hallgatói munkaérték-preferenciák a digitális oktatási formák bevezetésének fázisában In: Balázs László (Szerk.): Digitális kommunikáció és tudatosság. Budapest: Hungarovox. pp. 65–77.

Nahalka I. (2021): Koronavírus és oktatáspolitika. Educatio, 30., (1.), pp. 22–35.

Budai, G. (2024b): The effectiveness of the application of modern methodologies in technical vocational education, Dunakavics, 2024., (03.), pp. 5–16.

Györgyi Z. (2022): A negyedik ipari forradalom és a hazai szakképzés, Educatio, 31., (1.), pp. 56–69.