A civil szféra szerepe a cyberbántalmazás megelőzésében és kezelésében
Absztrakt
A digitális forradalom alapjaiban változtatta meg a mindennapjainkat, az emberi kapcsolatok dinamikáját. Egy új tér jött létre – a cybertér, amely nem csupán kommunikációs platformként funkcionál, hanem a társaskapcsolatok megkerülhetetlen színterévé vált. A pozitívumok mellett számtalan veszélyt rejt magában, az egyik legsúlyosabb probléma a cyberbántalmazás, amelyre nem tudnak megfelelően reagálni sem a közoktatásban résztvevők, sem pedig az egyéb intervenciós tevékenységet folytató állami szereplők. A formális keretek között zajló oktatásban az adminisztrációs túlterheltség és a módszertani hiányosságok gyakran akadályozzák a hatékony beavatkozást. Az állami szereplőkbe vetett bizalomhiány miatt nem fordulnak az érintettek az intervenciós tevékenységet végző szakemberekhez így a segítségnyújtás újabb akadályba ütközik. Ebben a társadalmi környezetben
válik különösen fontossá a civil szféra szerepe. A tanulmány célja, hogy bemutassa, a civil szféra miként képes reagálni ezekre a hiányokra és együttműködni az említett intézményekkel, továbbá ismerteti, hogy milyen hátráltató tényezőkkel kell szembenézniük a mindennapi munkájuk során. A kvalitatív kutatás civil szereplőkkel készített félig-strukturált interjúk segítségével tárja fel a civil szféra jelentőségét, jó gyakorlatait és kihívásait. A kutatás rávilágít arra, hogy a civil szereplők jelentős szerepet töltenek be a prevencióban és az intervencióban egyaránt. A kutatás másik szakaszában, az érintett felhasználókkal készült interjúk szintén azt mutatták, hogy az állami intézményekben nem bíznak és probléma esetén a civil szervezetekhez fordulnának bizalommal. Módszertani szabadságuk, tudásuk és a kapcsolatrendszerük lehetővé teszik, hogy partneri együttműködéseket alakítsanak ki és tartsanak fent a formális intézmények szereplőivel. Ennek ellenére az eredmények azt mutatják, hogy anyagi nehézségekkel és humánerőforrás hiánnyal, politikai korlátozásokkal kell szembenézniük, amelyek veszélyeztetik a működésüket és a hosszútávú jelenlétüket az iskolák és a közösségek életében. A civil szereplők kitartó és aktív jelenléte kulcsfontosságú, ugyanis gyakran pótolják a formális rendszer hiányosságait és sok esetben az egyetlen hiteles segítségforrásként szolgálnak.
Hivatkozások
Ahmed, S. K., Mohammed, R. A., Nashwan, A. J., Ibrahim, R. H., Abdalla, A. Q., Ameen, B. M. M., & Khdhir, R. M. (2025). Using thematic analysis in qualitative research. Journal of Medicine, Surgery, and Public Health, 6, 1-6. https://doi.org/10.1016/j.glmedi.2025.100198
Aiken, M. (2020). Cybercsapda: Hogyan változtatja meg az online tér az emberi viselkedést? Harmat – Új Ember Kiadó.
Aronson, E., & Aronson, J. (2023). A társas lény. HVG Kiadó.
Babbie, E. (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó
Bacsa-Bán, A. (2025). A civil társadalom és a pedagógusok közötti partnerség: nemzetközi példák és azok hatása a tanári pályára. Civil Szemle, (22)5 (Különszám) 107-123. https://doi.org/10.62560/CSZ.2025.05.7
Balázs, L. (2019). Civil szervezetek és vezetői sajátosságok – vizsgálati lehetőségek szervezetpszichológiai megközelítésből. Civil Szemle, 16(4), 25-43.
Bene, V. (2019b). Ki lájkol a végén? Módszerek a biztonságos internethasználat fejlesztésére. Módszerek a biztonságos internethasználat fejlesztésére. In Hulyák-Tomesz (Ed.), Generációs kérdések a kommunikációs készségfejlesztésben. Hungarovox Kiadó. pp. 90-102.
Bene, V. (2018). Az oktatásban dolgozó segítő szakemberek szerepe az biztonságos internethasználat kialakításában. Acta Medicinae et Sociologica, 9(26), 76-90. https://doi.org/10.19055/ams.2018.9/26/5
Bene, V. (2019a). Az internetbiztonság oktatása a digitális generációra hangolva. In Polonyi, T., Abari, K., & Szabó, F. (Eds.). Innovációk az oktatásban. Oriold Kiadó. pp. 285-296.
Bene, V., & Töviskes, I. (2025). Így írunk mi! – Középiskolások a média világában. In Hulyák-Tomesz (Ed.), Kommunikációoktatás a változó társadalmi, technológiai és gazdasági környezetben. Hungarovox Kiadó. pp. 213-220.
Bokor, T. (2015). Médiaértés. In Aczél, P. (Ed.), Műveljük a médiát! Wolters Kluwer Kft. pp. 179-239.
Campbell, M. A. (2006). Happy?? Slapping?. Connections. 23(4), 2-4. Queensland Guidance and Counselling Association Inc.
Civil society organisation. (n.d.). https://eur-lex.europa.eu/EN/legal-content/glossary/civil-society-organisation.html
Coloroso, B. (2020). Bullying - Zaklatók, áldozatok, szemlélők. Harmat Kiadói Alapítvány
Csemáné Váradi, E. (2023). Az égetéstől az online agresszióig – interdiszciplináris kitekintés. In Nagy Zoltán (Ed.), Az összehasonlító jog eszközével a gyűlölet ellen. Mádl Ferenc Intézet Tudományos Közleményei. Ferenc Mádl Institute of Comparative Law https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10 pp. 51-71.
Csepeli, Gy. (2014). Szociálpszichológia mindenkiben. Kossuth Kiadó.
Domonkos, K. & Ujhelyi, A. (2015). Az online zaklatás médiareprezentációja. Neveléstudomány, 2015(1), 77-92.
Gyermekjogi Civil Koalíció (2024). „Mit kíván a magyar gyermekvédelem – Javaslatok 40 pontban a gyermekvédelmi rendszer megújításáról” https://gyermekjogicivilkoalicio.hu/wp-content/uploads/2024/03/JAVASLATOK-GYERMEKVEDELEM-2024.-VEGLEGES-02.29.docx-2-1.pdf
H. Tomesz, T.& Balázs, L. (2024). Civil szervezet az oktatás és tudomány szolgálatában. Civil Szemle, 8(Különszám) 97-107. https://doi.org/10.62560/CSZ.2024.05.1
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (2024). Hogy minden gyereknek legyen hova fordulnia! A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2024. évi szakmai beszámolója https://kek-vonal.hu/wp-content/uploads/2024/03/Kek-Vonal-Gyemekkrizis-Alapitvany-2024-es-szakmai-beszamoloja.pdf
Kovács, Sz. & Fejes, Cs. (2024). Közösségi tudáskincs A médiaértés és kritikai gondolkodás oktatásának civil szervezetek bevonásával megjelenő perspektívái a felsőoktatásban. Civil Szemle, 8(Különszám) 63-81. https://doi.org/10.62560/CSZ.2024.05.1
Körmendi, A. & Szklenárik, P. (2012). Az iskolai zaklatás. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Légrádiné Lakner, Sz. (2006). Tréningmódszer a felsőoktatásban. Tudásmenedzsment, 7(1), 60-66.
Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (2017). https://djnkft.hu/wp-content/uploads/2017/06/Magyarorszag-Digitalis-Gyermekvedelmi-Strategiaja.pdf
Mit jelent a cyberbullying? (n.d.). https://tabby-hun.weebly.com/mit-jelent-a-cyberbullying.html
Mitev, A. (2015). A kvalitatív kutatás békaperspektívából és madártávlatból – áttekintő, közel hozó rész. In Horváth Dóra & Mitev Ariel (Eds.): Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Alinea Kiadó.
Moreno, M. A. (2015). Szex, drogok, Facebook. Internethasználati kalauz szülőknek. Móra Könyvkiadó.
Nagy, Á., Nizák, P. & Vercseg, I. (2014). Civil társadalom – nonprofit világ. Új Ifjúsági Szemle Alapítvány.
Salmivalli, C. (2010). Bullying and the peer group: A review. Aggression and Violent Behavior, 15, 112–120. https://doi.org/10.1016/j.avb.2009.08.007
Unicef Magyarország (2022). Középiskolások tapasztalatai az iskolai zaklatásról Közvélemény-kutatás. MEDIÁN Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. https://unicef.hu/wp-content/uploads/2022/11/median_unicef_2022_iskolai_zaklatas_jelentes.pdf
Zsila, Á., Ujhelyi, A. & Demetrovics, Zs. (2015): Online zaklatás a legújabb kutatások tükrében. Imágó, 4(4), 50-64.
Zsila, Á. & Demetrovics, Zs. (2018): Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió A közösségioldal-használat összefüggései az online bántalmazással. Médiakutató, 19(1), 21-33.

