Hosting of Ukrainian Displaced People in Hungary
Abstract
In connection with the refugee crisis caused by the war in Ukraine, Hungary is considered a transit country. Millions of refugees have passed through the country, requiring housing assistance that differs from the strategy of Western countries. In our study, we explore how an extreme crisis situation, with a delayed state involvement, mobilizes citizens to provide accommodation in solidarity to those who lost their homes. Our interviews and quantitative measurement (N=151) among hosts provide an empirical basis for this.
Our results show that the majority of solidarity accommodation providers have responded to the short-term accommodation needs of a large number of displaced people. The findings reveal a significant difference between the solidarity accommodation provided by citizens and other forms of voluntary assistance in terms of contact pathways: most of the latter were organized on a network basis through social media, while
the majority of solidarity accommodation was spontaneous, peer to peer initiatives.
Our research adds to the studies that highlight the importance of civil solidarity in recent extraordinary situations in Hungary. However, it also aims to draw attention to the fact that the sustainability of voluntary activities cannot be ensured in the longer term without organizational support.
References
Az erdélyi menekültek – Az „Erdély” vizsgálat zárójelentése (1989). Budapest: TÁRKI.
Bereczkei Tamás–Birkás Béla–Kerekes Zsuzsanna (2007): Önzetlenség idegenek iránt. Egy evolúciós modell kísérleti ellenőrzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 62., (4.), pp. 449–473. DOI: https://doi.org/10.1556/MPSz¬le.62.2007.4.2
Bereczkei Tamás (2003): Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris.
Czirfusz Márton–Pósfai Zsuzsanna (2023): Ukrajnából érkező menekülteknek szóló közép- és hosszútávú lakhatási program lehetőségei és korlátai. Budapest: Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont.
Feischmidt Margit (2018): Szolidaritás és társadalmi reflexió a menekültek önkéntes segítőinek elbeszéléseiben. Socio.hu 2018/1. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2018.1.69
Forst, Rainer (2021): Solidarity: Concept, Conceptions, and Contexts. Normative Orders Working Paper 02/2021. Research Centre “Normative Orders“ of Goethe University Frankfurt amMain.
Hamann, Ulrike–Karakayali, Serhat (2016): Practicing Willkommenskultur: Migration and Solidarity in Germany. Intersections, 2., (4.), pp. 69–86. DOI: https://doi.org/10.17356/ieejsp.v2i4.296
Juhász Attila–Molnár Csaba–Zgut Edit (2017): Menekültügy és migráció Magyarországon. Prága: Heinrich- Böll-Stiftung e.V. , Budapest: Political Capital.
Kiss Adrienn–Magyar Eszter (2013): Hol az otthonom? Budapest: Menedék.
Klenner Zoltán (2017): A modern menekültügyi rendszer létrehozása és fejlődése a rendszerváltoztatás időszakában Magyarországon. Magyar Rendészet, 3., pp. 47–60.
Kováts András–Soltész Béla (Szerk.) (2022): Valahol otthon lenni – Menekültek társadalmi beilleszkedése Magyarországon. Budapest: Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Laitinen, Arto–Pessi, Anne Birgitta (2021): Szolidaritás: elmélet és gyakorlat. Regio, 2., pp. 5–23. DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v29i2.05
Lakševics, K.–Franz, Y.–Haase, A.–Nasya, B.–Patti, D.–Reeger, U.–Raubiško, I.–Schmidt, A.–Šuvajevs, A. (2024): The permanent regime of temporary solutions: Housing of forced migrants in Europe as a policy challenge. European Urban and Regional Studies, 31., (1)., pp. 81–87. Sage. DOI: https://doi.org/10.1177/09697764231197963
Sik Domonkos (2018): Szolidaritás a késő modernitásban. Szociológiai Szemle, 1., pp. 4–32.
Sik Domonkos (2018): Válaszok a szenvedésre. A hálózati szolidaritás elmélete. Budapest: ELTE Reader.
Sik Domonkos–Zakariás Ildikó (2021): Járvány és válság – rászorultsági és segítési viszonyok a COVID–19 első hulláma idején. Regio, 2., pp. 24–72. DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v29i2.24
Sik Endre–Simonovits Bori–Szeitl Blanka (2016): Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban. Regio, 2., pp. 81–108.
Sik Endre (1990): Erdélyi menekültek Magyarországon. In: Andorka Rudolf–Kolosi Tamás–Vukovich György (Szerk.): Társadalmi riport 1996. Budapest: TÁRKI. pp. 516–533.
Sík Endre (2016): Csúcsot döntött az idegenellenesség, elfogyott az idegen-barátság. Budapest: TÁRKI.
https://www.tarki.hu/hu/news/2016/kitekint/20160404_idegen.html
Solidarity and housing: Supporting Safe Homes. Considerations, key principles and practices (2022). European Commission (EC).
Tóth Judit–Bernát Anikó (2022): Menekültválság 2022-ben. Az Ukrajna elleni orosz agresszió menekültjeinek magyarországi fogad(tat)ása. In: Kolosi Tamás–Szelényi Iván–Tóth István György (Szerk. 2022): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI. pp. 347–367.
Towards a Europe of Solidarity Housing (1992): Directorate-General for Employment, Social Affairs and Inclusion. Social Europe Supplement, 3., (92.), Belgium.
Vályi Réka (2008): Az altruizmus jelensége a társadalomtudományban. Kötő-jelek, 2007. pp. 103–120.
Werner, Greta Weston (2024): Housing movements: From solidaristic discourse to solidaristic fields. Political Geography, 103088. DOI: https://doi.org/10.1016/j.polgeo.2024.103088
Yanaşmayan, Zeynep (2023) Post-2015 refugees in Germany: “Culture of welcome”, solidarity or exclusion? International Migration. 2023. 61., pp. 3–11. IOM. DOI: https://doi.org/10.1111/imig.13149
Zakariás Ildikó–Feischmidt Margit–Gerő Márton–Morauszki András–Neumann Eszter–Zentai Violetta–Zsigmond Csilla (2023): Szolidaritás az ukrajnai menekültekkel Magyarországon: gyakorlatok és atti¬tűdök egy lakossági felmérés alapján. Regio. 31., (2.), pp. 101–150. DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v31i2.101
Zakariás Ildikó (2016): A menekültek civil segítése: attitűdök és morális érvek. Regio, 24., (4.), pp. 61–87. DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v24i4.137
