Így szoktuk elrontani az oktatási felméréseinket már a kérdésfeltevésnél
DOI:
https://doi.org/10.63684/dk.2025.2.03Kulcsszavak:
Kérdőíves felmérések, felsőoktatás; statisztika, kérdésfeltevés, relevancia, mérhetőség, megbízhatóság, face validity, content validity, pilot studyAbsztrakt
A kérdőíves felmérések a felsőoktatás szívverései – legalábbis a mi számunkra, akik a statisztikától várjuk, hogy válaszoljon az élet minden nagy kérdésére. Igyekszem bemutatni, hogyan ronthatjuk el már az első lépéseknél a kutatási folyamatot, amikor a kérdéseinket megfogalmazzuk. Amikor nem nézzük meg, hogy a kérdéseink relevánsak-e, megbízhatóak-e, hogy a válaszok mérhetők-e, és gyermetegnek tartjuk az olyan módszereket, mint „face validity”, „content validity”, „pilot study”. Persze ezekre a vizsgálatokra tényleg csak akkor van szükség, ha feladjuk az eredmények fantáziadús értelmezhetőségénék örömét, az új, soha nem látott tézisek felfedezésének katarzisát. Összeszedtem a leggyakoribb hibákat – és egy-két jótanácsot is adok.


