A Kritikus Nyersanyagok Magyarország Adatgyűjteményből 2.

Ritkaelem-dúsulások értékelése egyes üledékes nyersanyag előfordulásainkban

  • Balassa Csilla Miskolci Egyetem, Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet, PhD-hallgató
  • Tátrai Csaba Miskolci Egyetem, TEKH Szakkollégium, MSc-hallgató
  • Pataky Csilla Miskolci Egyetem, MSc-hallgató
  • Gyenes Iván Miskolci Egyetem, TEKH Szakkollégium, BSc-hallgató
  • Antal Krisztián Miskolci Egyetem, TEKH Szakkollégium, MSc-hallgató
  • Hasan Eteraf Miskolci Egyetem, TEKH Szakkollégium, Phd-hallgató
  • János Földessy Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar
  • TEKH Szakkollégium Miskolci Egyetem
Kulcsszavak: kritikus nyersanyagok, Magyarország, szén, uránérc, rézérc, üledékes nyersanyagok

Absztrakt

A Miskolci Egyetem TEKH Kollégiuma a 2024. évi munkaterve alapján megkezdte a hazai kritikus elemi előfordulások feltérképezését, elsőként a szénmedencéink és a nyugat-mecseki üledékes kőzetek esetében. A rendelkezésre álló adatokon alapuló értékelések sok hibával terheltek, de így is elegendőek a különböző kritikus elemdúsulások kiemeléséhez és összehasonlításához. Közgazdasági szempontból vizsgálva a legutóbbi tanulmányunkban szereplő példákat, a vizsgált földtani környezetekben a legígéretesebb dúsítást mutató elemek az Sc, Be, Hf, Ge és V, de a ritkaföldfémek, Ta, Nb, Ga is mutatnak gazdaságossághoz közeli koncentráció értékeket. A cikkben bemutatott lelőhelyek közül Máza (Sc, LRFF, Hf, Nb, Ta, PGE), Komló (Be, Sc, V, HREE), Pécs-Szabolcs (Be, Ga, Ge, Nb, HREE), Bükkábrány (Sc) és Bánhorváti (Ge) külön fi gyelmet érdemel. A kritikus ásványi nyersanyagok kutatásában egyre fontosabb a megbízható információk megszerzése a geológiáról, az erőforrásokról, a kritikus nyersanyagok határainkon belüli elérhetőségéről. A cikkünkben felkínált megközelítés hozzásegíthet ehhez. A tárgyalt dúsítások, előfordulások mögötti adatlapok a TEKH honlapján [3] érhetők el.

Hivatkozások

Földessy J., Mádai F. (2023): Bevezető egy új sorozathoz: Kritikus és stratégiai nyersanyagok az Európai Unióban és Magyarországon - multimédia-adatgyűjtemény építése a Miskolci Egyetemen. Földtani Közlöny, 156, 25-31.

Badawi, M., Leskóné Majoros L., Evane Cesar J., C. Haddad E. Saifo, A., Arthur, S. A., Farrenzo, R. A., Földessy J.: A Kritikus Nyersanyagok Maraton Adatgyűjteményéből. 1. Az akkumulátor gyártáshoz használt kritikus ásványi nyersanyagok rövid áttekintése. (in press)

https://tekh.uni-miskolc.hu/

https://kritikuselemek.uni-miskolc.hu/

Csalagovits I., Vígh-Fejes M. (1969): Geokémia. A meddőkőzetek és a kőszén nyomelemei. Ann. Inst. Geol. Publ. Hung., 51, 518-575.

Kádas M. (1983): A mecseki fekete kőszén nyomelemvizsgálatának újabb eredményei. Földtani Kutatás, 26, 81-82.

Somos G. L., Zubovic P., Simon F. O. (1985): Geochemical analysis of 12 Hungarian coal samples. Geophysical Transactions, 31, 191-203.

Landis E. R., Rohrbacher T. J., Gluskoter H. J., Fodor B., Gombar G. (2007): Quality of selected Hungarian coals: U.S. Geological Survey Scientific Investigations Report, 2006-5289, 107 p. https://doi.org/10.3133/sir20065289

Földessy J. (szerk.) (2014): Basic research of the critical raw materials of Hungary. Milagrossa, Miskolc, 159 p.

Püspöki Z. (szerk, 2018): A hazai szénvagyon és hasznosítási lehetőségei. MBFSZ. Budapest. 282 p.

Tomschey O. (1988): Az Ajka-II terület szénkőzeteiből várható pernye ritkafém és sugárzóanyag tartalmának vizsgálata és összehasonlítás az Ajka-I terület adottságaival. MTA-GKL Kutatási jelentés. Kézirat. 27 p.

Tomschey O. (1995): Unusual enrichment of U, Mo and V in an Upper Cretaceous coal seam, Hungary. Geological Society Special Publications, 82, 299305. https://doi.org/10.1144/GSL.SP.1995.082.01.20

Tomschey O. (1990): Az Északi Bakony előtere kutatási terület szénkőzetei ritkafém és huminsav tartalmának vizsgálata. MTA-GKL Kutatási jelentés. Kézirat.

Száváné Benőcs K. (1965): Észak-Magyarországi széntelepek ritkafém katasztere. BKI kutatási jelentés. 68 p.

Nagyné Zengő L., Nagy G., Hámorné Vidó M. (2017): Előfordulások kritikus elem tartalmának meghatározása új mintavételek és elemzések alapján, a Germánium, Gallium és Berillium tartalomra. PTE Kutatási jelentés. Kézirat. 39 p.

Bodor S., Szakmány Gy., Józsa S., Máthé Z. (2012): Petrology and geochemistry of the Upper Permian - Middle Triassic siliciclastic formations of the Ibafa-4 borehole (NW-Mecsek Mts., Hungary). Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences, 7, 219-230.

Kiss J. (1960): Az urán-króm-vanádium eloszlása és az epigén krómcsillám szerepe a mecseki permi összletben. Földtani Közlöny, 90, 73-82.

Várszegi K (1965): Karbonátos rézásvány-előfordulás a mecseki Éger-völgy alsótriász rétegeiben. Földtani Közlöny, 95. 437-438.

Csicsák J., Szakmány Gy. (1998): A Jakabhegyi Homokkő Formáció legfelső, "átmeneti" rétegei kőzettani-geokémiai vizsgálatának eredményei. Földtani Közlöny, 128, 535-553

Katona G. (2014): A Rudna (Lengyelország) perm és Mecsek perm - alsó triász Patacsi Formáció rétegkövető ércesedéseinek összehasonlító földtani és geokémiai vizsgálata. Miskolci Egyetem, MSc-szakdolgozat. 83 p.

https://scrreen.eu/

Megjelent
2024-09-11
Rovat
Cikkek