A szakmai civil szervezetek szerepe a magyarországi műemlékvédelemben

Absztrakt

A műemlékvédelem több tudományágra támaszkodó, szerteágazó társadalmi tevékenység, melyre a civilizált államok a 19. század második fele óta áldoznak időt, pénzt, energiát, fenntartanak oktatási intézményeket, kutatóintézeteket, alkotnak jogi szabályozást. A szereplők között ott találjuk a beruházókat, az építész szakmát, a szakértőket, a hatóságot, az oktatási intézményeket és a civil szervezeteket. A műemlékes szakma álláspontja szerint a történeti épületek értékeinek megőrzése a társadalmi identitást erősíti. Az emlékezésnek, mint lélektani folyamatnak köszönhetően, a régi dolgok, így a régi épületek látványa, használata, jelenléte az életünkben az emberek többségéből pozitív érzelmeket vált ki, ezért vállaljuk a régi épületek fenntartásával együtt járó kényelmetlenségeket, többlet költségeket is. Van azonban egy széles társadalmi réteg, akinek a számára a régi csak ócskát jelent és egyáltalán nem motivált a műemléki értékek megőrzése iránt. A társadalom érdeklődését mutatja, hogy a sajtóban időről időre hangsúlyt kap egy-egy sikeresnek mondott műemlék-helyreállítás, vagy éppenséggel egy-egy elpusztuló érték története. A magyarországi hivatásos műemlékvédelmi szervezetrendszer 2010 óta gyökeresen átalakult. A központi szervek felmorzsolódtak, a hatósági feladatokat ellátó regionális szervezeti egységek a közigazgatási rendszerbe beépülve az általános építéshatóságok alatt próbálnak értékvédő munkát végezni. Ebben a helyzetben egyre fontosabb szerep jut a műemlékvédelem területén tevékenykedő szakmai civil szervezeteknek.