Egyensúlykeresés a tudomány, a közszolgáltatások és a társadalmi felelősségvállalás között: a felsőoktatás, a civil társadalom és az egészségügy metszéspontjának új kihívásai
Absztrakt
A tanulmány a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványi fenntartású vidéki tudományegyetemek – különösen a klinikai központtal rendelkező Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem és Szegedi Tudományegyetem – nonprofit egészségügyi szerepvállalását vizsgálja. E felsőoktatási intézmények egészségügyi közfeladat-el látása egyre szorosabban kapcsolódik a térségi szükségletekhez és a társadalmi igényekhez, miközben egyre hangsúlyosabbá válik harmadik missziós tevékenységük részeként is. A kutatás központi kérdése, hogy az egyetemek egészségügyi tevékenysége miként kapcsolódik a civil társadalomhoz, és hogyan jelennek meg a civil szervezetek a betegellátás társadalmasításában. A vizsgálat vegyes módszertanon alapul: jogszabályi és intézményi dokumentumelemzésen, valamint strukturált interjúkra épülő esettanulmányon; az interjúk a Pécsi Tudományegyetem vezetőivel készültek. Az eredmények szerint a civil szervezetekkel való együttműködések jelenleg inkább eseti és projektalapú jellegűek, így nem képeznek széles körben alkalmazott modellt. A tartós partnerségek kialakítását akadályozza a civil szervezetek működésével kapcsolatos aktuálpolitikai környezet, a felsőoktatási rendszerben a civil kapcsolódások célrendszerének kiforratlansága, valamint a bizalom és felelősség formalizálásának hiánya. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a fenntartható civil–egyetemi együtt működésekhez szükséges az intézményesült, hosszú távú stratégiai partnerségek kialakítása. A jelenlegi gyakorlat korlátait részben az alulról jövő kezdeményezésekre építő, közösségi erőforrásokat mozgósító együttműködések oldhatják, amelyek hozzájárulhatnak az egyetemek regionális egészségügyi és társadalmi beágyazottságának erősítéséhez.
Hivatkozások
András, I., Rajcsányi-Molnár M. & Füredi, G. (2013). A vállalatilag felelős vállalat: A CSR- és a cafeteria-metszet értelmezési lehetőségei a gyakorlatban. In: Rajcsányi-Molnár Mónika & András István (Eds.), Metamorfózis: Globális dilemmák három tételben. (pp. 127–139). Új Mandátum
Bacsa-Bán, A. & András, I. (2022): Technikusképzéstől a szakmaipedagógus-képzésig: USR a Dunaújvárosi Egyetemen. Civil Szemle, 19(4), pp. 34–147.
Balázs, L., Rajcsányi-Molnár, M., András, I. & Sitku, K. (2020). Társadalmi felelősségvállalás a felsőoktatásban – egy hazai jógyakorlat bemutatása. Civil Szemle, 17(3), 5–25.
Balázs, L., Rajcsányi-Molnár, M., András, I. & Sitku, K. (2021). Social Responsibility and Community Engagement at a Hungarian Regional University. Journal of Higher Education Theory and Practice, 21(1), 54–63. https://doi.org/10.33423/jhetp.v21i1.4037
Barker, M. E., King, J., Mitchell, B., Dawson, A., & Crowfoot, G. (2024). The effect of hospital volunteering on empathy in nursing and medical students. Collegian, 31(1), 34-39. https://doi.org/10.1016/j.colegn.2023.11.001
Benneworth, P., Kaiser, F., Vossensteyn, H., & Westerheijden, D. (2018): Critical Approaches to Developing Effective Accountability Tools in Higher Education. In: Benneworth, P., Culum, B., Farnell, T., Kaiser, F., Seeber, M., Scukanec, N., Vossensteyn, H., & Westerheijden, D. (2018): Mapping and Critical Synthesis of Current State-of-the-Art on Community Engagement in Higher Education. (pp. 76–100). Institute for the Development of Education
Bocsi, V., Fényes, H. & Markos, V. (2017). Motives of volunteering and values of work among higher education students. Citizenship, Social and Economics Education, 16(2), 117-131. https://doi.org/10.1177/2047173417717061
Bocz, J. & Kmetty, Z. (2008). Egészségügyi nonprofit szervezetek. Civil Szemle, 5(1–2), 39–60.
Carayannis, E. G. & Campbell, D.F.J. (2012). Mode 3 knowledge production in quadruple helix innovation systems: Twenty-first-century democracy, innovation, and entrepreneurship for development. Springer, New York. https://doi.org/10.1007/978-1-4614-2062-0
Carayannis, E. G. & Rakhmatullin, R. (2014). The Quadruple/Quintuple Innovation Helixes and smart specialisation strategies for sustainable and inclusive growth in Europe and beyond. Journal of the Knowledge Economy, 5: 212–239. https://doi.org/10.1007/s13132-014-0185-8
Chatterton, P. & Goddard, J. (2000). The response of higher education institutions to regional needs. European Journal of Education, 35(4), 475–496. https://doi.org/10.1111/1467-3435.00041
Clark, B. R. (1983). The Higher Education System. Berkeley, University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520340725
Clark, B. R. (1998). Creating Entrepreneurial Universities. Oxford, Pergamon.
Dános, Z. (2021). A társadalmi felelősségvállalás jelenléte a magyar állami egyetemek szervezeti dokumentumaiban. Educatio, 30(1), 125-134. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.10
Erdős, K. (2024). Egyetemek a regionális fejlődés szolgálatában. Közgazdasági Szemle, 71(11), 1280-1302. https://doi.org/10.18414/KSZ.2024.11.1280
Etzkowitz, H. (1997). The Entrepreneurial University and the Emergence of Democratic Corporatism. In Etzkowitz H. & Leydesdorff L. (Eds.) Universities and the Global Knowledge Economy. The Triple Helix of University-Industry-Government Relations. (pp. 141–152). London and Washington, Pinter
Etzkowitz, H. & Leydesdorff, L. (2000). The dynamics of innovation: from National Systems and ‘Mode 2’ to a Triple Helix of university–industry–government relations. Research Policy, 29, 109–123. https://doi.org/10.1016/S0048-7333(99)00055-4
Gál, Z. (2016). Egyetem és a város. Educatio, 25(2), 220-233.
Hazelkorn, E. (2016). Contemporary Debates Part 2: Initiatives, and Governance and Organisational Structures. In: Goddard, J., Hazelkorn, E., Kempton, L. & Vallance, P. (Eds.) The Civic University: The Policy and Leadership Challenges. (pp. 65–93). Edward Elgar Publishing https://doi.org/10.4337/9781784717728.00011
Jorge, M. L. & Peña, F. J. A. (2017). Analysing the literature on university social responsibility: A review of selected higher education journals. Higher Education Quarterly, 71(4), 302–319. https://doi.org/10.1111/hequ.12122
Kákai, L. (2024). Nonprofit szervezetek lehetőségei az egyre inkább centralizálódó közszolgáltatási rendszerben. Civil Szemle, 21(3), 89-116. https://doi.org/10.62560/csz.2024.03.06
Kőkuti T., Balázs L. & Rajcsányi-Molnár M. (2022). A felsőoktatási felelősségvállalás egy sajátos módja: Képzési Életpálya-menedzsment Program a Dunaújvárosi Egyetemen. Civil Szemle, 19(4), 113–126.
Kőkuti, T. & Maczó, E. (2024). Mesterséges intelligencia, civil szervezetek és a felsőoktatás. Civil Szemle, 21(5), 107-123. https://doi.org/10.62560/CSZ.2024.05.7
Málovics, G. (2024). Hazai egyetemi közösségi szerepvállalási gyakorlatok a társadalmi igazságosság lencséjén keresztül. Civil Szemle, 21(4), 71-87. https://doi.org/10.62560/csz.2024.04.4
Málovics, G., Bajmócy, Z., Csernák, J., Fehér, B., Frigyik, M., Juhász, J. & Szerencsés, R. (2024). Az egyetemi közösségi szerepvállalás lehetséges szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában hazai kontextusban. Tér és Társadalom, 38(2), 71-102. https://doi.org/10.17649/TET.38.2.3531
Molnár, Zs (2022). A nemzetközi önkéntesség társadalmi szerepei. In: Karlovitz János Tibor (Ed.) Az ember és gazdagsága egészséges és biztonságos környezetben. (pp. 133-147). International Research Institute
Moulaert, M., MacCallum, D., Mehmood, A. & Hamdouch, A. (2013). General Introduction: The Return of Social Innovation as a Scientidc Concept and a Social Practice. In: Moulaert, M., MacCallum, D., Mehmood, A. & Hamdouch, A. (Eds.): The International Handbook on Social Innovation: Collective Action, Social Learning and Transdisciplinary Research. Edward Elgar, Cheltenham, UK, 1–6. https://doi.org/10.4337/9781849809986.00008
Nagy G. & Rajcsányi-Molnár M. (2022): Egy felsőoktatási intézmény harmadik missziós szerepvállalása. Civil Szemle, 19(4), 163–171.
Nárai M. & Reisinger A. (2016): Társadalmi felelősségvállalás és részvétel a lokális és területi közösségi folyamatokban. Budapest, Pécs: Dialóg Campus.
Péntek, E. (2009). A civil szervezetek részvételi lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások nyújtásában és az egészségpolitikai folyamatok befolyásolásában [Doktori disszertáció], Pécsi Tudományegyetem.
Reisinger A. (2018): Győri autóipari beszállító vállalkozások CSR tevékenysége öt vállalkozás példáján. Tér – Gazdaság – Ember, 1., 283–310.
Reisinger A. & Dános Zs. (2015): Egyetemi felelősségvállalás három magyar egyetem esetében. Tér – Gazdaság – Ember, 3.(3), 117–133.
Reisinger, A. & Dános, Zs. (2021). Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi hatásai–négy magyarországi egyetem vizsgálatával. Tér és Társadalom, 35(3), 87-107. https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3342
Sitku, K. (2019). Vidéki egyetemek harmadik missziós tevékenysége: a társadalmi tudásmegosztás hatásai: A magyar szakirodalom áttekintése. Iskolakultúra, 29(8), 17-35. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.8.17
Sitku K. (2023): Egyetem és társadalom interakciói: egyetemi társadalmi felelősségvállalás, „harmadik misszió” és közösségi szerepvállalás. Civil Szemle, 20(6), 29–41.
Steunenberg, B., van der Mast, R., Strijbos, M. J.; Inouye, S. K. & Schuurmans, M. J. (2016). How trained volunteers can improve the quality of hospital care for older patients. A qualitative evaluation within the Hospital Elder Life Program (HELP). Geriatric Nursing, 37(6), 458-463. https://doi.org/10.1016/j.gerinurse.2016.06.014
Szabó-Tóth, K. (2025). Social Innovation and Higher Education. Ibidem Verlag.
Vallaeys, F. (2014): University Social Responsibility: a mature and responsible definition. In: Higher Education in the World 5. GUNI Report. Palgrave Macmillan, pp. 88–96. https://doi.org/10.13140/2.1.2121.1523
Wissema, J.G. (2009). Towards the Third Generation University. Managing the university in transition. Edward Elgar, Cheltenham, UK https://doi.org/10.4337/9781848446182
