Harmadik szektor partnerkapcsolatainak és fenntarthatóságának vizsgálata az EFQM-modell segítségével
Absztrakt
A tanulmány célja annak megállapítása, hogy a harmadik szektorbeli szervezetek fenntarthatósági és együttműködési szintje vizsgálható-e az EFQM-Modell alkalmazásával. A Quadruple and Quintuple Helix modellek és a közösségi innováció integrált keretrendszerének alkalmazásával a civil szektor szerepét kutatja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG-k) teljesítésében. A helix-modellt az egyes társadalmi szereplők közötti kommunikációt és döntéshozatalt elősegítő keretrendszernek tekintve hangsúlyozza, hogy a civil szervezetek jelentős szocializációs és kommunikációs feladatokat tudnak ellátni innováció szempontjából, biztosítva az innovatív ötlet megvalósításának hatékonyságát. A társadalmi szerepet vállaló civil szervezetek feladata szorosan összefonódik a közösségi innováció (social innovation) feladatával. A fenntartható fejlődés céljai nem egyenrangúak az egyén, vállalkozás, ország, hanem gyakorlatilag az egész társadalom jövőjét meghatározó célokkal. Ebben az értelemben az innováció természete a társadalmi innováció, amelyre számos alternatív definíció létezik. Az EFQM-modell átfogó keretet biztosít a szervezeti teljesítmény értékeléséhez és a folyamatos fejlesztés elősegítéséhez. Az EFQM-modell alkalmazásával a szervezetek mérhető célokat és kulcsfontosságú teljesítménymutatókat határozhatnak meg ezeken a területeken, növelve ellenálló képességüket. Ezen túlmenően a harmadik szektorbeli szervezetek közötti, valamint köztük és más érdekelt felek közötti hatékony együttműködés kulcsfontosságú a társadalmi hatás erősítéséhez. Az EFQM-modell a vezetést, az érdekelt felek bevonását és a stratégiai együttműködést helyezi előtérbe, lehetővé téve a szervezetek számára a bizalom építését és a közös célok előmozdítását. A kérdőíves felmérésen alapuló tanulmány hipotézise alapján a harmadik szektorbeli szervezetek alkalmazhatják az EFQM-keretet az együttműködés erősítésére, a fenntarthatóság fokozására, és végső soron a közösségeikben való érdemi változásra való képességük javítására.
Hivatkozások
Balázs, L., Rajcsányi-Molnár, M., András, I., & Sitku, K. (2021). Social responsibility and community engagement at a Hungarian regional university. Journal of Higher Education Theory and Practice, 21(1), 53–62.
Balázs, L., & Rajcsányi-Molnár, M. (2022). Civil szervezetek szerepe az elektromobilitás népszerűsítésében. Civil Szemle, 19(4), 41–54.
Biggeri, M., Testi, E., & Bellucci, M. (2017). Enabling ecosystems for social enterprises and social innovation: A capability approach perspective. Journal of Human Development and Capabilities, 18(2), 299–306. DOI: https://doi.org/10.1080/19452829.2017.1306690
Boelman, V., Kwan, A., Lauritzen, J. R. K., Millard, J., & Schon, R. (2015). Growing social innovation: A guide for policy makers. In Theoretical and empirical policy foundations for building social innovation ecosystems (TEPSIE FP7-Project). https://youngfoundation.org/wpcontent/uploads/2015/04/YOFJ2786_Growing_-Social_Innovation_16.01.15_WEB.pdf
Carayannis, E. G., Grigoroudis, E., Stamati, D., & Valvi, T. (2021). Social business model innovation: A quadruple/quintuple helix-based social innovation ecosystem. IEEE Transactions on Engineering Management, 68(1), 235–248. DOI: https://doi.org/10.1109/TEM.2019.2914408.
Carayannis, E. G., & Campbell, D. F. J. (2012). Mode 3 knowledge production in quadruple helix innovation systems. Springer.
Carayannis, E. G., & Campbell, D. F. J. (2009). ‘Mode 3’ and ‘quadruple helix’: Toward a 21st-century fractal innovation ecosystem. International Journal of Technology Management, 46(3–4), 201–234. DOI: https://doi.org/10.1504/IJTM.2009.023374
Carayannis, E. G., Barth, T. D., & Campbell, D. F. J. (2012). The quintuple helix innovation model: Global warming as a challenge and driver for innovation. Journal of Innovation and Entrepreneurship, 1(1), 2. DOI: https://doi.org/10.1186/2192-5372-1-2
Catala B., Savall T.,Chaves-Avila, R. (2023). From entrepreneurial and innovation ecosystems to the social economy ecosystem, Journal of Business Research, Elsevier, vol. 163 (C)
Chomiak-Orsa, I., & Martusewicz, J. (2023). Creating good practice in effective sustainability management by implementing the EFQM model. Procedia Computer Science, 225, 3517–3526. DOI: https://doi.org/10.1016/j.procs.2023.10.347.
Civil Info – Civil Információs Portál letöltés: 2025.06.01; https://civil.info.hu/kezdolap/CKSZK/index.html;
Cobben, Dieudonnee, Ward, Ooms, Roijakkers, Nadine, & Radziwon, Agnieszka (2022). Ecosystem types: A systematic review on boundaries and goals. Journal of Business Research, 142, 138–164. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2021.12.046
EFQM European Foundation for Quality Management (2019). The EFQM model 2020. Elérhetőség: https://efqm.org/the-efqm-model
Etzkowitz, Henry, & Leydesdorff, Loet (1995). The Triple Helix -- University-Industry-Government Relations: A Laboratory for Knowledge Based Economic Deve-lopment. EASST Review, 14(1). https://papers.ssrn.com/abstract=2480085
Gallego-Bono, Juan Ramón, & Chaves-Avila, Rafael (2016). Innovation cooperative systems and structural change: An evolutionary analysis of Anecoop and Mondragon cases. Journal of Business Research, 69, 4907–4911. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2016.04.051
Granstrand, Ove & Holgersson, Marcus (2020). A conceptual review and a new definition, Technovation, vol. 90-91
Halmai, N. M., Konczosné Szombathelyi, M., & Rajcsányi-Molnár, M. (2024). The role of third sector in the innovation ecosystem and global partnership for sustainable development. Conference Working Papers Series: Volume XIV. University of Antwerp, International Society for Third-Sector Research (ISTR). https://cdn.ymaws.com/www.istr.org/resource/resmgr/2024antwerp/working_-papers_2024_antwerp/istr_the_role_of_third_secto.pdf
Halmai, N.; Rajcsányi-Molnár, M. & Konczosné, Szombathelyi M. (2023) A harmadik szektor szerepe az innováció-kommunikációban Civil Szemle 20. 7 Különszám, 15-31.
Hege, E. & Demailly, D. (2017). How Do NGOs Mobilize around the SDGs and What are the Ways Forward: A French-German Comparison. IDDRI Working Paper: 1-24. https://www.iddri.org/sites/default/files/import/publications/working-paper-sdgs-and-ngos_eh-dd.pdf
Horváth, K. G., (2021). Az innovációs ökoszisztéma folyamatok fejlesztésének lehetőségei Egy online innovációs fórum koncepciója. Polgári Szemle, 17. évf. 1–3. szám, 348–357., DOI: https://doi.org/10.24307/psz.2021.0725
Hummel, S., (2020). Shrinking Spaces? Contested Spaces! Zum Paradox im zivilgesellschaftlichen Handlungsraum. Forschungsjournal Soziale Bewegungen 33. 649-670. DOI: https://doi.org/10.1515/fjsb-2020-0056.
Inzelt, A. (2004). Az egyetemek és a vállalkozások kapcsolata az átmenet idején. Közgazdasági Szemle, LI(9), 870–890.
Kiss J. (2024): Társadalmi vállalkozások Magyarországon: a kutatásokból kirajzolódó kép. Civil Szemle, 21., (4.), pp. 51-69
Kuhlman, T., & Farrington, J. (2010). What is sustainability? Sustainability, 2(11), 3436–3451. DOI: https://doi.org/10.3390/su2113436.
Lahi A., Dervishi A., 2019, Triple Helix, as an acceleration model of Sustainable Development Goals, European Journal of Economics and Business Studies, 5, 101, DOI: https://doi.org/10.26417/ejes.v5i2.p101-105.
Merko, F., Balla, A., & Biancardi, M. (2023). Building a sustainable growth model toward a green economy in Albania.
Munro, R. (2009). Actor-network theory. In The SAGE encyclopedia of social science research methods (pp. 11200–11209). SAGE Publications. DOI: https://doi.org/10.4135/9780857021014.n7
Nárai, M., & Reisinger, A. (2024). Civil szervezetek mint társadalmi innovációk a térben. COMITATUS: Önkormányzati Szemle, 34, 75–87.
Palik Z. (2025) A civil szervezetek helyzete Magyarországon a statisztikai adatok tükrében https://erke.hu/2025/06/29/a-civil-szervezetek-helyzete-magyarorszagon-a-statisztikai-adatok-tukreben/ Letöltés: 2025.07.18
Schumpeter, J. A. (1934). The theory of economic development. In J. Backhaus (Ed.), Joseph Alois Schumpeter: The European heritage in economics and the social sciences (Vol. 1, pp. 61–116).
Schütz, F., Heidingsfelder, M. L., & Schraudner, M. (2019). Co-shaping the future of quadruple helix innovation systems: Uncovering public preferences toward participatory research and innovation. The Journal of Design, Economics, and Innovation, 5(2), 128–146. DOI: https://doi.org/10.1016/j.sheji.2019.04.002
Silva-Flores, Martha Leticia, & Murillo, David (2022). Ecosystems of Innovation: Factors of Social Innovation and its Role in Public Policies. Innovation: The European Journal of Social Science Research, 35(4), 569–588. DOI: https://doi.org/10.1080/13511610.2022.2069548
Tokár-Szadai, Á., Remenyik, B., Vargáné Gálicz, I., & Dénes, L. D. (2025). Társadalmi vállalkozások tanácsadási igényei a fenntarthatóság jegyében. Civil Szemle, 2025(3). 22. 93-115. DOI: https://doi.org/10.62560/csz.2025.03.6.
Vas, Z., & Bajmócy, Z. (2012). Innovációs rendszerek 25 éve: Szakirodalmi áttekintés evolúciós közgazdaságtani megközelítésben. Közgazdasági Szemle, 59(11), 1233–1256.
Wierzbic, A., & Martusewicz, J. (2019). The evolution of the EFQM model in the context of contemporary challenges for organizations. In K. S. Soliman (Ed.), Vision 2025: Education excellence and management of innovations through sustainable economic competitive advantage (pp. 11200–11209). International Business Information Management Association.
