Társadalmi vállalkozások tanácsadási igényei a fenntarthatóság jegyében
Absztrakt
A tanulmány a társadalmi vállalkozások tanácsadási igényeit és azok alakulását vizsgálja az elmúlt években, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a COVID–19-járvány okozta hatásokra. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen tényezők akadályozták ezen vállalkozások működését és ezek a tényezők hogyan alakultak az elmúlt öt évben. A kvantitatív és kvalitatív módszerekkel végzett kutatás hipotézisei szerint a társadalmi vállalkozásokat és a kontrollcsoportokat hasonló tényezők akadályozták a COVID–19 alatt, mint korábban. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy bár a társadalmi vállalkozások kiemelten kezelik a fenntarthatóságot, működésüket jelentős kihívások akadályozzák, főként a szakértelem és a pénzügyi források korlátozott elérhetősége terén. A társadalmi vállalkozásokra az árverseny és a magasabb személyi költségek kevésbé voltak jelentős hatással, mint a kontrollcsoport esetében. A társadalmi vállalkozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható fejlődést célzó megoldásokra és ily módon is hozzá kívánnak járulni a szélesebb társadalmi és környezeti célok eléréséhez egyaránt. A tanulmány továbbá kiemeli, hogy a társadalmi vállalkozások számára a fenntarthatóság nem csak marketing vagy kommunikációs elem, hanem alapvető működési szempont, amelyet tanácsadók segítségével még inkább integrálni kívánnak stratégiáikba. Az eredmények alapján további kutatási irányok is bemutatásra kerülnek, a társadalmi vállalkozások és a kontrollcsoport közötti különbségek mélyebb vizsgálatára vonatkozóan a hosszú távú fenntarthatósági célok és kihívások terén. A kutatás eredményei segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a társadalmi vállalkozások sajátos tanácsadási igényeit, valamint azt, hogy miként alakíthatók ki a fenntarthatóságra és a társadalmi jólétre összpontosító stratégiák ezen vállalkozások számára.
Hivatkozások
Angyal, Á. (2009): Vállalatok Társadalmi Felelőssége, Felelős Társaságirányítás (Corporate Social Responsibility). Kossuth Kiadó, Budapest.
Ásványi, K. (2019): CSR-marketingmix a gyakorlatban. Marketing és Menedzsment, 46(3) pp. 32-41.
Ásványi, K., Kiss, D. (2019): CSR kurzus hatása a hallgatók attitűdjére. Studia Mundi 6(2) pp. 3-14.
Bembenek, B. (2015): The Sustainable Development of an Industrial Cluster in the Context of Corporate Social Responsibility – A New Challenge for Cluster Management. European Scientific Journal, 11(3) pp. 225-235.
Borzaga, C., Defourny, J. (2004): The Emergence of Social Enterprise. London and New York: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203164679
Bouma, J. J., Jeucken, M. (2001): Sustainable banking: the greening of finance. Greenleaf Publishing Ltd.
Bowen, H. R. (1953): Social Responsibility of the Businessmen. New York University Press.
Carroll, A. B. (1991): The Pyramid of Corporate Social Responsibility: Toward the Moral Management of Organizational Stakeholders, Business Horizons, 34(4) pp. 39-48. DOI: https://doi.org/10.1016/0007-6813(91)90005-G
Crook, C. (2005): Special Report on Corporate Social Responsibility. The Economist, 20 Jan.
Cohen, B., Warwick, M. (2006): Values-driven Business – How to Change the World, Make Money, and Have Fun. Berrett - Koehler Publishers.
Cramer, J. (2005): Experiences with structuring corporate social responsibility in Dutch industry, Journal for Cleaner Production, 13 (6) pp. 583-592. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2003.12.008
Crane, A., McWilliams, A., Matten, D., Moon, J., Siegel, D. S. (2008) (ed.): The Oxford Handbook of Corporate Social Responsibility. Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199211593.001.0001
Davis, K. (1976): Social Responsibility is Inevitable. California Management Review 19(1) pp.14-20. DOI: https://doi.org/10.2307/41164678
Dyllick, T., Hockerts, K. (2002): Beyond the Business Case for Corporate Sustainability, Business Strategy and the Environment, 11(2) pp. 131-141. DOI:10.1002/bse.323
Elkington J. (1997): Cannibals With Forks: the Triple Bottom Line of 21st Century Business. Capstone Oxford, pp. 229-231. DOI:10.1023/A:1006129603978
European Commission (2001): Green Paper: Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility. http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/gpr/2001/com2001_0366en01.pdf Letöltés ideje: 2024.09.02.
Eötvös Loránd Tudományegyetem (2024): http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pszichologia/123Kiss/Kutat%-E1sm%F3dszertan_szoci%E1lpszichol%F3gia/bin/Ora_4/04_fogalomtar.html . Letöltés ideje: 2024.07.03.
Franklin, D. (2008): Just good business: a special report on corporate social responsibility. The Economist, 19 Jan.
Friedman, M. (1970): The social responsibility of business is to increase its profits, New York Times Magazine, 13/09/1970, pp.17.
Goodpaster, K. E. (2007): Conscience and Corporate Culture. Blackwell Publishing, Oxford.
Holliday, C. O., Schmidheiny, S., Watts, P. (2002): Walking the Talk - The Business Case for Sustainable Development. Greenleaf Publishing, Berrett-Koehler Publishers. DOI: https://doi.org/10.4324/9781351281966
Kiss J. (2018): A társadalmi vállalkozások megjelenése, intézményesülése és kapcsolódása a nonprofit szektorhoz Magyarországon. Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/41602
Kiss J. (2024): Társadalmi vállalkozások Magyarországon: a kutatásokból kirajzolódó kép. Civil szemle 21(4) pp. 51-69.
Koltai L., Rácz K. (2019): Társadalmi vállalkozások az élelmiszergazdaságban. Munkaügyi szemle. 62(5). pp. 26-37.
Kotler, P., Lee, N. (2007): Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, Jót tenni – egy ügyért és a vállalatért. HVG Kiadó, Budapest.
Kubr, M. (2002): Management consulting A guide to the profession (fourth edition). International Labour Organization, Geneva
Matolay R., Révész É. E. (2020): Mit adhatnak a társadalmi vállalkozások a felsőoktatásnak? – Perspektívák és kapcsolódások. Educatio, 29(1), pp. 33–47.
Mihály, M. (2017): Mit értünk társadalmi vállalkozás alatt és miért kutatjuk? – Narratívák a nemzetközi szakirodalomból Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 14(1), pp. 101-115.
Rossouw, G. J. (2006): A Response to Bouckaert’s Ethics Management Paradox, in Zsolnai, L. (ed.): Interdisciplinary Yearbook of Business Ethics, 1(1) pp. 200- 202.
Sajtos, L., Mitev, A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.
Szenttamási, K. (2020): Társadalmi vállalkozások és a koronavírus járvány, Máltai Tanulmányok, 2020/3-4, pp. 467-490.
Szegedi, K., Fülöp, G., Bereck, Á. (2015): Fogalmi meghatározások, modellek és példák a vállalati társadalmi felelősség és a társadalmi innováció hazai és nemzetközi irodalmából. Észak- magyarországi Stratégiai Füzetek, 12(2), pp. 122-128.
Tokár-Szadai, Á. (2015): A társadalmi vállalkozások tanácsadás iránti igényei. Észak- magyarországi Stratégiai Füzetek, 12(2), pp. 49-58.
Tokár-Szadai, Á. (2021): Társadalmi vállalkozások tanácsadási igényének változása Északkelet-Magyarországon 2015 és 2020 között. Észak- magyarországi Stratégiai Füzetek 18(1), pp. 98-109.
Vogel, D. (2006): The Market for Virtue - The Potential and Limits of Corporate Social Responsibility. Brookings Institution Press, Washington, D. C. DOI: 10.1177/1086026606292475.
Wartick, S., Cochran, P. (1985): The Evolution of the Corporate Social Performance Model The Academy of Management Review 10(4) pp. 758-769. DOI: https://doi.org/10.2307/258044
World Bank Institute (2004): Can Small Be Responsible? A WBI „The Possibilities and Challenges of Corporate Social Responsibility among Small and Medium Enterprises” c. e-konferenciájáról készült összefoglaló http://info.worldbank.org/etools/docs/library/126862/small_responsible.pdf. Letöltés ideje: 2024.08.29.
World Business Council for Sustainable Development (1999): Meeting changing expectations. Corporate Social responsibility. New York, WBCSD. http://www.wbcsd.org/pages/edocument/edocumentdetails.aspx?id=82&nose Letöltés ideje: 2024.08.29.
