Civil társadalom és partmenti kormányzás: empirikus betekintés a Partvonal-gazdálkodási Tervezéshez az indiai Tamil Naduban
Absztrakt
A partvonal-gazdálkodási tervek egyre fontosabb szerepet töltenek be India part menti tervezésében, hatékonyságuk azonban nagymértékben attól függ, mennyire tükrözik a parti közösségek társadalmi és ökológiai valóságát. A tanulmány a civil társadalom hozzájárulását vizsgálja Tamilnádu partvonal-gazdálkodásához, egy olyan térségben, ahol a gyors fejlesztések, az ökológiai változások és az ismétlődő ciklonhatások fokozott igényt teremtettek a koherens partvonal-kezelésre. A kutatás 14 parti körzetben végzett 180 konzultáción alapul, és négy civil társadalmi szervezeti kategóriára összpontosít: nem kormányzati szervezetekre, női önsegítő csoportokra, halászati szövetkezetekre és vallási intézményekre. Az eredmények azt mutatják, hogy e csoportok egymást kiegészítő szerepet játszanak a partvonal-gazdálkodás értelmezésében és támogatásában. A nem kormányzati szervezetek ökológiai helyreállítással, monitorozással és közösségi szemléletformálással foglalkoznak. A női csoportok a reziliencia alapvető tényezőire – például a vízminőségre, a higiénére,
a menedékek állapotára és a személyes biztonságra – hívják fel a figyelmet. A halászati szövetkezetek a mindennapi tengeri hozzáférés gyakorlati követelményeit hangsúlyozzák,
beleértve a kotrást és a kikötői infrastruktúrát. A vallási intézmények megbízható hálózatokat biztosítanak a segítségnyújtáshoz, a koordinációhoz és a konfliktuskezeléshez szélsőséges események során. E közös erőfeszítések segítenek abban, hogy a műszaki partvonal-tervezés helyi szinten is értelmezhető és elfogadható legyen. A Fülöp-szigetek, Banglades és Hollandia part menti tapasztalataival való összehasonlítás azt mutatja, hogy Tamilnádu olyan szélesebb mintát képvisel, amelyben a civil társadalom erősíti a part menti alkalmazkodási intézkedések elfogadottságát és eredményességét. A tanulmány amellett érvel, hogy a reziliencia a megosztott tanulásból, a felelősség megosztásából és az intézmények közötti együttműködésből alakul ki. A civil társadalom bevonása a partvonal-gazdálkodási tervek keretrendszerébe ezért elengedhetetlen a társadalmilag hiteles, ökológiailag megalapozott és változó parti feltételekhez alkalmazkodó megközelítések kialakításához.
Hivatkozások
Adger, W. N., Hughes, T. P., Folke, C., Carpenter, S. R., & Rockström, J. (2005). Social-ecological resilience to coastal disasters. Science, 309(5737), 1036–1039. https://doi.org/10.1126/science.1112122
Alati, V. M., Alati, J., Olunga, J., Daudi, L. N., Odoli, C., & Nordlund, L. M. (2020). Mollusc shell fisheries in coastal Kenya: Local ecological knowledge reveals overfishing. Ocean & Coastal Management, 195, 105285. https://doi.org/10.1016/j.ocecoaman.2020.105285
Alfiandri, Y., Harwanto, H., & Amalia, D. (2024). Community governance for coastal empowerment in Bintan Regency, Indonesia. Journal of Marine and Public Policy, 5(2), 113–133.
Ammerman, N. T. (2005). Pillars of faith: American congregations and their partners. University of California Press.
Anheier, H. K., & Toepler, S. (2019). Civil society: Measurement, evaluation and policy. Cambridge University Press.
Armitage, D., Marschke, M., & Plummer, R. (2012). Adaptive co-management and the paradox of learning. Global Environmental Change, 22(1), 86–97. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2011.11.004
Arora-Jonsson, S. (2011). Virtue and vulnerability: Discourses on women, gender and climate change. Global Environmental Change, 21(2), 744–751. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2011.01.005
Badru, A., Omobowale, A., & Ojakorotu, V. (2023). Civil society, conflict, and environmental governance in the Niger Delta. Journal of Asian and African Studies, 58(3), 312–329. https://doi.org/10.1177/00219096221128493
Baker-Médard, M. (2017). Gendering marine conservation: The politics of marine protected areas and fisheries access. Society & Natural Resources, 30(6), 723–737. https://doi.org/10.1080/08941920.2016.1257078
Bekkers, V., & Moody, R. (2014). Accountability and transparency in governance networks. Public Management Review, 16(5), 661–678. https://doi.org/10.1080/14719037.2012.691008
Belhabib, D., Sumaila, U. R., & Pauly, D. (2015). Feeding the poor: Contributions of West African fisheries to employment and food security. Ocean & Coastal Management, 111, 72–81. https://doi.org/10.1016/j.ocecoaman.2015.04.010
Brandsen, T., & Karre, P. (2011). Hybrid organizations: No cause for concern. International Journal of Public Administration, 34(13), 827–836. https://doi.org/10.1080/01900692.2011.615549
Brown, L. D., & Moore, M. H. (2001). Accountability in civil society: Strategies for advocacy NGOs. Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 30(3), 569–587. https://doi.org/10.1177/0899764001303006
Béné, C., Newsham, A., Davies, M., Ulrichs, M., & Godfrey-Wood, R. (2016). Resilience, poverty and development. Global Environmental Change, 38, 3–12. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2016.03.008
Dryzek, J. S. (2000). Deliberative democracy and beyond. Oxford University Press.
Ebrahim, A. (2003). Making sense of accountability. Nonprofit Management and Leadership, 14(2), 191–212. https://doi.org/10.1002/nml.29
Edwards, M. (2011). Civil society (3rd ed.). Polity.
Fabricius, C., Folke, C., Cundill, G., & Schultz, L. (2004). Powerless spectators or adaptive co-managers? Ecology and Society, 9(1), 1–13. https://doi.org/10.5751/ES-00648-090115
Fernando, R. L. (2019). Solid waste management of local governments in the Western Province of Sri Lanka: An implementation analysis. Waste Management, 84, 194–203. https://doi.org/10.1016/j.wasman.2018.11.030
Foley, M. W., & Edwards, B. (1996). The paradox of civil society. Journal of Democracy, 7(3), 38–52. https://doi.org/10.1353/jod.1996.0048
Folke, C., Hahn, T., Olsson, P., & Norberg, J. (2005). Adaptive governance of social–ecological systems. Annual Review of Environment and Resources, 30, 441–473. https://doi.org/10.1146/annurev.energy.30.050504.144511
Gaillard, J. C., & Texier, P. (2010). Religions, natural hazards, and disasters. Religion, 40(2), 81–84. https://doi.org/10.1016/j.religion.2009.12.006
Glavovic, B., Kelly, S., & Kay, R. (2020). Climate change and coastal planning. Ocean & Coastal Management, 187, 105117. https://doi.org/10.1016/j.ocecoaman.2020.105117
Hegger, D., Alexander, M., Raadgever, G. T., & Priest, S. (2019). Toward more resilient flood risk governance in Europe. Ecology and Society, 24(4), 10. https://doi.org/10.5751/ES-11260-240410
India Meteorological Department (IMD). (2019). IMD Cyclone e-Atlas. https://cyclone.imd.gov.in
Jentoft, S. (2000). The community: A missing link of fisheries management. Marine Policy, 24(1), 53–59. https://doi.org/10.1016/S0308-597X(98)00009-1
Kearney, J., Berkes, F., Charles, A., Pinkerton, E., & Wiber, M. (2007). Participatory governance in fisheries. Marine Policy, 31(5), 641–650. https://doi.org/10.1016/j.marpol.2007.01.003
Kumar, V. S. (2021). Anthropogenic drivers of coastal erosion in India. Indian Journal of Geo-Marine Sciences, 50(4), 622–630.
Leal Filho, W., et al. (2020). Governance approaches to climate adaptation. Journal of Environmental Management, 273, 111134. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2020.111134
Lemos, M. C., & Agrawal, A. (2006). Environmental governance. Annual Review of Environment and Resources, 31, 297–325. https://doi.org/10.1146/annurev.energy.31.042605.135621
Ministry of Environment, Forest and Climate Change (MoEFCC). (2019). National Wildlife Database on Coastal Protected Areas. https://moef.gov.in
Mwangi, E., Meinzen-Dick, R., & Sun, Y. (2016). Gender and sustainability. World Development, 85, 98–110. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2016.05.016
NCCR (National Centre for Coastal Research). (2018). National Assessment of Shoreline Changes Along Indian Coast – A Status Report for 26 Years. https://nccr.gov.in
Nguyen, H. P., Nguyen, P. Q. P., & Nguyen, T. P. (2022). Green port strategies in developed coastal countries as useful lessons for Vietnam. Journal of Marine Science and Engineering, 10(11), 1662. https://doi.org/10.3390/jmse10111662
Ostrom, E. (2009). A polycentric approach to climate change. World Bank Working Paper.
Pahl-Wostl, C. (2019). Governance modes in water governance transformation. Environmental Science and Policy, 91, 6–16. https://doi.org/10.1016/j.envsci.2018.10.008
Paul, S. K., & Routray, J. K. (2011). Household response to cyclone and induced flood. International Journal of Disaster Risk Reduction, 2, 73–83. https://doi.org/10.1016/j.ijdrr.2011.08.004
Pretty, J., & Ward, H. (2001). Social capital and the environment. World Development, 29(2), 209–227. https://doi.org/10.1016/S0305-750X(00)00098-X
Pretty, J., & Smith, D. (2004). Social capital in biodiversity conservation. Conservation Biology, 18(3), 631–638. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2004.00126.x
Putnam, R. (1993). Making democracy work. Princeton University Press.
Rahman, M. M., Rahman, M. A., Hasan, M., & Haque, A. (2021). Hybrid coastal protection in Bangladesh. Journal of Environmental Management, 293, 112143. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2021.112143
Reed, M. S. (2008). Stakeholder participation for environmental management. Biological Conservation, 141, 2417–2431. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2008.07.014
Roth, D., Warner, J., & Winnubst, M. (2017). Securitising the river. Geoforum, 79, 29–39. https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2016.12.004
Rudiak-Gould, A. (2022). Indigenous participation in ridge-to-reef environmental governance: Lessons from Fiji. Ambio, 51, 402–415. https://doi.org/10.1007/s13280-021-01663-5
Salamon, L. M., & Anheier, H. (1998). Social origins of civil society. Voluntas, 9(3), 213–248. https://doi.org/10.1007/BF02354195
Spalding, M., Kainuma, M., & Collins, L. (2014). World atlas of mangroves. Earthscan.
Vousdoukas, M. I., Ranasinghe, R., Mentaschi, L., et al. (2020). Sandy coastline change. Nature Climate Change, 10(3), 260–265. https://doi.org/10.1038/s41558-020-0697-0
Walters, B. B. (2008). Where community-based forestry succeeds. Journal of Environmental Management, 86(1), 11–28. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2006.12.025
