Digitális átalakulás és módszertani innováció az oktatásban – a felsőoktatás megújulásának perspektívái

Kulcsszavak: digitális átalakulás, módszertani megújulás, átalakulást támogató és gátló tényezők, tanulási környezet, 21. századi képességek, kompetenciák, MI az oktatásban

Absztrakt

A tanulmány a felsőoktatás digitális átalakulásának és módszertani megújulásának kihívásait és lehetőségeit vizsgálja a mesterséges intelligencia (MI) megjelenésének korában. Rámutat, hogy bár az oktatás modernizációja régóta napirenden van, rendszerszintű változások eddig csak szigetszerűen valósultak meg. A globális társadalmi-gazdasági környezet VUCA-jellege, a munkaerőpiaci elvárások átalakulása, a technológiai forradalom, valamint a Z- és Alfa-generációk új tanulási szokásai sürgetik a hagyományos, frontális és ismeretcentrikus oktatási modell meghaladását. A szerző bemutatja a jelenlegi tanulási környezet intellektuális, fizikai, szociális és érzelmi hiányosságait, továbbá a tanárképzés strukturális problémáit, amelyek gátolják a megújulást.

A tanulmány részletesen ismerteti a 21. századi képességek és kompetenciák rendszerét, valamint ezek munkaerőpiaci relevanciáját, hangsúlyozva az analitikus gondolkodás, a kreativitás és a társas együttműködés felértékelődését. A módszertani innováció központi elemeként jelenik meg a konstruktivista

és konnektivista megközelítésen alapuló aktív, kooperatív és projektalapú tanulás, valamint a kevert (blended) tanulási környezetek alkalmazása.

A digitális transzformáció kulcsfontosságú tényezője a mesterséges intelligencia, amely az adaptív tanulás, a tanulási analitika és a tanári munka támogatása és az értékelés területén kínál új perspektívákat. Ugyanakkor a szerző hangsúlyozza az etikus és felelős MI-használat, valamint az ehhez szükséges jogi és pedagógiai felkészítés fontosságát. A tanulmány következtetése szerint a fenntartható és eredményes oktatási megújulás csak rendszerszintű, hosszú távú fejlesztésekkel, a tanári szerep újragondolásával, a tanulási környezet megújításával és a digitális kompetenciák széles körű megerősítésével érhető el.

Hivatkozások

World Bank–Molina, E.,–Cobo, C.– Pineda, J.–Rovner, H. (2024): AI Revolution in Education: What you need to know. Digital Innovations in Education Brief N°1. New York: World Bank.

Gloviczki Zoltán (2024): A holnapután iskolája. Budapest: Open Books.

Lannert Judit–Németh Szilvia (2024): Kreatív tanulás. Budapest: Tea.

Wold Economic Forum (2016): https://www.weforum.org/stories/2016/03/21st-century-skills-future-jobs-students/

Wold Economic Forum (2025): Bruxelles: Future of Jobs Report.

Molnár Gyöngyvér (2024): A mesterséges intelligencia hatása a mérés-értékelésre. Educatio, 33., (1.), pp. 55–64. MTAK Repozitórium.

Szertics Gergely (2024): MI lesz velünk?! Budapest: Partvonal Könyvkiadó.

Examining AI Use in Educational Contexts (2024): A Scoping Meta-Review and Bibliometric Analysis. Fu, Y.–Weng, Z.–Wang, J.: Nemzetközi mesterséges intelligencia folyóirat.

Ethan Mollick (2024): Társintelligencia. Budapest: HVG Könyvek.

Chiu, M.-H. etal. (2024): Embracing the future of Artificial Intelligence in the classroom. Educational Technology Research and Development. SpringerOpen.

Géring Zoltán (2024): Digitalizáció a felsőoktatásban: digitális fáradtság és jó gyakorlatok. Budapest: nBGE.

KRE (2024): Útmutató a mesterségesintelligencia-alapú rendszerek használatáról. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem. https://portal.kre.hu/ikt/MI_utmutato_20240628

Megjelent
2026-09-17
Hogyan kell idézni
KadocsaL. (2026). Digitális átalakulás és módszertani innováció az oktatásban – a felsőoktatás megújulásának perspektívái. Dunakavics, 14(9), 43-55. https://doi.org/10.63684/dk.2026.09.04
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek