Elite Privilege or Social Force? A Longitudinal Study of the Network Segregation of Civil Society Actors
Abstract
In the study, we examine the integration of civil society organization members (hereafter: civil actors) into Hungarian society using a size generator method. One consequence of the paternalistic-socialist system and later the capitalist-individualistic system is a lack of trust and solidarity. A weak civil society is both a cause and a result of this social process (Dupcsik-Tóth 2008). Civil consciousness does not permeate the whole of society, as it only affects a segment of it, remaining the privilege of the middle class and the elites. Since civil society has no connection with the majority of society, it cannot count on the solidarity of the majority (Sik 2021). As a result, civil society, which is considered the bastion of democracy, can easily be undermined
without significant social resistance. Over the past decade, the proportion of depoliticized civil society organizations has increased, while the proportion of “watchdog” (conflict-oriented) civil society organizations has decreased (Gerő-Kerényi 2020). In our research, we seek answers to the following questions. To what extent do civil society actors face network segregation? Which factors (e.g., urban-rural divide) are
responsible for the network segregation of civil society actors? For our longitudinal quantitative study, we use the 2015 data collection (N=2687) from the OTKA research project entitled Integration and Disintegration Processes in Hungarian Society, which contains size-generator questionnaires, as well as the 2021 Hungarostudy (N=7000) databases. The degree of network segregation revealed by the summation method shows how unevenly known a given group is within society, i.e., how closed the group under study is in terms of its network (Kmetty-Koltai 2015). We build negative binomial models, where the alpha parameter indicates the degree of oversdispersion (segregation), and the significant explanatory (segregation-forming) variables are also incorporated into the model. Thus, in addition to examining the degree of segregation, the causes of segregation are also explored. According to our data, in both years examined (2015 and 2021), one of the most segregated groups in terms of social networks is civilians, with a degree of segregation comparable to that of homeless people. The number of civil acquaintances is highest among middle-class people with higher education, living in rural areas (in towns or villages), and older (over 45 years of age). In terms of Kovách’s integration groups, the number of civil acquaintances is significantly higher among the locally integrated, which means that the civil sector is most visible and accessible to the “rural elite.” This gives them a social power that enables them to influence and shape the life of the local community.
References
Albert, F., Brys Z., Czermann M., & Gerdán M. (2022). A közeli kapcsolathálózatok mintázatai a Covid19-járvány idején a magyar aktív korú felnőtt lakosság körében. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 12(4), 140–161. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.4.140
Albert, F., & Herke B. (2022). Baráti kapcsolatok változása a Covid-19-járvány alatt. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 12(4), 162–190. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.4.162
Andorka, R. (2006). Bevezetés a Szociológiába. Osiris
Angelusz, R. & Tardos R. (1991): Társadalmak rejtett hálózata, avagy mit remélhet a társadalomkutatás a kapcsolathálózati megközelítéstől, In Angelusz R. & Tardos R. (Szerk.): Társadalmak rejtett hálózata (pp.5-19). Magyar Közvéleménykutató Intézet.
Beluszky, T. (2000). Értékek, értékrendi változások Magyarországon 1945 és 1990 között, Korall, 2000/Ősz, 137–154.
Blau, P. M. (1994). Structural Contexts of Opportunities. University of Chicago Press.
Csermely, P. (2005). A rejtett hálózatok ereje. Vince.
Csizmady, A., Csurgó, B., Kovách, I., & Megyesi, B. (2017). Területiség és társadalmi integráció. In Kovách, I. (Szerk.), Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban. MTA TK SZI, Belvedere Meridionale.
Csurgó, B. (2024). Lokalitás és integráció. A lokálisan integráltak társadalmi sajátosságai és integrációs szerepük. In Kovách, I. (Szerk.), Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás. A magyar társadalom (pp. 73-102.)
Deák, I. (2024). Civil szervezetek és autoriter tendenciák: A terrorizmus- és pénzmosásellenes jogszabályok kettős szerepe. Civil Szemle, 21(3), 31-44. https://doi.org/10.62560/csz.2024.03.03
DiPrete, T. A., Gelman, A., McCormick, T., Teitler, J. & Zheng, T. (2011). Segregation in Social Networks Based on Acquaintanceship and Trust. American Journal of Sociology, 116(4), 1234–1283. https://doi.org/10.1086/659100
Duncan, O. D., & Duncan, B. (1955). A Methodological Analysis of Segregation Indexes. American Sociological Review, 20(2), 210-217. https://doi.org/10.2307/2088328
Dupcsik, Cs. & Tóth, O. (2008). Feminizmus helyett familizmus. Demográfia, 51(4), 307-328.
Durkheim, É. (1893). A társadalmi munkamegosztásról. Osiris.
Gerő, M. (2020). Elzárkózás és fojtogató ölelés. A civil szervezetek és az állam átalakuló kapcsolata az erősödő kontroll korszakában. In Fejős, A. & Szikra, D. (Szerk.), Támogatás és támadás. Női civil szervezetek az illiberális demokráciában (pp. 8–30). Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Gerő, M. & Kerényi, Sz. (2020). A civil társadalom változó szerepei és a társadalmi integráció. In Kovách, I. (Szerk.), Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban (pp. 195–230) Társadalomtudományi Kutatóközpont Argentum.
Granovetter, M. (1991). A gyenge kötések ereje - In Angelusz, R. & Tardos, R. (Szerk.), Társadalmak rejtett hálózata (pp. 371-400). Magyar Közvéleménykutató Intézet.
Huszti, É. (2015). Megismer-hetem: A személyes kapcsolathálózat feltárásának új formája – kapcsolati napló. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Kisfalusi, D., Susánszky, P. & Susánszky, É. (2022). Nehezen elérhető̋ csoportok és szegregáció vizsgálata a hálózati méretgenerátor módszerével: Egy magyarországi vizsgálat tanulságai. Szociológiai Szemle, 32(4), 70–91. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2022.4.4.
Kmetty, Z. (2014). Diskurzusok, nexusok és politikai részvétel: A politikai hálózatok és a politikai diskurzus szerepe a részvételben és a tömbösödésben. (Doktori disszertáció, ELTE-TÁTK Szociológia Doktori Iskola, Budapest).
Kmetty, Z. (2015). Ideológiai és kapcsolathálózati törésvonalak a társadalmi politikai térben a 2014-es országgyűlési választások előtt., In Szabó, G. (Szerk.), Politika az intézményeken túl: kapcsolatok, interakciók, élmények. Budapest: MTATKPTI.
Kmetty, Z. & Koltai, J.A. (2015). Kapcsolathálózatok mérése – elméleti és gyakorlati dilemmák, lehetőségek. Socio.hu, 2015(4), 34-49. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2015.4.34
Kornai, J. (2013). Központosítás és piaci reform, Kalligram.
Kovách, I., Hajdu, G., Gerő, M., Kristóf, L. & Szabó, A. (2017). Az integrációs modell. In Kovách, I. (Szerk.), Társadalmi integráció (pp. 21-47). MTA TK, Belvedere.
Laga, I., Bao, L & Niu, X. (2021). Thirty Years of The Network Scale-up Method. Journal of the American Statistical Association, 116(535): 1548–1559. https://doi.org/10.1080/01621459.2021.1935267
McCormick, T. H. (2021). The Network Scale-Up Method. In Light, R. & Moody, J. (Eds.), The Oxford Handbook of Social Networks (pp.152-169). Oxford University Press.
McCormick, T. H., Salganik, M. J. & Zheng, T. (2010). How Many People Do You Know?: Efficiently Estimating Personal Network Size. Journal of the American Statistical Association, 105(489): 59–70. https://doi.org/10.1198/jasa.2009.ap08518
McPherson, M., Smith-Lovin, L. & Cook, J. M. (2001). Birds of a Feather: Homophily in Social Networks. Annual Review of Sociology, 27, 415–444. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.27.1.415
Moksony, F. (2006). A Poisson-regresszió alkalmazása a szociológiai és demográfiai kutatásban. Demográfia, 49(4), 366–382.
Nagy, Á., Béres-Áfra, Zs., & Szalóki, V. (2025). The Domestication of the Civil Sphere: The Hungarian Example. Civil Szemle, 22(2), 9-24. https://doi.org/10.62560/csz.2025.02.1
Putnam, R. D. (2001). Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. Simon & Schuster.
Sik, D. (2018). Szolidaritás a késő modernitásban. Szociológiai Szemle 28(1): 4–32. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2018.1.1
Sik, D. & Zakariás, I. (2021). A szolidaritási mező – járvány idején. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 11(1), 1–30. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2021.1.1
Szabó, A. & Gerő M. (2020). A magyar társadalom politikai integrációja, In Kovách, I. (Szerk.), Mobilitás és integráció a magyar társadalomban. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet.
Szabó, K. (2014). Hétköznapi tapasztalat – az elméleti kutatás ihletője. Magyar Tudomány, 175(2), 247-251.
Takács, E. (2018). A szolidaritás alakváltozásai: Az együttműködés lehetőségei és gátjai Magyarországon. Budapest. Napvilág.
Takács, E. (2019). Társadalmi szolidaritás vs reflexív szolidaritás Durkheim szolidaritáskoncepciója a későmodernitásban. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 9(2), 42–57. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2019.2.42
Tönnies, F. (1887). Közösség és társadalom. Gondolat.
Utasi, Á. (2002). A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok. Századvég, 24.
Vida, L. (2023). Marginalizált társadalmi csoportok láthatósága kapcsolathálózati szempontból. METSZETEK – Társadalomtudományi folyóirat, 12(1), 83-108. https://doi.org/10.18392/metsz/2023/1/5
Zheng, T., Salganik, M. J. & Gelman, A. (2006). How Many People Do You Know in Prison? Journal of the American Statistical Association, 101(474), 409–423. https://doi.org/10.1198/016214505000001168
