A szabadságvesztés-büntetés helye, szerepe a szankciórendszerben a Csemegi-kódextől a hatályos Büntető Törvénykönyvig
Absztrakt
A szabadságvesztés büntetésének szabályozása, valamint annak büntetéstani rendszerben betöltött szerepe az elmúlt több mint két évszázadban jelentős változásokon ment keresztül. Jelen tanulmány célja nem csak ezen történeti fejlődés bemutatása, hanem annak vizsgálata, hogy az arányosság elve mennyire tükröződött a korábbi szankciórendszerekben, illetve milyen kihatással volt erre a halálbüntetés megsemmisítése. Ennek keretében a szerző a büntetés céljára, illetve legitimációjára vonatkozó elveket vetíti az egyes szankciórendszerekre. Végül választ keres arra, hogy a megtorlás mennyiben jellemzi jelenlegi szankciórendszerünket, és a megbocsátás megfeleltethető-e egyes anyagi vagy eljárásjogi jogintézményeknek.
Hivatkozások
Gellér Balázs (2008): Általános tanok, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest
Gellér Balázs (2015): Büntetéskiszabás Magyarország negyedik Büntető Törvénykönyvében, Jogtudományi Közlöny, LXX: évfolyam 2. szám
Gellér Balázs (2017): A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés - büntetőjog-elméleti meggondolások tükrében. In: Hollán Miklós - Barabás A. Tünde (szerk.): A negyedik magyar büntetőkódex - régi és új vitakérdései, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, p. 87-108.
Gellér Balázs - Ambrus István (2017): A magyar büntetőjog általános tanai I., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Gárdai Gyula - Vígh József (1969): Észrevételek büntetési rendszerünk problémáihoz, Magyar jog, 10. szám
Györgyi Kálmán (1984): Büntetések és intézkedések, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Mezey Barna (1998): Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban. In: Molnár A. (szerk.): A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, Zala Megyei Levéltár: Zalaegereszeg, p.159-184.
Vígh József (1964): A fiatalkori bűnözés és a társadalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest
